Gyakorlati Tudástár (PDF)
kategóriák

Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)

Szerző: Dr. Tóth László
Ár: 3000 Ft Kiadói ár: 2250 Ft Megtakarítás: 25 %
Kosárba
pénztárhoz

Digitális kiadvány
Az állattartó épületekben az állatok számára megfelelő klímaviszonyokat kívánunk létrehozni, mert ez teszi lehetővé a genetikai adottságok jobb kiaknázását, másfelől az állatok egészségi állapota is nagymértékben összefügg (különösen az újszülött állatoké) az istállóban levő klímaviszonyokkal. Az állattartó épületek energiafelhasználásában legnagyobb szerepet az istállóklíma játssza. Az istállóklíma alakításában a hazai éghajlati viszonyaink között legjelentősebb tényező az épületek fűtése. A fűtésre felhasznált energia az állattartás termelési költségeit tetemesen megnöveli, és ennek a költségnek a termelés eredményeiben is meg kell jelennie. Kiadványunk 31 oldalon, 34 szemléltető ábra segítségével tekinti át az állattartó épületek légcseréjének, szellőztetésnek, fűtésének és hűtésének technikai megoldásait.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 31 oldal
ISBN/ISSN: 978-963-575-004-7
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

A klímaviszonyokat befolyásoló tényezők
Az épület hatása a mikroklímára
Klímakövetelmények
A szellőztetés és berendezései
Természetes szellőztetés 
Szellőztetési rendszerek     
Az istálló elszívott levegőjének tisztítása biofilterrel
Nyitott istállók
Az istállóklíma automatizált szabályozása
Az állattartó épületek fűtése
A fűtés energiaszükségletét befolyásoló tényezők
Szellőztetési energiaveszteség
A fűtésienergia-szükséglet csökkentésének technikai lehetőségei
Hővisszanyerő berendezések
Hulladékhő hőszivattyúzása (HMV előállításához, ill. fűtéshez)
Termoventilátorok
Energiatakarékos sugárzó fűtési megoldások
Istállók hűtése
Az energiaszükségletet befolyásoló tényezők                                                                                                                                                                                                                 

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A fűtésienergia-szükséglet csökkentésének technikai lehetőségei
A fűtésienergia-felhasználás nemcsak a meglevő fűtési rendszer takarékos üzemeltetésével, hanem kifejezetten az energiamegtakarítást szolgáló berendezésekkel is megoldható.

 A fűtésienergia-felhasználás nemcsak a meglevő fűtési rendszer takarékos üzemeltetésével, hanem kifejezetten az energiamegtakarítást szolgáló berendezésekkel is megoldható.

 Hővisszanyerő berendezések

 Az állattartó épületek fűtésére fordított energia, valamint az állatok által leadott hő télen nagyobb részben a szellőztetéssel, kisebb részben a falakon keresztül a szabadba távozik. Ennek az energiának egy része hővisszanyeréssel visszavezethető az istállóépületbe.

A hővisszanyerők tulajdonképpen hőcserélők, amelyek legtöbbször az istállóból távozó hőt a szellőztetés levegőjének felhasználásával juttatják vissza az istállóba. Attól függően, hogy az istállóból távozó hőt a szellőztetőlevegőnek közvetlenül vagy közvetítő közeggel adja át, megkülönböztetünk:

  • levegő–levegő hőcserélőket (23. ábra);
  • levegő közvetítőközeges hőcserélőket.

A hővisszanyerők alkalmazásának célja kettős:

  • egyrészt csökkentik a közvetlen fűtésienergia-szükségletet, és ezzel jelentősen csökken az üzemeltetés költsége;
  • másrészt alkalmazásuk esetén kisebb csúcsteljesítményű fűtőberendezés szükséges, és ezzel a beruházási költség kisebb lesz.

 

 23. ábra. A hővisszanyerés levegő–levegő hőcserélővel (elvi ábra)

 Elvileg valamennyi hőcserélőtípus alkalmazható az állattartásban annak ellenére, hogy elsősorban a felületi hőcserélők használatával találkozhatunk.

A rekuperatív hőcserélőkben a hőáram a készülék két térfelében elválasztva áramló közegek között, a határoló felületen áthalad (24. ábra). A hőcsere energiaárama a hőmérséklet-különbség hatására valósul meg. Ez a hőcsere alapelvében stacioner és folyamatos. Emiatt a rekuperatív hőcserélők egyszerű felépítésűek. Az egyszerű szerkezeti felépítés következtében a hőcserélésben részt vevő közeg tökéletesen szétválasztható.

 

 24. ábra. Mennyezetre szerelt levegő–levegő, ún. kürtős hőcserélők, központi vezérléssel

Rekuperatív hőcserélők alkalmazásakor az okoz gondot, hogy a gyakorlatban a közegek közötti hőmérséklet-különbség meglehetősen kicsi. Ezért megfelelő hővisszanyerési teljesítmény eléréséhez nagy felületű készülékeket kell építeni (25. ábra).

 

 25. ábra. Nagyméretű központi hővisszanyerő hőcserélő az istálló mellé telepítve

 A felületi hőcserélők szerkezetük szerint:

  • lemezes vagy
  • csőköteges kialakításúak.

A hőátadó felületek szerkezeti anyaga:

  • alumínium,
  • üveg,
  • műanyag és
  • korrózióálló acél lehet.

A lemezes hőcserélők egyszerű szerkezeti kialakításuk, valamint az elfogadható hővisszanyerési hatás (a hővisszanyerési szám Φ = 0,25–0,45) miatt előnyösek az állattartó épületekben is, de a hőátadó felületek tisztítását meg kell oldani.

A lemezes hőcserélők egy sajátos kialakításának tekinthető a szellőztetett épülethéj. A szellőztetett épülethéj az állattartásban lehet az istálló fala vagy a födéme. A szellőztetett fal vagy födém kialakítása esetén a határolószerkezet kettős rétegű. Az istállóba beszívott levegő az egyik, a távozó levegő a másik járaton keresztül halad át. A szellőztetett épülethéj segítségével azonban nemcsak a szellőztetésével távozó hőenergiának egy részét lehet visszavezetni az istállóba, hanem a falon keresztül kialakuló konvektív hőáram is csökkenthető.

mutass többet mutass kevesebbet

A témához kapcsolódó további kiadványok

A biogáz

Dr. Bai Attila (szerk.) A biogáz

Ár: 4500 Ft Kiadói ár: 3150 Ft Megtakarítás: 30 %
Bővebben Kosárba