Gyakorlati tudástár
kategóriák

Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásban

Szerző: Dr. Tóth László
Ár: 2500 Ft
Kosárba
pénztárhoz

Digitális kiadvány

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 44 oldal
ISBN: 978-615-5224-98-0
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

1. Az azonosítás szükségessége az állattartásban
Az IT-fejlődés történeti áttekintése
Egyedi felismerés, azonosítás
Elektronikus állatazonosítás
Rádiófrekvenciás azonosítók  
Írható, olvasható, ún. komplex transponderek
Ipari és kereskedelmi rendszerek  
A transponderek elhelyezése, alkalmazása
Elektronikus állatazonosítás az EU-ban  
Az azonosítás megbízhatósága, védelmi lehetőségek
2. IT az állattartásban
Precíziós termelésirányítási rendszerek
Szarvasmarhatartás
Szarvasmarhák egyedi abrakolása  
A fejt tej mérése
Egyéb szenzorok működése és csatlakozás  
Egyéb érzékelők
A testtömeg meghatározása
Szubklinikai sántaság jelzése
3. Automatizálás a borjúnevelésben
Borjúszoptató automaták
4. A fejés automatizálása, robotizálása
A fejőkészülék felhelyezése
A fejés folyamata a robotban
A fejés folyamata
Távoli kommunikáció, szerviz, javítás
A robotizált technológia
Nagyüzemi robotok
Mit várunk el és mit érünk el az ilyen rendszerrel?

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A fejt tej mérése
A fejést megelőzően a fejőállás vezérlő egysége kapcsolatba lép a vezérlő PC-vel, ahonnan megkapja a következő napszakhoz szükséges utasításokat. Ezeket a fejés idején tárolja és szükség szerint aktivizálja. Általában a következő jelek továbbítására kerül sor (nem a teljesség igényével):
• az adott tehenet nem szabad megfejni, mert korábban tőgygyulladás miatt kezelték;
• a tehenet külön kell választani a fejést követően, hogy vemhesség-ellenőrzést végezzenek;
• az adott tehén tejét nem szabad összekeverni az egészséges tejjel;
• a tehenet vemhesíteni kell stb.
Mindezen információkat a fejés során – az állatok azonosítását követően – az adott fejési helyen lámpák kigyulladása jelzi. Mindezek elmaradnak, ha az azonosítás nem valósult meg. Ilyenkor a fejők elvégzik a billentyűzeten az állat számának manuális beírását. Az azonosítás akkor is elmarad, ha az állat nyakából a transponder leesett vagy meghibásodott.
Az azonosított állat fejésekor automatikusan megtörténik a fejt tej mennyiségi és minőségi ellenőrzése (mérése). Az adatot a fejés ideje alatt a fejőházi vezérlő tárolja, majd a központi vezérlő PC-re továbbítja.
A fejéskor a tejmennyiség és fejési sebesség rögzítésére többféle kivitelű mérőegység ismeretes. Ma már ezek mindegyike megfelel a mennyiségi és minőségi követelményeknek

Egyéb szenzorok működése és csatlakozás
Az ivarzó állatok köztudottan nyugtalanabbak, mint a nem ivarzók. Ha a mozgásukat (lépésüket) egy meghatározott időtartam alatt mérjük, előfordul, hogy 30–200%-kal magasabb értékek adódnak, mint a normál állapotban.
Az egész napos folyamatos aktivitás (viselkedés) mérése jelzi például az ivarzás idejét, de a betegségekre is ismertek a jellemző „formák”. A rendszer alapvetően a lépések (a mozgás) időegység alatti számolására épül. Amennyiben a több napon át figyelt, ún. referencia lépésszámtól a leolvasás idején az ahhoz tartozó időtartamban eltér, például nagyobb, akkor ivarzásra utal, ha a nyilvántartás szerint is így szerepel, akkor biztosan bekövetkezett.
Az állatok aktivitását, lépésszámlálását a hagyományos nagyméretű nyakszíjon vagy az állatok lábán lévő transponderek mellett elhelyezett érzékelők (pedométerek), jelfogók biztosítják (21. ábra).

mutass többet mutass kevesebbet

A témához kapcsolódó további kiadványok

A kategória legkedveltebb kiadványai