Könyv
kategóriák

A minőségi tejtermelés technikája

Szerző: Dr. Tóth László - Dr. Bak János
Ár: 3100 Ft Kiadói ár: 2480 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A könyv elsősorban a tejtermelést végző gazdálkodóknak, farmereknek, fejő szakmunkásoknak nyújt alapvető ismereteket. Bemutatja a fejéssel kapcsolatos legújabb fejlesztések eredményeit és a nemzetközi szabvány (ISO) ide vonatkozó legfontosabb tételeit.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 215 oldal
ISBN: 9633563240
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom


ELŐSZÓ

A GÉPI FESÉS ÉLEYrANI ALAPJAI
A tejképződés
A tejleadás
A tej visszatartása

A FEJŐBERENDEZÉSEK
A fejőgép működési elve
A kétterű fejőkely
A pulzátor
A pneumatikus vezérlésű pulzátor
Elektromágneses (villamos) pulzátor
A fejőgumi és szerepe a gépi fejésben
A tejtömlők
A kollektor
Vákuumszivattyúk
A vákuumszivattyúk légszállító teljesítménye
A rotációs, csúszólapátos szivattyú kenése
A szabályozószelepek és a légszállítás megoszlása
Vákuummérő órák
A vákuumhálózat szennyeződése
Tej mennyiségmérők
Tej mérő ballon (rekorder)
Atfolyós rendszerű tejmennyiségmérő
Az arányosság elvén működő mérőkészülék
Szakaszos tömegmérés elvén működő tejmérő
Az egyedi tejmennyiségmérők mérési adatainak felhasználása

A FEJÉSI RENDSZEREK
A fejőberendezések felépítés szerinti felosztása
A sajtáros fejőberendezések
Az istálló-tejvezetékes fejőberendezések
Tejleválasztók
Zsilipes tejleválasztó
Szivattyús tejleválasztó
Biztonsági folyadékleválasztó
Fejőtermi fejőberendezések
Párhuzamos fejőállás
Soros (tandem) fejőállás
Halszálkás fejőállás
Polygon elrendezésű, halszálkás fejőállás
Trigon elrendezésű, halszálkás fejőállás
Körforgó (karusszel) fejőállások
A fejőállások megválasztása és üzeme

A FEJÉSI MUNKATERMELÉKENYSÉG ÉS BEFOLYÁSOLÁSA
A kezelhető fej őkészülékek száma
A fejési munkatermelékenység
Fejőállások távvezérelt és automatikus kapumozgatással
A tandem fejőállások automatizálása (Auto-tandem)
Gyorsított kihajtási rendszer
Zsúfolókapuk

A GÉPI FEJÉS VÉGREHAJTÁSA
Személyi feltételek
A fejés tárgyi és környezeti feltételei
A tőgytisztításás
A tőgytörlés
A tőgy ellenőrzése, az első tej sugarak kifejése
A fejőkészülék felhelyezése
A fejőkészülék eligazítása, a tejfolyás megindulásának ellenőrzése:
Gépi utófejés
A fejőkészülék levétele
A tőgy és a kifejés mértékének ellenőrzése
A bimbóvégek fertőtlenítése
Néhány fontos általános szabály

A FEJŐBERENDEZÉSEK TISZTÍTÁSA
Tisztítási és fertőtlenítési rendszerek
Kézi tisztítás
Folyadékáramoltatásos tisztítás
Tisztítás programozása
A fejőgumik és a kollektorok tisztításának jelentősége
A fejőgumik cseréje

A FEJÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ AUTOMATIZÁLÁS
A fej őkészülék automatikus öblítése
A fej őkészülék automatikus levétele
A tőgyek automatizált tisztítása
A vakfejés mérséklése, illetve megszüntetése’

A FEJÉS ROBOTIZÁLÁSA
Történeti áttekintés
A fej őkészülék automatikus felhelyezése
Több fejési helyet is kiszolgáló robot

A FEJŐBERENDEZÉSEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT FUNKCIONÁLIS
KÖVETELMÉNYEK (ISO-szabványok szerint)
Vákuumszint a szabályozó szelepnél
Szabályozószelep tömítetlenségi vesztesége
A vákuumszivattyúnál és a tejleválasztónál lévő vákuumszintek különbsége
A vákuumszivattyú kipufogóoldali túlnyomása
A vákuumszivattyú légszállítása
A vákuumvezeték-rendszer légvesztesége
A tejleválasztó (vákuumoldó) légvesztesége
Pulzálás
Pulzusszám
A pulzátor jellemzésére használt arányok
Vákuumcsökkenés a pulzátorvezetékben
A tejvezeték vákuuma
Vákuumstabilitás a tej vezetékben
Vákuum a tejleválasztó tartályban
Névleges vákuum
Vákuumingadozás
A szabályozószelep érzékenysége
Effektív légtartalék
A manuális légtartalék és a szabályozási veszteség
ISO-szabványok normatív előírásai

A FEJŐBERENDEZÉS MŰKÖDÉSÉNEK HIBÁI ÉS AZOK ELHÁRÍTÁSA
Lecsökkent a vákuum
Tőgybimbó alatti vákuum
Hibák a vákuumhálózatban
A pulzátorok hibái

A FEJŐGÉPEK EGYES TECHNIKAI TÉNYEZŐINEK HATÁSA
ATŐGYRE
A vákuum hatása a tőgyre
A vákuumszivattyú teljesítménye
A vákuumvezeték
A tejvezeték
A fejőgép felújít4sa, rekonstrukciója

A TEJ JELLEMZŐI
A tej alkotórészei
A tej fizikai és kémiai tulajdonságai
Biológiai tulajdonságok
Érzékszervi tulajdonságok
Fizikai és kémiai változások a tejben
A tej öregedése
A mechanikai tényezők hatása a tejre
A hűtés és fagyasztás hatása a tejre
A hevítés hatása a tejre
A tej mikrobiológiája
A minőségi nyerstej jellemzői

A TEJ KEZELÉSE A TERMELŐHELYEN
A fejt tej szűrése
A fejt tej hűtése
Hűtési rendszerek
A tejből elvont hő hasznosítása

TEHENÉSZETI TELEPEK AUTOMATIZÁLT IRÁNYÍTÁSA
A tehenek egyedi felismerése, azonosítása
Automatikus abrakadagolás kötetlen tartásban
Automatizált tehénmérlegelés
A tehenek aktivitásának meghatározása
A kifejt tej vezetőképességének meghatározása

A JUHOK GÉPI FEJÉSE
Fejőkocsik
Stabil, párhuzamos fejőállások
Karusszelek
A fejőgépek kezelése
Üzemeltetési szempontok

TŐGYGYULLADÁS (MASZTITISZ)
A tőgygyulladás hatása a nyerstej mennyiségére, minőségére
Tőgygyulladást okozó mikroorganizmusok
A tőgygyulladás kialakulása
Az ún. tehénfaktor szerepe a tőgygyulladásban
A tőgy gyulladás kapcsolata a környezeti tényezőkkel
A gépi fejés és a tőgygyulladás
A tőgygyulladás kimutatása az elegytejben
Tőgygyulladás-kontroll eljárások
A tőgygyulladás gyógykezelése

FÜGGELÉK

IRODALOM

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A tej mikrobiológiája

A tej és a tejtermékek összetételük folytán a mikroorganizmusok számára is ideális táptalajul szolgálnak. A mikroorganizmusok életműködésük folyamán a tej alkotórészeit felhasználva, illetve anyagcseretermékeik folytán változásokat idéznek elő a tejben vagy a tejtermékekben. A tejben elszaporodó mikroorganizmusok egy része káros, mert a tej, illetve a tejtermékek romlását okozhatják, másik részük viszont hasznos, sőt nélkülözhetetlen, mert segítségükkel lehet kialakítani az egyes tejtermékek jellegét.
A tej elsődleges kezelésekor (hűtésekor) a mikrobás fertőződését kell megakadályozni. Az egészséges tőgyben is vannak baktériumok. A tőgy a bimbócsatornán keresztül fertőződik, majd a baktériumok elszaporodnak, és mozgás révén eloszlanak a tőgyberi. A fertőzést elősegíti a tőgybimbó záróizmainak petyhüdtsége és a tőgyszövet csökkent ellenálló képessége. Aránylag kevés baktériumfaj tudja azonban az egészséges tőgy belsejében levő körülményeket elviselni és ott elszaporodni.
A tej csíratartalma a tőgyben eléggé változó. Egyedenként más és más, de még ugyanannak az állatnak különböző tőgynegyedeiből fejt tej baktériumtartalma és baktériumfajai között is nagy különbségek lehetnek. Az asszeptikusan fejt tejben általában 10—5000 baktérium van milliliterenként. Ha azonban a tőgyszövet ellenálló képessége — pl. megbetegedés miatt — csökken, a tőgybe került baktériumok gyorsan elszaporodnak, s ilyenkor a tejben milliliterenként több millió csíra is lehet.
A fejés után a tőgybimbókban visszamaradó tej a bimbónyílásból kiindulva könnyen fertőződhet.
A tej nagyobb mértékben a tőgyön kívül fertőződik. Fertőzési források: az istálló levegője, a takarmány, az alom, a bélsár, a fejő személy, az állat szőrzete, a legyek, a fejőedény, illetve a fejőgép és általában a tejjel érintkezésbe kerülő edények.
A mikroorganizmusok száma az istálló levegőjében rendszerint egyenes arányban van a levegő szennyezettségével, portartalmával. Minden művelet, amely a fejés alatt az istálló levegőjét felkavarja, és így portartalmát növeli — különösen kézi fejéskor — a tej csíraszámát is emeli. Fejőállásban, illetve gépi fejéskor a levegő általában számottevő mértékben nem fertőzi a tejet.
A bélsárban mindig sok bélbaktérium (főként kóliformok és Str. faecalis) van, ezek mellett a takarmányokból a bélsárba jutott mikrobák is mindig kimutathatók. A tej mikroflórájának legnagyobb része az edényekről jut a tejbe. Leggyakoribb a Str. lactis, de szteptokokkuszok, kóliformok, pszichrotrófok stb. is kerülhetnek a tejbe. Ha az edényeket és az eszközöket gondosan tisztítjuk, a mikrobák számára hasznosítható tápanyag legnagyobb részét eltávolítjuk.
A tej mikroflórájának minőségi összetétele a fejés után. A tej mikrofiórájának összetétele a fejés körülményeitől függ. Tisztán nyert friss tejben főként mikrokokkuszok vannak, de kisebb mennyiségben tej savbaktériumok és szarcinák is kimutathatók. A fejést követő valamennyi művelet (szűrés, áttöltés más edényekbe) fokozatosan szaporítja a tejben a baktériumok mennyiségét. A szűrés feltétlenül szükséges, a nagyobb szennyrögöket, legyeket stb. eltávolítja a tejből. A tej csíratartalma a szűrés hatására látszólag nő, mert az egyes szennycsomók feloldódnak és eloszlanak a tejben, a nagyobb baktériumláncok és -halmazok pedig szétszakadnak.
A baktericid hatású anyagok inaktiválódása után — a baktericid fázis végén — a tejben levő valamennyi mikroba szaporodásnak indul. A szaporodás gyorsaságát befolyásolja a tej hőmérséklete. Alacsony (10 °C alatti) hőmérsékleten a csíraszaporulat igen mérsékelt, ezért a hidegen tárolt tej tovább eltartható. Különösen jó az eltarthatóság 4—5 °C alatt.
Ha a tejet nem megfelelő (szennyezett) körülmények között nyerték, s így már teljesen friss állapotban is viszonylag nagy csíratartalmú, természetesen a hidegen való tárolás is sokkal rövidebb ideig hatásos.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai