Könyvek
kategóriák

A mesterképzés pedagógiája

Szerző: Emőkey - Rakaczkiné - Szlágyi - Völgyessy
Ár: 2900 Ft Kiadói ár: 2320 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A könyv megismertet a mesterképzés pszichológiai és pedagógiai hátterével, azok alapismereteivel: bevezet a pszichikai fejlődés életkori szakaszaiba, bemutatva a pszichikum működésének alapjait, megismertet a szocializáció folyamatával, az oktatási módszerek pszichológiai hátterével.
A szakmai képzés és gyakorlat módszertani kérdéskör ismertetésekor kitér a gyakorlati képzőhelyek szerepére, bevezet a munkavégzés útján történő tanulás módszertani alapjaira, a felnőttek szakképzésére.
A könyvben fogalomtár is található, amely az idegen szavak és szakkifejezések magyarázatát is tartalmazza.
Ajánljuk a könyvet a fiatal szakemberek gyakorlati képzésében, a gazdaságban működő csoportos és egyéni gyakorlati oktatásban részt vevőknek.

mutass többet mutass kevesebbet
ISBN/ISSN: 9789639553903
Méret: A4
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalomjegyzék


Bevezetés

I. Pszichológiai és pedagógiai alapismeretek
Szilágyi Klára — Völgyesy Pál

1. Alapfogalmak a szebélyiség működéséhez
1.1. A pszichikus fejlődés életkori szakaszai
1.2. A pszichikum működésének alapjai
2. Megismerő tevékenység
3. Szabályozó funkciók
4. A szocializáció folyamata
5. A kommunikáció jellemzői
6. Az oktató, mint magatartási modell
7. Nevelői magatartás — stílus
8. A speciális pedagógiai képességek
9. Az oktatás módszereinek pszichológiai elemzése
10. A gyakorlati foglalkozás jelentősége
11. Felhasznált és az egyéni továbbképzéshez ajánlott irodalom

II. A szakmai gyakorlat pedagógiai kérdései
Rakaczkiné Tóth Katalin

1. A gyakorlati képzőhelyek szerepe a szakembernevelésben
2. A szakmai gyakorlat
2.1. Szocializáció, szakmai szocializáció
2.2. A tanulás
2.3. A szociális tanulás formái
2.3.1. A szociális tanulás hatékony megszervezésének feltételei
a gyakorlatokon
2.4. Csoportirányítás és csoporthatás
2.5. A mester mint modell
2.5.1. A mester vezetési stílusa és hatása a mester-tanítvány kapcsolatra
2.6. A munkaerőpiac és a gyakorlati képzés
3. Gyakorlatvezetés és kommunikáció
3.1. Kommunikációs folyamatok a képzésben
3.2. Kommunikáció és konimunikációs gátak
3.3. A verbalitás mint kommunikációs gát
3.4. Konfliktuskezelés
3.4.1. Foglalkozás nehéz emberekkel
4. A gyakorlatok pedagógiai tervezése
4.1. A gyakorlati nevelőmunka tervezése
5. A felnőttek szakképzése
5.1. A felnőtt tanulása
5.1.1. A saját élményű (tapasztalati) tanuláselmélet
5.2. Motiválás, tanulássegítés a felnőttképzésben
5.2.1. A motiválás
5.2.2. A tanulás segítése
5.3. Résztvevő-központúság a képzésben
5.3.1. A mester szerepe a felnőttképzésben
6. Fogalomtár

III. A munkavégzés útján történő tanulás módszertani alapjai Emőkey András

1. A munkavégzés útján történő tanulás módszertani kérdései
1.1. A mesterképzés célja
2. A munkáltató foglalkozások főbb jellemzői
3. Alapelvek a munkavégzés útján történő tanulás megvalósításában
3.1. Célorientált munkavégzésre törekvés, a mester feladatai
3.2. Motiválásra és aktivizálásra törekvés
3.3 A képzési követelmények érvényesítésére törekvés
3.4 Tudatos és tervszerű tanulásirányításra törekvés
3.4.1. Követelmények a tanulóval szemben
3.4.2. A munkafeladat ismertetése
3.4.3. A tanulók munkájának folyamatos megfigyelése
3.4.4. A tanulók munkájának támogatása
3.4.5. Az ellenőrzés és az önellenőrzés képességének fejlesztése
5.5. Valósághűségre törekvés a foglalkozásokon
3.6. A személyi, tárgyi és a környezeti feltételek biztosítására
törekvés
3.7. A problemara iranyitas lehetosegenek kihasznalasa
3.8. Önálló munkavégzésre, gyakoroltatásra törekvés
3.9. Szakmai önállóság kialakítására törekvés
3.10. Folyamatos kapcsolattartás a tanulóval
3.11. A tanulók közötti különbségek figyelembevétele
3.12. Folyamatos ellenőrzés, értékelés megvalósítása
4.A munkavégzés útján történő tanulás megszervezése
4.1. A foglalkozások tényleges tartalmának meghatározása
4.2. A munkavégzés helyének meghatározása
4.3. A tanulói munkavégzés megszervezésének szempontjai
4.4. A munkaformák megválasztása
4.4.1. A munkaformák megválasztásának szempontjai
4.4.2. A választható munkaformák jellemzői
4.5. A munkavégzés során alkalmazott módszerek
4.5.1. A tanulást irányító személy módszerei
A mester és a tanulók közös módszerei
4.5.3. A tanulók önálló módszerei
4.5.4. A projekt, mint komplex tanulási stratégia
Melléklet
5.1. A Hidraulikus rendszerek című téma tevékenységorientált
feldolgozása
5.1.1. Végezhető tevékenységek a foglalkozásokon
5.1.2. Foglalkozási vázlatok

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

2.6. A munkaerőpiac és a gyakorlati képzés


Napjainkban az iskolával szemben támasztott követelmény egyre több és szerteágazóbb. Az iskolára más jellegű feladatok is várnak, mint a hagyományos értelembe vett ismeretátadási, illetve személyiségfejlesztési funkciók. A szocializációs folyamat időtartama is megnőtt. Az önálló életvitelre való gazdasági és megélhetési érettség ideje kitolódott. Ebben a gyakorlóhelynek is meg a maga felkészítő funkciója.
A társadalom által kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége rövid idő alatt megsokszorozódott, maguk a felnőtt szerepek is bonyolultabbá és összetettebbé váltak. A felvevő piac igényei meghatározó kihatással vannak az iskolai és ezzel együtt a gyakorlati oktatás követelményeire, a középiskolából kikerülők „régi, hagyományos” felkészítése már nem elegendő.
A munkaerőpiac komoly igényeket támaszt a fiatal szakmunkással szemben. Természetesen elvárja, hogy a munkába lépő fiatal a szakma munkaköréhez tartozó munkafeladatokat meg tudja oldani, el tudja látni, vagyis elvárja a szakmai kompetenciák meglétét. E mellett elvárja, hogy legyen rugalmas, hogy be tudjon illeszkedni az adott közegbe, hogy legyen fejlődőképes, és rendelkezzen mindazon képességekkel, amelyek az eredményes és a profitorientált munkához szükségesek. Napjainkban ez úgy tűnik egyre fontosabb. Egyre gyakoribb, hogy a munkáltató azt nézi, a jelentkező milyen alapkompetenciákkal rendelkezik, abból indulva ki, hogy a fiatal a speciális munkafolyamatokat majd a vállalatnál tanulja meg. Ezért sokkal fontosabb számára a folyamatos tanulás képessége, a jó kommunikációs készség, a megbízhatóság és a nyelvtudás. Az alábbiakban ezek közül választottunk ki néhányat.
Ezeknek az alapkompetenciáknak a fejlesztéséhez a szakmai gyakorlat megfelelő tervezés esetén sikeresen hozzájárul.

Mindezek nemcsak, hogy bővítik a mester nevelői feladatkörét, de más jellegű felkészülést, más jellegű szemléletet is kívánnak. Merev, visszajelzést nem engedő pedagógiai szituációkban ezek megvalósítása aligha érhető el. Az új igények iskolára és gyakorlóhelyre egyaránt nagyobb és más jellegű feladatokat rónak. A mester személyisége természetesen központi helyet foglal el az értékátadás folyamatában, és ebben szerepet játszik az is, hogy hogyan közvetíti azokat.

Most pedig nézzük, milyen lehetőséget ad a gyakorlat az egyes képességek fejlesztésére?
A munkába állásnál a munkaadók talán a két legfontosabb kívánsága, hogy a jelölt tudjon összefüggésekben, rendszerben gondolkodni, oldja meg a felmerülő problémákat, legyen alkalmas az önálló munkavégzésre. Az ezekhez kapcsolódó képességek: a problémamegoldó képesség és kreativitás valamint az önállóság és a teljesítőképesség.

A problémamegoldó képesség és az önállóság fejlesztése
A nevelési folyamat megszervezése során előnybe részesítjük azokat a szervezési módokat, amelyek lehetőséget teremtenek e képesség fejlesztésére. A gyakorlat során olyan helyzeteket teremtünk, amelyben a tanulónak van lehetősége valamilyen probléma megoldására.
- Egyéni munka. Egy-egy probléma önálló megoldása. A munkatanulás során van olyan tanulási helyzet, amikor magának a cselekvésrendszernek a tanulása a tanuló önálló próbálkozásával, problémamegoldásával, a gyakori tévedés lehetőségével és annak folyamatos korrigálásával megy végbe. Előnye, hogy önállóságra nevel. A tanuló önállóan szerezhet tapasztalatokat és juthat felismerésekhez.
- Páros vagy csoportmunka. Kisebb csoport kap önálló feladatot. A megoldás nemcsak hozzájárul az önálló tapasztalatszerzéshez, de az együtt dolgozást, együttműködést is erősíti. Nagy szerepe van a kommunikáció fejlesztésében.
- Közös megbeszélés, közös problémamegoldás. Ezt akkor ésszerű alkalmazni, ha lehet építeni a hallgatók előzetes tapasztalataira. Ilyenkor a vitának, a közös problémamegoldásnak ís helye van. A problémamegoldás többlépcsős folyamat, s az alábbi lépéseken megy keresztül:
• A probléma meghatározása
• A lehetséges megoldások keresése
• A megoldások értékelése
• A legjobb megoldás kiválasztása
• A döntés végrehajtási módjának meghatározása
• A megoldás sikerének utólagos értékelése
— A projekt. Külön kiemeljük, mivel nagyban hozzájárul a problémamegoldó képesség fejlesztéséhez és az önálló munkavégzéshez. A projekt egy olyan összetett feladat, amely egy konkrét probléma megoldására irányul. A projekt hosszabb időtartam alatt teljesülő, előre eltervezett, problémaközpontú munka, alapvetően a csoportmunkára épül. Önálló gondolkodásra és önálló munkára késztet, problémamegoldó képesség, kreativitás fejlesztésére irányul, életszerű, kooperációra épülő munkavégzést preferálja, előnyben részesíti a tanulói önállóságot.

• A projekt szisztémát az önálló tanulói témaválasztás jellemzi, amely biztosítja a folyamatos és tartós motiváltságot;
• A projekt készítése közben a tanuló önállóan jut új ismerethez, adatokat, információkat gyűjt, közben kapcsolatba kerül a környezetével, kommunikál;
• A megoldások keresésével, a megoldási módok kiválasztásával a tanuló önállósága fejlődik;
• A módszer során a tanuló különböző súlyú döntési helyzetekbe kerül, a döntéseket felelősséggel kell meghoznia, mert azoktól függ a
projekt sikere, és azokat a projekt végén indokolni kell;
• A tanuló aktívan, felelősséggel vesz részt abban az oktatási folyamatban, amelynek ő is alanya;
• Az általános és az egyes — a szakterület egésze és a speciális ismeretek — közötti összefüggéseket a tanuló maga ismeri fel (p1. rájön, hogy mi az összefüggés a takarmányozási adatok és a vetésforgó között);
• A módszer önmagában hordozza a tantárgyak közötti koncentráció optimális megvalósításának lehetőségét;
• A tanuló passzív befogadóból aktív, önállóan gondolkodó résztvevővé válik;
• A feladat végzése során a tanulók között együttműködés, munkamegosztás alakul ki;
• Fejlődik a tanulók együttműködési és szervezőkészsége a közös munka során;
• A projektmunka fejleszti a tanulók elemző, differenciálási, kombinatív, stimulálási, előadói, kommunikációs, esztétikai, döntéshozó,
gondolkodási, stb. képességeit, illetve készségeit;
• Erősíti a tanulók magabiztosságát, fellépését, ezáltal az életre nevel. Egy projekt a megismerő folyamatot olyan komplex feladatok — projektek — sorozataként szervezi meg, amelyek középpontjában egy, többnyire gyakorlati természetű, a mindennapi élethez szorosan kapcsolódó probléma áll. A folyamat alanyává a tanulót teszi azzal, hogy a tervezés, kivitelezés és ellenőrzés egész folyamatában a mester felelős partnereként, egyenrangú társaként működik közre.
A problémamegoldó képesség és az önállóság fejlesztéséhez nagyban hozzájárulnak a fent említett munkaformák és módszerek. Ezeknek a hatásrendszereknek eredményességét erősíti, vagy éppen gyengíti az a hatásrendszer, amely a személyközi viszonyokon, az emberi kapcsolatok személyiségfejlesztő hatásán keresztül valósul meg.

A következő példa jól szemlélteti a fent leírtakat.
A szakmai gyakorlat nevelési célja között kiemelkedő helyet foglal el a problémamegoldáshoz szükséges képességek fejlesztése, illetve az önállóságra
való nevelés. Amennyiben ki akarjuk fejleszteni tanítványainkban ezeket, pontosan meg kell tervezni az egész oktató-nevelő munkát.
A cél az irányadó.
— Annak megfelelően választunk tartalmat. A gyakorlati oktatás alkalmával
a mester olyan feladatot ad ki, amely
— megkívánja tanítványaitól az önálló ítéletalkotást,
— megkívánja tőlük, hogy az összefüggések megállapítását, azok elemzését,
- s hogy átgondolják, milyen következménnyel jár alkalmazásuk.
- Annak megfelelően választunk munkaformákat.

A munkaforma megválasztásánál is a cél tartjuk szem előtt. Olyan munka- formát választunk, ahol a tanuló önállóan szerezhet tapasztalatokat és juthat
felismerésekhez, s amely a legjobban megfelel a feladatnak, a tartalomnak.
- Annak megfelelően választunk módszereket.
A módszer megválasztását is a cél orientálja. Az ösztönzés módszerét azonban külön kiemeljük, mivel erőfeszítésre sarkall, bátorítja a próbálkozást.

- Az emberi kapcsolatok személyiségfejlesztő hatása
— A mester segítő hozzáállása, támogató attitűdje
Ez a segítés azonban nem rátelepedést jelent, nem a hibázástól való féltést. De nem is azt, hogy állandóan ostorozzuk a hibákat. Mindkét esetben elvesszük a tanuló kedvét az önálló gondolkodástól. Az utóbbi esetben a hibázástól való félelem önállótlanná, gyámoltalanná teszi.
- Kortárscsoportok
A gyakorlatra beosztott tanulók csoportja az együtt végzett munka során nagyon sokat tanul egymástól. Megtanulnak egymásra figyelni, egymás véleményét respektálni, megtanulnak együtt dolgozni, megtanulnak saját munkájukért felelősséget vállalni a közösség előtt. Megtanulnak érvelni saját elgondolásuk mellett.
- Felnőtt szakemberek
A gyakorlati képzőhelyeken a fiatalok együtt dolgozhatnak a gazdaság más szakembereivel. Ez az együtt végzett munka, alkalmat teremthet a szakmával kapcsolatos értékek megismerésére, az önállóság és a problémamegoldáshoz szükségek képességek fejlesztésére.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai

Pályapedagógia

Barkó Endre Pályapedagógia

Ár: 3400 Ft Kiadói ár: 2720 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba
Ne félj mesék

Galgóczi Dóra Ne félj mesék

Ár: 3500 Ft Kiadói ár: 2100 Ft Megtakarítás: 40 %
Bővebben Kosárba

Müller Éva Titkárnő ABC

Ár: 2500 Ft Kiadói ár: 2000 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba