Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)

A klímaviszonyokat befolyásoló tényezők
Az épület hatása a mikroklímára
Klímakövetelmények
A szellőztetés és berendezései
Természetes szellőztetés 
Szellőztetési rendszerek     
Az istálló elszívott levegőjének tisztítása biofilterrel
Nyitott istállók
Az istállóklíma automatizált szabályozása
Az állattartó épületek fűtése
A fűtés energiaszükségletét befolyásoló tényezők
Szellőztetési energiaveszteség
A fűtésienergia-szükséglet csökkentésének technikai lehetőségei
Hővisszanyerő berendezések
Hulladékhő hőszivattyúzása (HMV előállításához, ill. fűtéshez)
Termoventilátorok
Energiatakarékos sugárzó fűtési megoldások
Istállók hűtése
Az energiaszükségletet befolyásoló tényezők                                                                                                                                                                                                                 

A fűtésienergia-szükséglet csökkentésének technikai lehetőségei
A fűtésienergia-felhasználás nemcsak a meglevő fűtési rendszer takarékos üzemeltetésével, hanem kifejezetten az energiamegtakarítást szolgáló berendezésekkel is megoldható.

 A fűtésienergia-felhasználás nemcsak a meglevő fűtési rendszer takarékos üzemeltetésével, hanem kifejezetten az energiamegtakarítást szolgáló berendezésekkel is megoldható.

 Hővisszanyerő berendezések

 Az állattartó épületek fűtésére fordított energia, valamint az állatok által leadott hő télen nagyobb részben a szellőztetéssel, kisebb részben a falakon keresztül a szabadba távozik. Ennek az energiának egy része hővisszanyeréssel visszavezethető az istállóépületbe.

A hővisszanyerők tulajdonképpen hőcserélők, amelyek legtöbbször az istállóból távozó hőt a szellőztetés levegőjének felhasználásával juttatják vissza az istállóba. Attól függően, hogy az istállóból távozó hőt a szellőztetőlevegőnek közvetlenül vagy közvetítő közeggel adja át, megkülönböztetünk:

• levegő–levegő hőcserélőket (23. ábra);
• levegő közvetítőközeges hőcserélőket.

A hővisszanyerők alkalmazásának célja kettős:

• egyrészt csökkentik a közvetlen fűtésienergia-szükségletet, és ezzel jelentősen csökken az üzemeltetés költsége;
• másrészt alkalmazásuk esetén kisebb csúcsteljesítményű fűtőberendezés szükséges, és ezzel a beruházási költség kisebb lesz.

 23. ábra. A hővisszanyerés levegő–levegő hőcserélővel (elvi ábra)

 Elvileg valamennyi hőcserélőtípus alkalmazható az állattartásban annak ellenére, hogy elsősorban a felületi hőcserélők használatával találkozhatunk.

A rekuperatív hőcserélőkben a hőáram a készülék két térfelében elválasztva áramló közegek között, a határoló felületen áthalad (24. ábra). A hőcsere energiaárama a hőmérséklet-különbség hatására valósul meg. Ez a hőcsere alapelvében stacioner és folyamatos. Emiatt a rekuperatív hőcserélők egyszerű felépítésűek. Az egyszerű szerkezeti felépítés következtében a hőcserélésben részt vevő közeg tökéletesen szétválasztható.

 24. ábra. Mennyezetre szerelt levegő–levegő, ún. kürtős hőcserélők, központi vezérléssel

Rekuperatív hőcserélők alkalmazásakor az okoz gondot, hogy a gyakorlatban a közegek közötti hőmérséklet-különbség meglehetősen kicsi. Ezért megfelelő hővisszanyerési teljesítmény eléréséhez nagy felületű készülékeket kell építeni (25. ábra).

 25. ábra. Nagyméretű központi hővisszanyerő hőcserélő az istálló mellé telepítve

 A felületi hőcserélők szerkezetük szerint:

• lemezes vagy
• csőköteges kialakításúak.

A hőátadó felületek szerkezeti anyaga:

• alumínium,
• üveg,
• műanyag és
• korrózióálló acél lehet.

A lemezes hőcserélők egyszerű szerkezeti kialakításuk, valamint az elfogadható hővisszanyerési hatás (a hővisszanyerési szám Φ = 0,25–0,45) miatt előnyösek az állattartó épületekben is, de a hőátadó felületek tisztítását meg kell oldani.

A lemezes hőcserélők egy sajátos kialakításának tekinthető a szellőztetett épülethéj. A szellőztetett épülethéj az állattartásban lehet az istálló fala vagy a födéme. A szellőztetett fal vagy födém kialakítása esetén a határolószerkezet kettős rétegű. Az istállóba beszívott levegő az egyik, a távozó levegő a másik járaton keresztül halad át. A szellőztetett épülethéj segítségével azonban nemcsak a szellőztetésével távozó hőenergiának egy részét lehet visszavezetni az istállóba, hanem a falon keresztül kialakuló konvektív hőáram is csökkenthető.