Könyv
kategóriák

Zöldenergia és vidékfejlesztés

Szerző: Lukács Gergely Sándor
Ár: 4400 Ft Kiadói ár: 3520 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A szerző célja, hogy hozzájáruljon az új energiahordozó előállítási és hasznosítási paradigma térnyeréséhez.
A könyv részletesen tárgyalja a zöldenergia helyzetét, az egyéves és évelő szántóföldi, valamit fás szárúak energetikai célú termelésének és hasznosításának termőhelyi, természeti, termesztési, betakarítási jellemzőit és feltételeit.
Kifejti a program jogi, közgazdasági és finanszírozási feltételeit, valamint több fejezeten keresztül olvashatunk arról, hogy a zöldenergia-hasznosítás milyen lehetőséget rejt magában a vidékfejlesztés szempontjából.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 221 oldal
ISBN: 9789639736689
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

TARTALOM

BEVEZETÉS

1. MEGÚJULÓ ÉS ZÖLDENERGIA HELYZET ÉS SZABÁLYOZÁS
AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
1.1. Az Európai Unió és Magyarország energetikai helyzete
1.2. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
1.3. Európai Unió-rendeletek, irányelvek vizsgálata
1.3.1. A megújuló alapon termelt villamos energia támogatása
1.3.2. Európai Unió 27 tagállami gyakorlat a megújuló alapú
villamosenergia támogatásban
1.4. Magyar megújuló energetikai támogatási rendszer
1.4.1. A megújuló energiafelhasználás ösztönzésének állami eszközei
Magyarországon
1.4.2. Villamos energia törvény és a zöldenergia
1.5. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
1.5.1. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)
1.5.2. Megújuló energiaforrásokból származó hő- és/vagy villamosenergiaelőállítás
támogatása
1.5.3. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)
1.6. Az egyszerűsített területalapú támogatás Magyarországon
1.7. Az új támogatási rendszer (SPS)
1.8. Zöldenergia termelés, hasznosítás jogi és közgazdasági helyzete az
Európai Unióban és Magyarországon
1.8.1. Az Európai Unió és Magyarország megújuló-energetikai vállalásai
1.8.2. Megújuló és zöldenergia szabályozás Magyarországon
1.8.2.1. Energianövények támogatása Magyarországon
1.8.2.2. Égetéses hasznosítású zöldenergia hordozók szabályozása
Magyarországon
1.8.2.3. Bioüzemanyagok szabályozási környezete Magyarországon
1.8.2.4. Biogáz szabályozási környezete Magyarországon
1.9. Az Európai Unió megújuló energia és éghajlatváltozás csomagja
1.9.1. Integrált energia/éghajlat-változási javaslat
1.9.2. A célkitűzések kiszámítása
1.9.3. A megújuló energia előnyei

2. MAGYARORSZÁG ZÖLDENERGIA FORRÁSAI ÉS AZOK
HASZNOSÍTÁSA
2.1. Magyarország energiatermelése és felhasználása
2.2. Magyarország megújuló energia forrásai
2.2.1. Előnyök és hátrányok a zöldenergia hasznosításában
2.3. A megújuló energia jövőbeni lehetőségei
2.4. Zöldenergia hordozók és azok átalakítása
2.5. Zöldenergia hordozók energetikai átalakítása
2.6. Hazai zöldenergia potenciál
2.7. A keletkezett szántóföldi erdei, kertészeti melléktermékek jelenlegi
felhasználása
2.8. Zöldenergia nyerés szántóföldi növényekből
2.8.1. Zöldenergia hordozó (biomassza) tüzelés
2.9. Bioalkohol
2.9.1. Alkohol, etil-alkohol
2.9.2. Az alkohol, mint üzemanyag – a bioetanol
2.9.3. Környezetvédelmi megfontolások
2.9.4. Agrárgazdasági megfontolások
2.9.5. Jövőkép
2.10. Biodízel
2.10.1. A biodízel előállítása
2.10.2. Hazai, nemzetközi helyzet és lehetőségek
2.11. Biogáz
2.11.1. A biogáz jellemzői
2.11.2. A biogáz keletkezése
2.11.3. A biogáz felhasználása
2.11.4. Gazdasági értékelés
2.11.5. A jövőbeni perspektívák

3. A TÜZELÉSES HASZNOSÍTÁSÚ ZÖLDENERGIA HORDOZÓK
3.1. Zöldenergia hordozók (zöld energiahordozó) eltüzelése során
keletkező hőenergia hasznosításának feltételei és lehetőségei
3.1.1. Közvetlen hő hasznosítás
3.1.2. Közvetett hasznosítás
3.1.3. Zöld energiahordozó tüzelő berendezések
3.2. Kogeneráció és trigeneráció
3.3. Az ARP elvi háttere

4. SZÁNTÓFÖLDI ZÖLDENERGIA FORRÁSOK
4.1. Potenciális szántóföldi zöldenergia növények
4.2. Egyéves szántóföldi zöldenergia növények
4.2.1. Gabonafélék
4.2.2. Hüvelyesek
4.2.3. Gyökér- és gumós növények
4.2.4. Olajnövények
4.2.5. Rostnövények
4.3. Évelő szántóföldi zöldenergia növények
4.3.1. Fűfélék, egyéb növények
4.3.2. A Szarvasi-1 energiafű – (Miscanthus)
4.3.3. Energetikai célú pillangós növénytermesztés

5. A FA, MINT LEGFONTOSABB ZÖLDENERGIA FORRÁS
5.1. Tüzelőanyagok kén- és hamutartalma és a fa égési fázisai
5.2. Zöldenergia faültetvények típusai
5.2.1. Alkalmazható fafajok és fafajták
5.3. Zöldenergiafa termesztés
5.3.1. Termőhely feltárás
5.3.1.1. A magyarországi erdészeti termőhely osztályozás kategóriái
5.3.2. Zöldenergia faültetvény talaj-előkészítése
5.3.2.1.Talajelőkészítés és tápanyagpótlás
5.3.2.2.Ültetési hálózat, sorjelölés
5.3.2.3.Talajerő utánpótlás, műtrágyázás
5.3.3. Zöldenergia faültetvény telepítése és ápolása
5.3.3.1.Magvetés
5.3.3.2. Dugványozás, ültetés
5.3.3.3. A zöldenergia faültetvény ápolása
5.4. Zöldenergia fa betakarítása, kitermelése
5.4.1. Betakarítás aprítással
5.4.2. Brikettálás, pelletálás
5.5. A zöldenergiafa hasznosítása
5.5.1. Tüzifa
5.5.2. Lakossági tüzelő – egyedi lakásfűtés
5.5.3. Vállalati, közösségi tüzelő – távhőszolgáltatás
5.5.4. Vegyes hasznú erőművek fűtőanyaga-kapcsolt energiatermelés
5.5.5. Zöldenergiafa hasznosítás változatai
5.6. Potenciális zöldenergiafák
5.6.1. Akác (Robinia pseudoacacia)
5.6.2. Szürkenyár (Populus x canescens)
5.6.3. Nemes nyárak (Populus ’euramericana’)
5.6.4. Fűz-félék (Salix sp.) Bokorfüzek
5.7. Energiaerdő
6. A ZÖLDENERGIA PROGRAM JOGI, KÖZGAZDASÁGI ÉS
FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEI
6.1. Zöldenergia tüzeléses hasznosításának feltételrendszere
6.2. A zöldenergia tömeges termelésének és hasznosításának nemzetközi
és hazai tényezői
6.3. Koherens jogi és közgazdasági szabályozás jellemző
7
7. GAZDASÁGOSSÁGI MODELLSZÁMÍTÁS
7.1. Étkezési búza és/vagy zöldenergiafa
7.2. Zöldenergia faültetvény költségek modellszámítása adótartalom nélküli
gázolaj árral
7.3. Modellszámítás jelenlegi kiskereskedelmi tűzifaárral számolva
8. ZÖLDENERGIA TERMELŐI CSOPORTOK
8.1. Termelő, szolgáltató, felhasználó
8.2. Termelői szerveződések az Európai Unióban
8.3. Termelői szerveződések Magyarországon
8.3.1. A termelői csoportként történő elismerés feltételei
8.3.2. Termelői csoportok működésének jellemzői
8.4. A termelői csoportok támogatása és jövője
8.5. Zöldenergia termelői csoportok
8.6. Zöldenergia klaszter
9. A MAGYAR ZÖLDENERGIA PROGRAM FINANSZÍROZÁSA
9.1. Kockázati tőke
9.2. Kedvezményes hitelek
9.3. Kockázati tényezők és azok kezelése
10. ZETA – ZÖLDENERGIA TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT
10.1. A ZETA létrehozásának indokai
10.2. A ZETA lényege és küldetése
10.3. A ZETA működésének alapelvei
10.4. A ZETA célcsoportjai
10.5. A ZETA létrehozása előtti és utáni helyzet jellemzői
11. ZÖLDENERGIA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS
11.1. A termőföld hasznosítás átalakítása
11.2. A zöldenergia-hordozók és az élelmiszer alapanyag termelés minősítése.
12. ZÖLDENERGIA HORDOZÓ TERMELÉS, HASZNOSÍTÁS
ÉS A VIDÉK VERSENYKÉPESSÉGE
12.1. Zöldenergia és a régiók, kistérségek, városok versenyképessége
12.1.1. Társadalmi szerkezet
12.1.2.Döntési központok
12.1.3. A környezet minősége
12.1.4. A régió társadalmi kohéziója
12.1.5. Gazdasági szerkezet
12.1.6. Innovációs kultúra
12.1.7. Regionális elérhetőség
12.1.8. Intézményi és társadalmi tőke
12.1.9. Kis- és középvállalkozások
8
12.1.10. Külföldi befektetések
12.1.11. Infrastruktúra és humán tőke
12.1.12. Kutatás-fejlesztés
12.1.13. Foglalkoztatottság
12.1.14. Munkatermelékenység
12.1.15. Regionális, térségi és városi jövedelem
12.1.16. Életminőség, életszínvonal
12.2. A helyi és a központosított zöldenergia hasznosítás jellemzői
12.3. a magyar vidék sajátos helyzete és a felemelkedés feltételei
13. ZÖLDENERGIA ÉS FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉS
13.1. A zöldenergia termelés és hasznosítás hatása a foglalkoztatásra
14. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK ÉS SZOCIÁLIS ZÖLDENERGIA
PROGRAM
14.1. A kedvezményezett kistérségek jelenlegi besorolása
14.2. A hátrányos helyzetű kistérségek jellemzői
14.3. Szociális Zöldenergia Program
14.3.1. A zöldenergia termeléshez szükséges termőföld
14.3.2. A Szociális Zöldenergia Program hatása a hátrányos helyzetű
társadalmi rétegekre, településekre és kistérségekre
15. MAGYAR ZÖLDENERGIA PROGRAM FORGATÓKÖNYVEK
15.1. A három forgatókönyv jellemzői
15.2. Magyar zöldenergia program színterei
15.3. A magyar zöldenergia program hatásai
16. LIGET-MAGYARORSZÁG ZÖLDSÉG PROGRAM
16.1. Az Európai Unió zöldségtermelése
16.2. Magyarország zöldségtermelése
16.3. Fóliaházas zöldséghajtatás – fejlesztési program scenáriók
17. ÖSSZEFOGLALÁS
18. SUMMARY
IRODALOMJEGYZÉK
TÁBLÁZATJEGYZÉK
ÁBRA- ÉS KÉPJEGYZÉK

