Gyakorlati Tudástár
kategóriák

A malacok betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei I.

Szerző: Dr. Böő István
Ár: 2500 Ft
Kosárba
pénztárhoz

Digitális kiadvány
A szerző – évtizedeken át gyakorló állatorvos Békés megyében – a hazai kis- és nagyüzemi állattartó telepeken tartott malacoknál – a vemhességtől a választási korig – előforduló leggyakoribb betegségeket veszi sorra. A betegségeket a gazda és a gazdálkodó észleléseit és döntéseit megkönnyítő azonos szerkezetben, négy fő kérdés köré csoportosítva tárgyalja: Mikor fordul elő a leggyakrabban…? Milyen tünetei vannak…? Mit tehet a gazda a megelőzés érdekében? Mit tehet a gazda a betegség jelentkezése után? A 30 oldalas anyagban az egyes betegségeket a szerző saját praxisában készített 16 fotója szemlélteti.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 30 oldal
ISBN: 978-615-5224-96-6
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

1. Újszülött malacok kihűlése, eléhezése (a vércukorszint csökkenése, hypoglykaemia)
2. Újszülött malacok coli-hasmenése
3. A malacok vashiányos vérszegénysége (anémiája)
4. A sertés ödémabetegsége
5. Választott malacok coli-hasmenése
6. Streptococcusok által okozott fertőzések
7. A malacok gyakoribb bőrbetegségei
    7.1. A malacok kenőcsös bőrgyulladása (exsudativ epidermitis)
    7.2. Malacok nekrobacillózisa
    7.3. Malacok pikkelyező bőrelváltozása (p.r.)
    7.4. Cinkhiány (parakeratózis)

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

2. Újszülött malacok coli-hasmenése 
Mikor fordul elő leggyakrabban az újszülött malacok coli-hasmenése?
Ez a régebben „nagyüzeminek” számító betegség ma már a családi gazdaságokban is általánossá vált. Rendszerint az élet első két hetében fordul elő, később csak szórványosan. Leggyakoribb mégis 2–5 napos korban, de nem ritka már az első napi megbetegedés sem, különösen az elhúzódó ellések után, amikor a szülőút hosszabb ideig volt nyitott, így a malacok már ott fertőződtek. Az első napi megbetegedés súlyosabb, mert gyorsabb lefolyású.
Azokban az udvarokban, ahol gond van a higiéniával, ahol nem megfelelően almoznak, szinte minden fialás után jelentkezik. Előhasi kocák, nagy létszámú telepekről kihelyezett kocák utódain és téli időszakban gyakoribb. Alomról alomra általában nem terjed, de egy almon belül igen. 

Milyen tünetei vannak az újszülött malacok coli-hasmenésének?
A beteg malacok nem szopnak, összebújnak, bágyadtak, szőrük borzolt, fénytelen, bőrük szürkésfehér, a bélsár híg, jellegzetesen sárgás színű, vagy sárgásfehér, sárgászöld, gyakran vízszerű és gázbuborékokat tartalmaz. A hasmenés nemegyszer már két-három órával a fialás után jelentkezik. A nagy folyadékveszteség miatt a bőr ráncos, a szemek beesettek, fényük megtört, üvegszerű, végül az állat kiszáradás, acidózis miatt pusztul el. Vannak olyan esetek is, amikor a malac még a hasmenés megjelenése előtt hullik el, de az elhullások túlnyomó többsége az első hétre esik.
Az elpusztult malacok gyomrában alvadt tej van, a gyomor nyálkahártyája az alapi részén kipirult.
A betegséget átvészelt malacok a továbbiakban normálisan fejlődnek.

       

4. kép. A beteg malacok összebújnak, szőrük borzolt, fénytelen,
bőrük sápadt, bélsaruk híg, jellegzetesen sárga színű
(Dr. Böő István felvétele)

Mit tehet a gazda a coli-hasmenés megelőzése érdekében?
Megelőzésként a fertőzési források és a hajlamosító tényezők csökkentésére kell törekedni. Fontos a tenyésztésre szánt kocasüldők időbeni kiválogatása, ezután megfelelő tartása és takarmányozása (mozgatás, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag takarmányozás).
A vemhesség utolsó hónapjában törekedni kell a koca ellésre történő megfelelő felkészítésére (takarmány mennyisége, minősége), hogy minél nagyobb biológiai értékű, minél életképesebb, ezáltal minél nagyobb ellenálló képességű malacok szülessenek.
Jó elletési higiénia.
A malacok szopását az első héten tilos korlátozni, különösképpen figyeljük, hogy a kocának a fialás utáni első két napon van-e kellő mennyiségű teje (föcstej!).
A malacok hőigényének biztosítása (16–18 °C-os teremhőmérséklet, 26–30 °C a malacok pihenőterén).
A malacok vas- és A-vitamin ellátása.
Nagyobb kocalétszámú gazdaságokban, ahol a betegség rendszeresen előfordul, lehetőség van speciális megelőzésre, a vemhes kocák vakcinázására is (kocák vakcinázása a várható ellés előtt 6-héttel, majd 2–3 héttel), ezzel a született malacok az anya teje által biztosított kolosztrális immunitáshoz jutnak (persze csak akkor, ha a kocának elég teje van és a malacok szopnak is – lásd. újszülött malacok vércukor-csökkenése, eléhezése).
A védőoltás időpontját és az oltóanyag milyenségét bízzuk állatorvosunkra!

Mit tehet a gazda a coli-hasmenés jelentkezése után?
Ne várakozzon és ne kísérletezzen, haladéktalanul forduljon állatorvoshoz!
Vannak, akik az első napi hasmenést összetévesztik és bélszurokkal, mások „házi” kezeléshez folyamodnak, különböző antibiotikumokat adagolnak. A betegség diagnosztizálása a szakember dolga, annál is inkább, mert el kell különíteni más, szintén az első napokban jelentkező hasmenéses bántalmaktól (pl. a malacok fertőző elhalásos bélgyulladása, vírusos hasmenés).
Az igaz, hogy ha időben jelezzük, antibiotikumokkal vagy egyéb kemoterápiás szerekkel viszonylag jól gyógyítható, de nem mindegy, melyikkel, hogyan (szájon át vagy injekcióval), és mennyi ideig kell a malacot kezelni. Ez annál is inkább állatorvosi feladat, mivel az esetek egy részében a kiszáradás veszélye miatt folyadékpótlásról is gondoskodni kell!
Az állatorvos által javasolt antibiotikumot vagy kemoterapeutikumot legalább 5 napon át (de inkább egy hétig) szájon át az egész alomnak adni kell, azoknak a malacoknak is, amelyek nem hasmenésesek.

mutass többet mutass kevesebbet

A témához kapcsolódó további kiadványok

A kategória legkedveltebb kiadványai