Digitális kiadvány
kategóriák

Gyógynövények termesztése

Szerző: Takácsné Dr. Hájos Mária
Ár: 4800 Ft Kiadói ár: 3360 Ft Megtakarítás: 30 %
Kosárba
pénztárhoz

Digitális kiadvány
A könyv 40 termesztett gyógynövényfaj morfológiáját, környezeti igényeit és termesztéstechnológiáját mutatja be.
A gyógynövényeket mindenekelőtt élettartam, életforma és termelőhely alapján csoportosítja. Összefoglalja a termesztésben használatos alapfogalmakat, a gyógynövények hatóanyagait és a környezeti tényezők hatásait a hatóanyag-produkcióra.
Ezután következik a gyógynövények betakarítása és feldolgozása. Igen lényeges rész az, amely a raktározással, tárolással foglalkozik. Az általános rész után következik az egyes növények konkrét ismertetése – mindezt színes ábrákkal gazdagítva. Legvégül a szerző minden egyes növény hatóanyagtartalmát, és felhasználási területeit is összefoglalja.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 148 oldal
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

A magyar gyógynövénytermesztés története
A gyógynövénytermesztés helyzete és jelentősége
A gyógynövények felhasználásának lehetőségei
A gyógynövénytermesztésben használatos alapfogalmak
Gyógynövények csoportosítása
Rendszertani besorolás szerint
Életforma, élettartam és termőhely alapján
A gyógynövények hatóanyagai
A gyógynövénytermesztés feltételei
A környezeti tényezők hatása a hatóanyag-produkcióra
A betakarítás módja és előkészítés a feldolgozásra
A betakarítás eszközei
A feldolgozás előkészítő műveletei
A gyógynövények feldolgozása
Szárítás
Illóolaj lepárlása
Drogok raktározása és csomagolása
A drogok minőségi követelményei
A gyógynövények részletes ismertetése
Vöröslő ligetszépe (Oenothera erythrosepala)
Kapor (Anethum graveolens)
Koriander (Coriandrum sativum)
Anizs (Pimpinella anisum)
Konyhakömény (Carum carvi)
Édeskömény (Foeniculum vulgare)
Angelika (Angelica archangelica)
Lestyán (Levisticum officinale)
Maghéj nélküli tök (Cucurbita pepo subsp. pepo convar. pepo var. styriaca)
Mustárfajok (Sinapis alba, Brassica sp.)
Fűzfajok (Salix sp.)
Orvosi ziliz (Althaea offcinalis)
Festőmályva (Althaea rosea convar. nigra)
Mórmályva (Malva sylvestris ssp. mauritiana)
Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum)
Macskagyökér (Valeriana officinalis)
Kerti borágó (Borago officinalis)
Utifűfajok (Plantago sp.)
Borsos menta (Mentha x piperita)
Fodormenta (Mentha spicata var. crispa)
Citromfű (Melissa officinalis)
Levendula (Lavandula angustfolia)
Orvosi zsálya (Salvia officinalis)
Muskotályzsálya (Salvia sclarea)
Izsóp (Hyssopus officinalis)
Szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca)
Orvosi pemetefű (Marrubium vulgare)
Kakukkfű (Thymus vulgaris)
Majoránna (Majorana hortensis)
Szurokfű (Origanum vulgare)
Borsfű (Satureja hortensis)
Bazsalikom (Ocimum basilicum)
Orvosi székfű (Matricaria recutita)
Római kamilla (Anthemis nobilis)
Rovarporvirág IPyrethrum/ cinerariaefolium)
Tárkony (Artemisia dracunculus)
Kerti körömvirág (Calendula officinalis)
Kasvirág fajok (Echinacea sp.)
Benedekfű (Cnicus benedictus)
Máriatövis (Silybum marianum)
Sáfrányszeklice (Carthamus tinctorius)
Felhasznált és ajánlott irodalom
Névmutató

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A gyógynövénytermesztés feltételei
A kertészetnek ez az ágazata olyan növényfajok termesztésével foglalkozik, amely nem mindenki számára ismert sem morfológiailag, sem a termesztés módját illetően. Jelentős különbség a termesztésben a hagyományos kertészeti kultúrákhoz képest, hogy ezeket a növényeket nem elsősorban a hasznosításra kerülő növényi rész nagysága és tömege miatt termesztjük, hanem azok hatóanyagtartalma miatt állítjuk elő. Ennek kialakulásához, és a feldolgozást követő megfelelő szintű megtartásához azonban olyan speciális ismeretek szükségesek, amelyek nélkül csak tömegárut állítunk elő, és nem minőségi terméket. A termesztés legfontosabb feltételei az alábbiakban összegezhetők:
— az adott növényfaj környezeti igényét kielégítő termesztő terület kiválasztása,
— megfelelő minőségű szaporító anyag (lehetőség szerint fémzárolt) biztosítása,
— a környezeti és felvásárlási igényeknek megfelelő fajta alkalmazása,
— a GAP által előírt (Good Agricultural Practice, magyarul: Szabályos Termesztési Eljárás) termesztéstechnológia ismerete és alkalmazása,
— speciális ültető, betakarító és feldolgozó eszközök birtoklása,
— kézi munkaigényes növényfajnál a munkaerő időben történő biztosítása,
— szárításhoz alkalmas eszközök, berendezések és szakmai ismeretek,
— értékesítés lehetőségének pontos ismerete.
Ezek valamennyien egymásra épülő feltételek, ezért ha csak egy is hiányzik közülük, jövedelmező termesztést nem várhatunk.

Talajtípus kiválasztása

A termőhelyi adottságok nemcsak a növények fejlődését befolyásolják, hanem ezzel összefüggésben a hatóanyagtartalmát is. A talaj, mint a növények fejlődésének élet- tere, több paraméterével befolyásolja a növények fejlődését. Ezek közül kiemelést érdemel a szemcseméret, víztartó képesség, talaj kémhatása, szerves anyag (humusz) és ásványi elem tartalma, mikro- és makro- élő szervezetek jelenléte, valamint a termőréteg vastagsága.
A kedvezőtlen talajszerkezet nemcsak a talaj vízgazdálkodását befolyásolja, hanem p1. hatással van a gyökerek képződésére is. Kötött talajon a mélyen gyökerező növények betakarítása nehezebbé válik, ezért a gyökérdrogot adó fajokat csak középkötött, homokos vályog, vagy jó minőségű homoktalajokon érdemes termeszteni. Sok esetben a szélsőséges talajok hasznosítására az adott területre gyógynövényeket telepítenek. Ilyenek a szikes talajok, amelyeken csak nagyobb sótűrő képességű fajok (kamilla) termeszthetőek. A száraz kopárosak termesztésbe vonására azok a melegigényes, talaj tekintetében kevésbé érzékeny fajok kerülhetnek, mint a p1. levendula, orvosi zsálya stb. A tőzeg, vagy tőzeges láptalajok jó
vízgazdálkodásúak, szerkezetük és egyéb paramétereik a menta fajok termesztését teszi lehetővé. De ehhez a gyomirtást és a vadmenta fajok kiirtását hatékonyan kell elvégezni.


Klimatikus tényezők ismerete

Hazánk időjárása sokszor jelentős különbözőségeket mutat, ezáltal megnehezíti a megfelelő hozam előállítását és annak jó minőségben történő betakarítását. Ezt a kedvezőtlen helyzetet a termelő megváltoztatni nem tudja, de a terület ismeretével mérsékelni, befolyásolni képes (p1. a melegigényes, fénykedvelő fajokat — levendula, zsálya — déli fekvésű helyekre lehet telepíteni).
A helyismeret az optimális termőterület kiválasztásánál nagy segítséget jelent, ami az egyes vidékek időjárási sajátosságaira (állandó szélirány, szélerősség, fagyzugos területek stb.) vonatkozik. Az állandóan szeles területeken a magdrogot adó fajokat (ernyősvirágzatúak) nem ajánlatos termeszteni, mert a virágok termékenyülése gyengébb lesz, valamint a magok gyakori és nagymértékű pergését okozza. Megfigyelések szerint az ilyen környezet az ajakosak termesztésére sem alkalmas, mert jelentősen csökken az illóolaj hozamuk. A fagyzugos területeket a melegigényes növényeknél szintén kerülni kell. Ugyanígy a jégesőtől gyakran látogatott helyeket is, különösen az arra fokozottan érzékeny fajoknál, p1. majoránna, menta stb.
Lejtős területeken az esők okozta gyakori vízmosás különösen a sekélyen gyökerező növényekre káros, ezért ezeket a helyeket félcserjékkel vagy cserjékkel (vadrózsa, levendula) lehet hasznosítani, amelyek a drogszolgáltatás mellett jelentős talaj- védelmet is biztosítanak.
A víz a növényi szervezet egyik legfontosabb alkotó része. Az asszimiláló szervek működéséhez az állandó vízutánpótlás nélkülözhetetlen. A fajok kialakulása során a különböző ökológiai körülmények közé került szántóföldi növények más-más mértékben alkalmazkodnak a Víz pótlásához is. A különböző gyógynövény fajok víz- szükséglete eltérő. Igy p1. a levendula és a kakukkfű öntözés nélkül is jól terem, míg a borsos menta csak fokozott talajnedvesség mellett termeszthető sikeresen. Az ernyősvirágzatúaknál fontos a termékenyülés és a magok kezdeti fejlődésének idején a megfelelő talajnedvesség. A termesztett fajok többnyire a talaj kiegyenlített vízellátását igénylik, ami hazánkban csak öntözéssel biztosítható.
A növények tápanyagszükségletét az adott növényfaj fejlődési üteme, a talaj tápanyagtartalma és -felvehetősége határozza meg. A fejlődésükhöz szükséges ásványi anyagok legnagyobb részét a virágzás időszakáig veszik fel. A különböző növényfajok eltérő tápanyagigényét a termőterület talajának tápanyag ellátottságával határozzuk meg, amelyet szükség szerint szerves- és műtrágya adagokkal egészítünk ki a növény igényeinek és fejlődési fázisának megfelelően. A különböző tápelemek hatását a hatóanyag produkcióra a következő fejezet tárgyalja.


Eszközrendszer

A gyógynövénytermesztésben számos nagy kézimunkaerőt igénylő munkafolyamat van, amelynek gépesítése nemcsak a kisebb önköltség miatt fontos, hanem az optimális betakarítási idő betartásához is.
A talajmunkák elvégzéséhez a szántóföldi növénytermesztésnél alkalmazott gépek (ekék, kultivátorok, tárcsák, boronák, hengerek stb.) igen jól használhatóak.
A szabadföldi vetés többsoros vetőgépekkel történhet. Egyes fajoknál azonban az igen sekély vetéshez speciális aprómag vetőgép szükséges, amelynél a csoroszlyákra szerelt csúszó talpakkal szabályozható a vetés mélysége.
Az ültetés és palántázás a gyógynövénytermesztés fontos és munkaigényes folyamata. Ehhez a zöldségtermesztésben ismert palántázó gép jól használható, de a menta sztólóinak telepítéséhez már jelentős átalakítást igényelt.
A növényvédelemhez használt gépek megegyeznek a növénytermesztésben használtakéval. A gyomirtást ugyanezen gépekkel lehet megoldani azoknál a növényfajoknál, amelyeknél ismertek a használható szerek.
Köztudott, hogy az integrált termesztés csak kíméletes növényvédelmet és redukált vegyszerhasználatot engedélyez, ami felértékeli a gyommentes termőhely jelentőségét, valamint a környező területek kultúr állapotát, amely nem ad lehetőséget a gyommagok terjedésére.
A betakarítás gépeit a „Betakarítás módja” című fejezet ismerteti.
Az értékesítési lehetőségek pontos rögzítése a termelés egyik legfontosabb pontját képezi. Ennek előzetes ismerete nélkül (szerződés kötés) kockázatos a termesztést elkezdeni. Tehát a tervezésnél ez legyen az egyik legkorábban ismert tényező.

Megfelelő minőségű szaporítóanyag

E nélkül az előállított termék hatóanyag tartalma bizonytalan lehet. A szaporításhoz megfelelő fajtát, a vetéshez fémzárolt vetőmagot, illetve minősített szaporítóanyagot használjunk. Ezt az Új minőségellenőrzési rendszerben nyomon követik, amely a termék minőségi bizonyítványának kiadásához is szükséges.
Ennek az ágazatnak a kézi munkaerő igénye a gépesítettség mellett is fokozott. Ez főként azoknál a fajoknál a leginkább meghatározó, amelyeket korábban is ún. kis- üzemekben vagy családi gazdaságokban termesztettek. Ilyenek a virágdrogot adó fajok is (sáfrányos szeklice, mályvák, stb. virágja), amelyeket 3—5 naponként, 1—2 hónapon át folyamatosan szedni kell.

Közlekedési és szállítási lehetőségek

A termőterület megközelíthetősége (még csapadékos időjárás esetén is), az utak minősége, szilárd burkolatú úttól való távolsága stb. meghatározza a tenyészidő folyamán aktuális munkálatok időbeni elvégzését, a többszöri betakarítás (herbánál) kivitelezésének és a növényi anyag elszállításának lehetőségét.

Megfelelő termesztéstechnológia

Alkalmazása az egyik legfontosabb feltétele a minőségi termék előállításnak. Különösen a nagy termelési értéket adó gyógy- és illóolajos növények integrált (GAP rendszerű) termesztési módszereinek bevezetése kiemelt fontosságú.

Szakmai hozzáértés

A jó minőségű gyógynövény alapanyag előállításának szintén feltétele. Ennek fokozásában jelentős szerepe van a termeltető által megszabott utasítások betartásának, az önképzésnek, valamint a terméktanács tanfolyamainak, ahol kutatók és termesztést irányító szakemberek adnak információt a perspektívikus növényfajok termesztés technológiájáról és egyéb, ezzel kapcsolatos tapasztalatokról.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai