Gépek az erdőtelepítéshez

1. Erdőtelepítés gépeinek rendszerezése
2. Erdőtelepítés erőgépei
3. Talaj-előkészítő gépek
3.1 Mélylazítók
3.2 Ekék
3.3 Talajmarók
3.4 Tárcsák
3.5 Boronák
3.6 Kombinátorok
3.7 Hengerek
4. Vetőgépek
5. Ültetőgépek
5.1 Csúszócsoroszlyás csemeteültetők
5.2 Csemeteültető gödörfúrók
5.3 Csuszócsoroszlyás suhángültetők
5.4 Suhángültető gödörfúrók
6. Ápológépek
6.1 Szárzúzók
6.2 Sorközpermetezők
6.3 Felületpermetezők
6.4 Vegyszerkenők
6.5 Injektálók

5.1. Csúszócsoroszlyás csemeteültetők
A csúszócsoroszlyás csemeteültetők általában egysoros, függesztett gépek (34. kép), melyek üzemeltetésére a 30 kW motorteljesítmény körüli traktorok alkalmasak. Közös jellemzőjük, hogy barázdanyitó (sornyitó) elemük – a csoroszlya – folyamatosan a talajban jár. Esetenként két- (37. kép), illetve háromsoros változatuk is előfordul olyan kivitelben, hogy az egysoros alapgép egy széles gerendelyhez kapcsolva, a sorszámnak megfelelően ismétlődik. A gépek napjainkban adogatószerkezet nélküli (36. kép) és félautomatikus adogatószerkezetű (35. kép) változatban készülnek.

A csúszócsoroszlyás csemeteültetők (19–20. ábrák) fő szerkezeti részei:

• a váz (1);
• a csoroszlya (2);
• a mélységhatároló szerkezet;
• a tömörítőszerkezet (3);
• a talajegyengető szerkezet;
• a kezelőhely (4);
• a csemetetároló (5);
• az adogatószerkezet (6) és
• a hajtásátvitel.

A gépek váza acélcsőből vagy idomacélból készül. Hozzá részben mereven, részben csuklósan kapcsolódnak a további szerkezeti részek.

A csoroszlya feladata az ültetőbarázdák nyitása a talajban. Mérete igazodik a géppel ültethető csemete méretéhez (max. 10 cm-es barázdaszélesség és max. 30 cm-es barázdamélység jellemző). Az erdőtelepítési technológiákban használatos csemeteültető gépek csoroszlyái előrehajló élű csúszócsoroszlyák, melyek állandó munkamélységűek. A csoroszlyák a gép vázához kapcsolódhatnak:

• mereven;
• állíthatóan és
• billenthetően.

A merev kapcsolatú csoroszlya a gép vázához alulról általában hozzáhegesztett, esetenként csavarkötéssel rögzített. Az állítható csoroszlya mindig csavarkötéssel kapcsolódik a gépvázhoz, és a vázhoz képesti helyzete – több furatpár alkalmazásával – állítható. A billenthető csoroszlya csuklósan – általában hidraulikus munkahenger által kitámasztva – kapcsolódik a gépvázhoz. A csuklós kapcsolat biztonsági szerepet tölt be, nem várt akadálynak (pl. tuskónak) ütközés esetén a csoroszlya hátrafelé kibillenhet vagy kibillenthető.

19. ábra. Egysoros, függesztett, adogatószerkezet nélküli, csúszócsoroszlyás csemeteültető: 1. váz; 2. csoroszlya;
3. tömörítőszerkezet; 4. kezelőhely;
5. csemetetároló

34. kép. Egysoros, függesztett, adogatószerkezet nélküli, csúszócsoroszlyás csemeteültető
(forrás: Woodtech Csoport Kft.)

20. ábra. Egysoros, függesztett, rugalmas tárcsás adogatószerkezetű, csúszócsoroszlyás csemeteültető: 1. váz; 2. csoroszlya;
3. tömörítőszerkezet; 4. kezelőhely;
5. csemetetároló; 6. adogatószerkezet

35. kép. Egysoros, rugalmas tárcsás adogatószerkezetű, csúszócsoroszlyás csemeteültető
(forrás: Damcon B. V.)

A mélységhatároló szerkezet azért szükséges, mert az előrehajló élű csúszócsoroszlyán keletkező talajba húzó erőt a mélységhatároló szerkezet kerekei alatt ébredő erő egyensúlyozza ki. A mélységhatároló szerkezet a gép vázához két oldalt kapcsolódó, függőlegesen állítható helyzetű szabadonfutó kerékpárból áll, melynek segítségével a géppel megvalósítandó ültetési mélység is beállítható. Egyes gépkonstrukcióknál a mélységhatároló szerkezet feladatát átveszi a tömörítőszerkezet.

A tömörítőszerkezet a csoroszlya által nyitott barázda zárására szolgál, miután abba a csemete belekerült. A tömörítőszerkezet két csapágyazott, szabadonfutó, kifele döntött kerékből áll, melyek csapágyháza a vázhoz mereven vagy állíthatóan kapcsolódik. A tömörítőkerekek állítása történhet:

• a haladási irányba;
• a haladási irányra merőlegesen és
• függőleges tengely körül forgathatóan.

Az állíthatóság azt a célt szolgálja, hogy a tömörítőszerkezet a csoroszlyával és az adogatószerkezettel szinkronban dolgozzék. Ez akkor következik be, ha a tömörítés keresztirányban igazodik a csoroszlya által nyitott barázda szélességéhez, hosszirányban pedig úgy érvényesül, hogy az ültetett csemete függőleges helyzetben marad vissza a talajban a gép elhaladása után. A tömörítőkerekek függőleges tengely körüli forgathatósága kötöttebb talajok esetén lehet szükséges, mikor is a haladási iránnyal szöget bezáró tömörítőkerék-sík következtében a talaj keresztirányú intenzívebb mozgatása érhető el. A fix csoroszlyával szerelt, adogatószerkezet nélküli ültetőgépeken általában mereven csatlakoznak a tömörítőkerekek csapágyházai. A tömörítőkerekek alakjukat tekintve lehetnek (21. ábra):

• gömbsüveg alakú kerekek;
• hengeres kerekek;
• íves (gumiabroncsos) kerekek és
• csonkakúp alakú kerekek.