Gyakorlati Tudástár
kategóriák

Gépek az erdőtelepítéshez

Szerző: Dr. Horváth Béla
Ár: 2500 Ft
Kosárba
pénztárhoz

Digitális kiadvány
Az Agrárminisztérium 2019 őszén Országfásítási Programot indított, melynek célja, hogy az elkövetkezendő 10 évben az ország fával borított területe a jelenlegi 21%-ról 27%-ra növekedjen. A program megvalósítása az elkövetkező tíz évben évente átlagosan tízezer hektár új erdő telepítését kívánja meg. Ilyen volumenű erdőtelepítést biztonságosan és gazdaságosan csak korszerű gépesítési háttér mellett lehet megvalósítani. Magyarország Kormánya a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterületeken végrehajtott erdőtelepítést és ipari célú fás szárú ültetvények telepítését a VP5- 8.1.1-16 kódszámú felhívással segíti, amelynek keretében 2021. december 31-ig adhatók be pályázatok. Jelen kiadványunk 46 oldalon 35 ábra és 64 kép segítségével mutatja be az erdőtelepítés legfontosabb gépeit, azok szerkezeti felépítését, működését, fontosabb üzemeltetési előírásait.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 46 oldal
ISBN: 978-963575-000-9
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

1. Erdőtelepítés gépeinek rendszerezése
2. Erdőtelepítés erőgépei
3. Talaj-előkészítő gépek
3.1 Mélylazítók
3.2 Ekék
3.3 Talajmarók
3.4 Tárcsák
3.5 Boronák
3.6 Kombinátorok
3.7 Hengerek
4. Vetőgépek
5. Ültetőgépek
5.1 Csúszócsoroszlyás csemeteültetők
5.2 Csemeteültető gödörfúrók
5.3 Csuszócsoroszlyás suhángültetők
5.4 Suhángültető gödörfúrók
6. Ápológépek
6.1 Szárzúzók
6.2 Sorközpermetezők
6.3 Felületpermetezők
6.4 Vegyszerkenők
6.5 Injektálók

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

5.1. Csúszócsoroszlyás csemeteültetők
A csúszócsoroszlyás csemeteültetők általában egysoros, függesztett gépek (34. kép), melyek üzemeltetésére a 30 kW motorteljesítmény körüli traktorok alkalmasak. Közös jellemzőjük, hogy barázdanyitó (sornyitó) elemük – a csoroszlya – folyamatosan a talajban jár. Esetenként két- (37. kép), illetve háromsoros változatuk is előfordul olyan kivitelben, hogy az egysoros alapgép egy széles gerendelyhez kapcsolva, a sorszámnak megfelelően ismétlődik. A gépek napjainkban adogatószerkezet nélküli (36. kép) és félautomatikus adogatószerkezetű (35. kép) változatban készülnek.

A csúszócsoroszlyás csemeteültetők (19–20. ábrák) fő szerkezeti részei:

  • a váz (1);
  • a csoroszlya (2);
  • a mélységhatároló szerkezet;
  • a tömörítőszerkezet (3);
  • a talajegyengető szerkezet;
  • a kezelőhely (4);
  • a csemetetároló (5);
  • az adogatószerkezet (6) és
  • a hajtásátvitel.

A gépek váza acélcsőből vagy idomacélból készül. Hozzá részben mereven, részben csuklósan kapcsolódnak a további szerkezeti részek.

A csoroszlya feladata az ültetőbarázdák nyitása a talajban. Mérete igazodik a géppel ültethető csemete méretéhez (max. 10 cm-es barázdaszélesség és max. 30 cm-es barázdamélység jellemző). Az erdőtelepítési technológiákban használatos csemeteültető gépek csoroszlyái előrehajló élű csúszócsoroszlyák, melyek állandó munkamélységűek. A csoroszlyák a gép vázához kapcsolódhatnak:

  • mereven;
  • állíthatóan és
  • billenthetően.

A merev kapcsolatú csoroszlya a gép vázához alulról általában hozzáhegesztett, esetenként csavarkötéssel rögzített. Az állítható csoroszlya mindig csavarkötéssel kapcsolódik a gépvázhoz, és a vázhoz képesti helyzete – több furatpár alkalmazásával – állítható. A billenthető csoroszlya csuklósan – általában hidraulikus munkahenger által kitámasztva – kapcsolódik a gépvázhoz. A csuklós kapcsolat biztonsági szerepet tölt be, nem várt akadálynak (pl. tuskónak) ütközés esetén a csoroszlya hátrafelé kibillenhet vagy kibillenthető.

  

19. ábra. Egysoros, függesztett, adogatószerkezet nélküli, csúszócsoroszlyás csemeteültető: 1. váz; 2. csoroszlya;
3. tömörítőszerkezet; 4. kezelőhely;
5. csemetetároló

34. kép. Egysoros, függesztett, adogatószerkezet nélküli, csúszócsoroszlyás csemeteültető
(forrás: Woodtech Csoport Kft.)

20. ábra. Egysoros, függesztett, rugalmas tárcsás adogatószerkezetű, csúszócsoroszlyás csemeteültető: 1. váz; 2. csoroszlya;
3. tömörítőszerkezet; 4. kezelőhely;
5. csemetetároló; 6. adogatószerkezet

35. kép. Egysoros, rugalmas tárcsás adogatószerkezetű, csúszócsoroszlyás csemeteültető
(forrás: Damcon B. V.)

A mélységhatároló szerkezet azért szükséges, mert az előrehajló élű csúszócsoroszlyán keletkező talajba húzó erőt a mélységhatároló szerkezet kerekei alatt ébredő erő egyensúlyozza ki. A mélységhatároló szerkezet a gép vázához két oldalt kapcsolódó, függőlegesen állítható helyzetű szabadonfutó kerékpárból áll, melynek segítségével a géppel megvalósítandó ültetési mélység is beállítható. Egyes gépkonstrukcióknál a mélységhatároló szerkezet feladatát átveszi a tömörítőszerkezet.

A tömörítőszerkezet a csoroszlya által nyitott barázda zárására szolgál, miután abba a csemete belekerült. A tömörítőszerkezet két csapágyazott, szabadonfutó, kifele döntött kerékből áll, melyek csapágyháza a vázhoz mereven vagy állíthatóan kapcsolódik. A tömörítőkerekek állítása történhet:

  • a haladási irányba;
  • a haladási irányra merőlegesen és
  • függőleges tengely körül forgathatóan.

Az állíthatóság azt a célt szolgálja, hogy a tömörítőszerkezet a csoroszlyával és az adogatószerkezettel szinkronban dolgozzék. Ez akkor következik be, ha a tömörítés keresztirányban igazodik a csoroszlya által nyitott barázda szélességéhez, hosszirányban pedig úgy érvényesül, hogy az ültetett csemete függőleges helyzetben marad vissza a talajban a gép elhaladása után. A tömörítőkerekek függőleges tengely körüli forgathatósága kötöttebb talajok esetén lehet szükséges, mikor is a haladási iránnyal szöget bezáró tömörítőkerék-sík következtében a talaj keresztirányú intenzívebb mozgatása érhető el. A fix csoroszlyával szerelt, adogatószerkezet nélküli ültetőgépeken általában mereven csatlakoznak a tömörítőkerekek csapágyházai. A tömörítőkerekek alakjukat tekintve lehetnek (21. ábra):

  • gömbsüveg alakú kerekek;
  • hengeres kerekek;
  • íves (gumiabroncsos) kerekek és
  • csonkakúp alakú kerekek.
mutass többet mutass kevesebbet

A témához kapcsolódó további kiadványok

A kategória legkedveltebb kiadványai