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

BEVEZETÉS

Ebben a könyvben zöldenergia alatt minden olyan energiahordozóból előállított
energiát értünk, amelynek alapja a fotoszintézis során előállított fás vagy lágyszárú
növény.
A szerző 25 éve foglalkozik a zöldenergia-termelés és -hasznosítás kutatásával.
A témában elsőként jelentetett meg könyvet a Mezőgazdasági Kiadónál 1989-ben
Energiaerdő címmel.
A szerző hozzá kíván járulni az új energiahordozó előállítási és hasznosítási paradigma
térnyeréséhez, amelynek az a lényege, hogy a nagy energiatermelő és ellátó
rendszerek mellett, esetenként helyettük létrejönnek a helyi igényeket kiszolgáló, túlnyomórészt
helyben található erőforrásokat hasznosító, sokpólusú, egyenként kis kapacitású
rendszerek. A tudományos technikai és szervezési feltételek egyre inkább
lehetővé teszik, hogy az energetikai rendszerben olyan áttörés következzék be, mint
amilyennek tanúi lehettünk az 1960–70-es években, amikor a központi számítógépóriásokat
felváltották a személyi számítógépek.
A szerző ebben a könyvében a gyakorlati alkalmazhatóság igényével közelíti
meg a témát.
Kimerítő részletességgel tárgyalja az egyéves szántóföldi, az évelő szántóföldi,
valamint a fás szárúak energetikai célú termelésének és hasznosításának termőhelyi,
termesztési, betakarítási jellemzőit és feltételeit.
A könyvben kitérünk az egyes termőhelyi viszonyokhoz rendelhető energetikai
növény jellemzőire.
Kiemelten foglalkozunk a fás szárú növényekkel, mint ígéretes, jelentős nettó
energiahozamot produkáló kultúrával. Közöljük az ezzel kapcsolatos legfontosabb
külhoni és hazai tapasztalatokat, kísérleti eredményeket; köztük a saját kísérleteinkre
vonatkozókat is.
Bemutatjuk, hogy csak egy konzekvens, hosszú távú nemzeti zöldenergia program
lehet eredményes. Kifejtjük a program jogi, közgazdasági és finanszírozási feltételeit.
Bizonyítjuk, hogy a regionális zöldenergiatermelési és -hasznosítási lehetőségek
kiaknázására az erőegyesítés egyik hatékony módja a Zöldenergia Termelői Csoportok
és a Regionális Zöldenergia Klaszterek létrehozása, működése.
Adatolt módon bizonyítjuk, hogy a magyar mezőgazdaság területhasznosítási paradigmaváltás
előtt áll. A világpiaci és hazai fejlemények oda vezetnek, hogy a termőföld
direkt módon történő energetikai hasznosítása egyre közelebb kerül a tömeges megvalósításhoz. Azonban a szerző hangsúlyozza, hogy ennek sorrendje komoly
jelentőséggel bír. Először a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékeket, majd a
parlagokat, hasznosítatlan gyepeket kell energetikai célra hasznosítani, és csak ezt
követően a jobb, gabonatermő területek egy kisebb részét. És csak olyan mértékben,
amely nem veszélyezteti az élelmiszer-ellátást.
Részletes üzemgazdasági számításokkal támasztjuk alá azt, hogy ha a jelenlegi
gázolaj adómentes kiskereskedelmi árát a piac megfizetné a zöldenergiáért, akkor
már a mai viszonyok mellett sem volna szükség semmilyen állami és EU-támogatásra
a zöldenergia termeléséhez.
Kidolgoztunk egy Zöldenergia Tanácsadó rendszert (ZETA), amelynek döntő fontosságú
szerepe lehet/lesz egy nemzeti zöldenergia program megvalósításában.
Ugyanis a ZETA nélkül nem fog kialakulni a különböző érdekű csoportok között
olyan kiegyenlített, belső erőviszonyokkal megszilárdított egyensúly, amely mindannyiuk
számára lehetővé teszi a tartós működést.
Munkánkban több összefüggésben bizonyítjuk, hogy csakis összefogás révén lehet
elérni az egyéni célokat is. A közösségi célok elérése pedig még inkább megköveteli
az összefogást.
A modernizáció kulcskérdése az, hogy képesek leszünk-e mentalitásváltásra,
amely révén a kooperációs hajlamunk, együttműködési készségünk alapvetően megjavul.
A modern kor sikeres társadalmai, miközben kiterjesztették a személyi szabadságjogok
terrénumait, azon közben egyre több energiát fordítanak a tevékenységek
hatásfokát megsokszorozó erőegyesítések létrehozására és hatékony működtetésére.
Ezen a téren Magyarország igen nagy lemaradásban van.
Könyvünkben elemezzük azt a veszteséget és az azt elõidéző tényezőket, amelyet
a magyar vidék szenvedett el az 1990-es években, és amelyet azóta sem volt képes
pótolni. Ezek:

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai