Könyv
kategóriák

Ökológiai gazdálkodás II.

Szerző: Dr. Radics László
Ár: 5200 Ft Kiadói ár: 4160 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Az ökológiai gazdálkodás világszerte az egyetlen olyan ágazat a mezőgazdaságban, amely dinamikusan fejlődik. Termékeire mind nagyobb szükség van. Mondhatjuk azt is, korlátlan piac áll rendelkezésre. Mit jelent ily módon termelni, élni, gondolkodni, erre ad választ tankönyvünk. Miután ez az első ökológiai gazdálkodás tankönyv Magyarországon, nem fértünk bele a szűkre szabott keretekbe, ezért szükséges volt kettébontanunk a könyvet, hogy a lehető legtöbb információt, ismeretet át tudjuk adni olvasóinknak. Az egész gondolatmenet csak a következő könyvünk megjelenése után teljesedik ki. Ekkor ismerhetik meg a kertészeti ökotermelés, az ökoélelmiszer-feldolgozás, valamint az ökológiai gazdálkodás ökonómiai és marketingkérdéseit, az irodalomjegyzéket és névmutatót. Ekkor lesz teljes az ökológiai termelés elveinek megfelelő vertikumú, lehetőleg zárt ciklusú termelés.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 320 oldal
ISBN: 9789639736412
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom


Előszó

4. Ökológiai gazdálkodás a kertészeti termelésben
4.1. Ökológiai gyümölcstermesztés (Timon Béla)
4.1.1. Az ökológiai gyümölcstermesztés helye és jelentősége
4.1.2. Művelési rendszerek az ökológiai gyümölcstermesztésben
4.1.3. Termőültetvények ápolási munkái
4.1.4. Az almatermesztés technológiájának alapvető műveletei
4.1.5. A csonthéjas termésűek termesztéstechnológiai műveletei
4.1.6. Bogyósgyümölcsűek ökológiai termesztése
4.1.7. A hagyományos technológiával kezelt ültetvény átállítása
4.1.8. Bioházikert
4.1.9. Szórványgyümölcsösök
4.1.10. Betakarítás, értékesítés, tárolás
4.1.11. Gyümölcsfeldolgozás
4.1.12. Fajtahasználat az ökológiai gyümölcstermesztésben
(G. Tóth Magdolna)
4.2. Agroforestry rendszerek
4.2.1. Az agroforestry jellemzői
4.2.2. Az agroforestry rendszerek osztályozása
4.2.3. A fák potenciális szerepe
4.24. Az agroforestry rendszerek előnyei
4.2.5. Az agroforestry rendszerek néhány korlátozó tényezője
4.2.6. Agroforestry rendszerek tervezése
4.2.7. Az agroforestry kezelési változatai
4.2.8. Sövények, élő kerítések
4.3. A szőlő ökológiai termesztése
4.3.1. Bevezetés
4.3.2. A terület kiválasztása
4.3.3.Fajtahasználat
4.3.4. Művelési mód
4.3.5. Tápanyagellátás
4.3.6. Vízellátás
4.3.7. Talajművelés
4.3.8. Takarónövényes művelés
4.3.9. Fitotechnikai műveletek
4.3.10. Növényvédelem
4.4. Ökológiai zöldségtermesztés
4.4.1. Bevezetés
4.4.2. A zöldségtermesztés általános jellemzése
4.4.3. A zöldségfajok ökológiai termesztése
4.4.4. Ökológiai termesztés a zöldséghajtatásban
4.5. Ökológiai gombatermesztés
4.5.1. Bevezetés
4.5.2. Termesztett csiperkegomba
4.5.3. Laskagombák
4.5.4. Shii take
4.6. Ökológiai gazdálkodás a gyógynövénytermesztésben
4.6.1. Az ökológiai gazdálkodás jelentősége a gyógynövény ágazatban
4.6.2. Az ökológiai drogclőállítás helyzete Európában és hazánkban
4.6.3. Az ökológiai drogelőállítás általános kérdései
4.6.4. A termesztés legfontosabb lépései
4.6.5. Betakarítás utáni műveletek

5. Ökonyersanyagok és feldolgozott élelmiszerek minősége, minősítése
5.1. Minőségbiztosítási rendszerek
5.1.1. Az ISO 9000 szabványok, a minőségbiztosítási rendszerek
5.1.2. A minőségbiztosítási rendszer kiépítése
5.1.3. A minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának
előnyei és hátrányai
5.1.4. Minőségbiztosítási rendszerek továbbfejlődése
5.1.5. A HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer
5.2. Az ökogazdálkodás hatása az élelmiszerminőségre és -biztonságra
5.2.1. Élelmiszerminőség és biztonság áttekintése és szabályozása
5.2.2. Az öko-élelmiszerekre vonatkozó specifikus
élelmiszer-minőségi és -biztonsági szempontok
5.3. Bioélelmiszerek előállítása
5.3.1. Tartósítás
5.3.2. Aszalás, szárítás
5.3.3. Tejsavas erjesztés
5.3.4. Hőkezeléses tartósítás
5.4. Bébiételek
5.4.1. A termőhelyek kiválasztása
5.4.2. A fajta kiválasztása
5.4.3. Szerződéses termeltetés .
5.4.4. A termelők ellenőrzésének rendszere
5.4.5. ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer alkalmazása
5.4.6. A termelés minőségbiztosítási rendszere
5.4.7. HACCP rendszer
5.5. Bioborkészítés
5.5.l.Miabiobor9
5.5.2. Altalános előírások a bioborok készítéséhez
5.5.3. A biobor készítés főbb szempontjai
5.5.4. A biobor készítésnél alkalmazható eljárások
és anyagok összefoglalása
5.5.5. A bioborok ellenőrzése és minősítése
5.5.6.Abioborokpiaca
5.5.7. A szőlőfeldolgozás
5.5.8. Borkészítés

6. Ökonómiai és marketingkérdések az ökológiai gazdálkodásban
6.1. Az ökológiai gazdálkodás és az externális hatások összefüggései
6.1.1. Az externális hatások fogalma, értelmezése
6.1.2. Az externális hatások közgazdaságijelentősége
6.1.3. Az externális hatások típusai
6.1.4. Az externális hatások gazdasági kezelése, internalizálása
6.1.5. A mezőgazdaság és a környezet kapcsolatai,
negatív és pozitív externális hatások a mezőgazdaságban
6.2. Az ökológiai gazdálkodás közgazdasági elemzése
6.2.1. A területegységre jutó hozamok
6.2.2.Atcrmékekára
6.2.3. A termelési költségek
6.2.4. Ajövedelmezőség
6.3. Az ökológiai gazdálkodás marketingkérdései
6.3.2. Marketingstratégia. Hogyan segít a marketing9
6.3.3. A kiskereskedelem stratégiai alapelvei
6.3.4. A polcrendezés alapelvei
6.3.5. Közvetlen értékesítés
6.3.6. A beszállítói programok
6.4. Az ökológiai birtoktervezés alapjai
6.4.1. Az ökológiai birtoktervezés szempontjai
6.4.2. Az ökológiai birtoktervezés folyamata
6.4.3. Ökológiai birtoktervezés a „BIOPLAN” modellel
Függelék
2/2000. (i. 18.) Fvm-köm együttes rendelet
a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények
szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes szabályairól

Fogalommeghatározások
Az ökológiai termelés és feldolgozás feltételei
Az ökológiai termelésből származó termékek jelölésének részletes feltételei
Az ökológiai termelés tanúsításának módja
A hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak
Átmeneti és záró rendelkezések
1. számú melléklet a 2/2 000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelethez
2. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelethez
3. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelethez
4. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelethez
5. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelethez

Irodalom

Tárgymutató

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A fajtaválasztás szempontjai
az ökológiai szemléletű gyümölcstermesztésben


Az ökológiai gyümölcstermesztés egyik legfontosabb követelménye a gazdaságosság, ennek feltétele a termeszthetőség és a jó értékesíthetőség. A faj- és fajtaválasztás legfontosabb kritériumai, ill. szempontjai a következők.
A termőhelyhez alkalmazott faj- ás fajtaválasztás, a következő alapvető elvi megfontolások figyelembevételével:
— Lehetőleg kerüljük a monokultúrát, főként a ház körüli gyümölcsöskertekben ás a tájgyümölcsösökben az egymáshoz illő és a biológiai növényvédelmet támogató faj- és fajtársítások lehetőségét célszerű kihasználni. French (1990) pl. a szamóca és az őszibarack társítását javasolja, mert a szamócában felszaporodhatnak a keleti gyümölcsmoly természetes ellenségei. Biokertészek gyakran kihasználják az alkalmas zöldség- és gyógynövények (pl. a fokhagyma, a levendula) jótékony hatását a kártevők elleni biológiai növényvédelemben.
— A faj- és fajtaválasztáskor mindenekelőtt az adott termőhely ökológiai adottságait kell figyelembe venni, mert csak az adott talajtípusra és mikroklimatikus viszonyokra alkalmas fajok illetőleg fajták élettartama és terméseredménye lesz kielégítő.
— A gyümölcsfajok többségét számos betegség veszélyezteti, ezért — ha tehetjük — betegségellenálló (rezisztens v. toleráns) fajtákat válasszunk termesztésre. Tudnunk kell azonban, hogy a fajták ellenállóságára a technológia is visszahat. Túl- vagy alulkondicionált vessző (pI. túlterhelés, szárazság esetén), rosszul választott termőhely, helytelen vagy igénytelen technológia gyengítheti a fajta ellenállóságát, fokozza érzékenységét, ill. fogékonyságát (pl. a N-túladagolás ás az állati kártevők felszaporodása- valamint a N:K arány és a gutaütés összefüggései). Különösen zárt ültetvényben fontos feladat a rezisztens fajták megfelelő társítása (a rezisztencia genetikai meghatározottsága szerint), hogy a kórokozók újabb rasszainak megjelenését megakadályozzuk.
— Kerüljük az intenzív tápanyag- és vízellátást igénylő gyümölcsfajtákat. Az ökológiai gazdálkodás módszereit csak az igénytelenebb és életképesebb fajtákon tudjuk sikerrel alkalmazni.
— Az egyes fajták (fajok) technológiai igényét is figyelembe kell venni. A kevesebb beavatkozást, agro- és fitotechnikai kezelést, vegyszert, ill. növényvédelmet igénylő fajtákat igyekezzünk előnyben részesíteni.
Az értékesítés lehetőségei (kertből, piacon, kiskereskedő, nagykereskedelem) ugyancsak jelentősen meghatározzák a választható fajták körét és számát, a termesztés volumenét. Az ökológiai gyümölcstermesztés esetén célszerű tekintetbe venni a következő elveket.
— Részesítsük előnyben azokat a fajtákat, amelyeket a hagyományos árutermesztésben csak kisebb arányban vagy egyáltalán nem termesztenek. Szinte valamennyi gyümölcsfajból sokkal nagyobb a választék küllem, íz és beltartalmi értékekben is, mint azt a szupermarketek polcainak szemrevételezése után gondolnánk.
— Hazánk és az egyes gyümölcsfajok termesztési tájain meglévő ökológiai adottságok páratlan ízt és zamatot adnak a hazai termesztésű gyümölcsöknek. Fokozzuk ezt az élvezetet a legkiválóbb ízű fajták termesztésbe állításával, s így még több honfitársunkat sikerül rávenni a hazai termesztésű gyümölcs preferálására.
A gyümölcsök és termések eltarthatósága, tárolhatósága, valamint a feldolgozhatóság is függ a fajta alapvető tulajdonságaitól, de további szempontok is fontosak:
— Az ökológiai gazdálkodásban termesztett gyümölcsök többsége nemcsak frissen fogyasztható, hanem a konyhaművészet fontos nyersanyagainak is tekinthetők, ezért főként kiskerti termesztés esetén fontos a fajták gyümölcseinek konyhai célokra (főzés, sütés, házi feldolgozás, befőzés) való alkalmassága.
— Valamennyi gyümölcsből számos értékes feldolgozott (hűtőipar, konzervipar, édesipar, szeszipar) termék készíthető. Ipari céltermesztés esetén mindenekelőtt a célfajtákat kell választani.
— A vegyszeres növényvédelem nélkül termesztett gyümölcsök jobban ki vannak téve a tárolási betegségeknek, hosszabb tárolásra szánt gyümölcsök termesztéséhez, ezért nagyon fontos a jobban tárolható fajták megtalálása.
Az ökológiai gyümölcstermesztés előtti fajtaválasztáskor is figyelembe kell venni a gyümölcsfajták általános értékét meghatározó főbb tényezőket. A hagyományos szemlélettől eltér viszont az értékelés szempontjainak hangsúlya és jelentősége. A hagyományos gyümölcs piacain „a vásárló szemmel vásárol” elv jegyében elsősorban a küllemi tulajdonságok jelentőségét hangsúlyozzák. Az ökogyümölcs vásárlói a biológiai értékre helyezik a hangsúlyt, amely az emberi táplálkozásban az egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen, s kizáró kritérium a talajból vagy a légkörből a növénybe jutó, s a gyümölcsben illetve termésben felhalmozódó toxikus anyagok jelenléte.
Mindezek alapján az ökológiai gyümölcstermesztésben a fajták értékét meghatározó általános tényezők a következők szerint csoportosíthatók:
• Használati érték:
— külső tulajdonságok (méret, alak, szín, héjminőség, hibáktól és betegségek tüneteitől való mentesség stb.);
— belső összetevők (növényi beltartalmi anyagok, nyersrost anyagok, íz, aroma, vitamin-és egyéb egészségi értékek, feldolgozásra való alkalmasság stb.);
— a káros (toxikus) anyagoktól való mentesség.
• Piaci érték:
— piaci fogadtatás (attraktivitás, keresettség stb.);
— eltarthatóság;
— áruvá készítésre való alkalmasság (héjminőség, hússzilárdság, pulton való tarthatóság);
• Termesztési érték:
— termőre fordulás, termőképesség, termésbiztonság;
— károsítókra való fogékonyság és érzékenység;
— gyümölcshullásra való hajlam;
— a fa vagy bokor növekedési erélye, habitusa (alakíthatóság, nevelhetőség);
— virágzási és termékenyülés biológiai sajátosságok.
Az ismertetett tulajdonságok értelmezése a gyümölcstermesztési szakkönyvekben megtalálható. Meghatározó jelentősége miatt ki kell térni röviden a termékenyülés biológiai sajátosságokra. A gyümölcsfajok és -fajták egy része önmeddő, s csak a számára megfelelő pollenadóval való megporzás után hoz megfelelő termésmennyiséget. Az alma és a körte fajtáit pollenadóval kell telepíteni, de tudnunk kell, hogy a triploid fajták nem jó pollenadók. Az őszibarack, a szamóca, a málna, a piros ribiszke ökológiai termesztésre javasolható fajtái jól öntermékenyülnek. A cseresznyefajták zöme önmeddő, de ma már választhatunk öntermékenyülő fajtát is. A meggyfajták zöme öntermékenyülő, de vannak pollenadó fajtát igénylő önmeddő fajták is. A kajszi, a szilva, a fekete ribiszke fajták termékenyülési viszonyai különbözőek, esetenként kell mérlegelni e fajta-tulajdonságot. A többi fajnak a fajtaleirásban utalunk a termékenyülési igényére.
Mindezeken túl, az ökológiai szemléletű gyümölcstermesztésben további, speciális szempontokat is figyelembe kell venni.
• A fajták növekedési erélye és a genetikailag meghatározott fa- vagy bokorméret döntő fontosságú, de számos fajnak (p1. alma, körte) esetében ez a tulajdonsága az alanyokkal is befolyásolható. A nemesítési munkák eredményeként a nagyméretű gyümölcsfajok többségéből (pl. cseresznye, dió) sikerült már gyengébb növekedésű fajtákat is előállítani.
• További fontos szempont a gyümölcstermő növények (fák, bokrok, félcserjék és lágyszárúak) növekedési habitusa. Szamócán például — a gyümölcsmonília veszély miatt — előnyösebb a felálló terméskocsány. A növekedési habitussal kapcsolatos igényt a betakarítás módja is befolyásolja (pl. ribiszke gépi betakarításához előnyösebb a feltörő bokorhabitus).
• Egyes gyümölcsfajok termesztésekor fontos a fajták terméshozási típusa, amely a metszési igényt és a terméshozás egyenletességét is befolyásolja. Az alma és a körte termesztésekor célszerűbb a hosszú termővesszőkön is termő fajtákat előnyben részesíteni, mert az ökológiai gazdálkodásban ezeken könnyebben elérhető a rendszeres terméshozás. Az őszibarack-, a kajszi- és a szilvatermesztésben viszont érdemesebb a rövid termőrészeken termő fajtákat választani, mert ezek nem igényelnek olyan erős metszést. Következésképpen mérsékelhető a tápanyag- és vízellátás.
• Házikerti termesztésben és táj gyümölcsösben nem elhanyagolható szempont a termesztésre kiválasztandó fajta díszítőértéke (a növény habitusa, virágzó és terméssel teli fája). Ha módunk van rá, válasszuk a környezetünket díszítő fajtákat.
• Az ökológiai gazdálkodás hívei szívesen visszanyúlnak a régi fajtákhoz. A nosztalgiafajták termesztése valóban remek szórakozás és történelmi érték megőrzés, de alaposan fontoljuk meg a termesztendő fajták körét, mert ezen fajták többsége betegségekre nagyon fogékony. Ráadásul számos ilyen fajta elsősorban nem a kiváló íze és zamata, hanem a jó eltarthatósága miatt maradt oly sokáig a termesztésben.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai

Komposztálás

Dr. Kocsis István Komposztálás

Ár: 2900 Ft Kiadói ár: 2320 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba