Könyv
kategóriák

Kukorica. A nemzet aranya - Élelmiszer, takarmány, bioenergia

Szerző: Nagy János
újdonság
Ár: 8400 Ft Kiadói ár: 7980 Ft Megtakarítás: 5 %
Kosárba
pénztárhoz

A többszerzős könyv a precíziós kukoricatermesztés kérdéskörét tárgyalja 18 fejezetben. A könyv érinti a kukorica származását, botanikáját, élettanát, kiterjed az ökológiai és precíziós termesztési tényezőkre, azok kölcsönhatásaira (talajművelés x műtrágyázás x növényszám x öntözés x genotípus). Felöleli a kukorica feldolgozását, minőségét, a szárított szemes kukorica takarmányozási értékét, bioetanol előállítását és a termesztés gazdaságossági aspektusait.
A szerzők merítenek a gazdag múltból, ugyanakkor a legkorszerűbb ismereteket tárják elénk. A könyv kiváló példája annak, hogy a termesztési és a nemesítési kutatások hogyan járulnak hozzá a termésnövekedés és -minőség összefüggéseinek feltárásához.
Tudományos értékét növeli, hogy Nagy János professzor több évtizedes kutatási eredményei, idősorai megbízható szántóföldi tartamkísérletekből származnak, amelyek Európában egyedülállóak, de a kukorica őshazájában, Amerikában is figyelemre méltóak.
A kötet szerzői abban bíznak, hogy a közös munka eredményeként olyan tárgyszerű, értékes és aktuális eredményeket tartalmazó, igényes kiállítású szakkönyv készült mind az oktatók, a kutatók, az egyetemi és PhD hallgatók, mind a mezőgazdasági szakemberek és a szaktanácsadással foglalkozók számára, amelyet eredményesen használhatnak munkájuk során. Továbbá mindazok számára, akik szeretik a növényeket, kukoricát és szeretnének megtudni minél többet a precíziós kukoricatermesztésről.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 516 oldal
ISBN: 9789635750023
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

1. A KUKORICATERMESZTÉS JELENTŐSÉGE
1.1. Világgazdasági jelentőség
1.2. A kukorica termesztése Magyarországon
1.3. A kukorica felhasználásának lehetőségei

2. A KUKORICA PIACA 
2.1. A kukorica világkereskedelme
2.2. Az Európai Unió és a hazai kukorica-piac

3. A KUKORICA SZÁRMAZÁSA ÉS TERMESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE
3.1. A kukorica származási helye
3.2. Az ősi kukoricatermesztés

4. A KUKORICA MORFOLÓGIÁJA ÉS FEJLŐDÉSE
4.1. Rendszertan, a fajták csoportosítása
4.2. A kukorica morfológiája
4.3. A kukorica fejlődése
4.4. A kukorica tenyészideje

5. KUKORICANEMESÍTÉS HAGYOMÁNYOS, ÉS PRECÍZIÓS MÓDSZEREKKEL
5.1.Dinamikus fejlődés a kukorica nemesítésének hagyományos módszereiben
5.2. Innovációk a beltenyésztés és a hibridelőállítás módszereiben
5.3. A termésbiztonsági gének kémcsőben - kukoricanemesítés génbeépítéssel
5.4. A precíziós nemesítés alapja: a kukorica célzott mutagenezise genomszerkesztéssel
5.5. A genomszerkesztést érintő agrárpolitikai szabályozás
5.6. Kitekintés

6. A HIBRIDEK KIVÁLASZTÁSA, GENETIKAI HALADÁS
6.1. Érésidő
6.2. Termőképesség, termésbiztonság
6.3. Sűríthetőség, ellenállóképesség (szárazságtűrés, szárszilárdság, rezisztencia)
6.4. Vízleadás, szemnedvességtartalom
6.5. Ökológiai igény

7. VETŐMAG
7.1. A vetőmag minősítése
7.2. A kukorica-vetőmagtermesztés jelentősége
7.3. A vetőmagtermesztés sajátosságai
7.4. A fajtafenntartás módszere
7.5. A vetőmagtermesztés technológiája

8. A KUKORICA ÉGHAJLAT- ÉS TALAJIGÉNYE
8.1. A kukorica éghajlatigénye
8.2. A kukorica talajigénye

9. PRECÍZIÓS KUKORICATERMESZTÉS
9.1. Vetésváltás, monokultúra
9.2. Talajművelés
9.3. Vetés
9.4. Növényszám
9.5. Trágyázás
9.6. A kukorica ápolása
9.7. A kukorica növényvédelme

10. NÖVÉNY NÖVEKEDÉSI SZIMULÁCIÓS MODELLEK (DSSAT Ceres-Maize)
10.1. A DSSAT szoftver használata a precíziós termesztés technológiák fejlesztésében
10.2. Klímahatás és érzékenység vizsgálat a Ceres-Maize modellel
10.3. DSSAT – Ceres-Maize modell adatbázisigénye
10.4. Döntéstámogatás mesterséges intelligenciával

11. A KUKORICA ÖNTÖZÉSE
11.1. Az öntözés jelentősége
11.2. A vízellátottság szerepe
11.3. Az öntözés és a tápanyagellátottság összefüggései
11.4. Az öntözés és a talajművelés összefüggései
11.5. Döntéstámogató rendszerek, szimulációs modellek alkalmazása az öntözéses kukoricatermesztésben
11.6. Az öntözés környezetre gyakorolt hatása
11.7. Az öntözés gazdasági vonatkozásai 

12. A KUKORICA BETAKARÍTÁSA

13. A KUKORICA MINŐSÉGE
13.1. A kukorica kémiai összetevői

14. A KUKORICA SZÁRÍTÁSA ÉS TÁROLÁSA
14.1. Szárítás
14.2. Tárolás

15. A KUKORICA FELDOLGOZÁSA
15.1. Malomipari feldolgozás humán célra
15.2. Ipari feldolgozás

16. A SZÁRÍTOTT SZEMES KUKORICA TAKARMÁNYOZÁSI ÉRTÉKE
16.1. A szemes kukorica takarmányozási értéke
16.2. A kukorica mikotoxin szennyezettsége, és a toxinok elleni komplex védekezés
16.3. Opaque-2 és Floury-2 kukorica
16.4. A különböző takarmánykezelés hatása a kukorica táplálóanyagainak emészthetőségére
16.5. Fontosabb megállapítások

17. KUKORICA-BIOETANOL
17.1. Az etanol-gyártás története, termelésének indokoltsága
17.2. A bioetanol jellemzői
17.3. A bioetanol világkereskedelme és szerepe a földhasználatban
17.4. A bioetanol előállítása hazánkban
17.5. A bioetanol előállításának technológiái
17.6. A bioetanol-gyártás melléktermékeinek takarmányozási célú hasznosítása
17.7. Vitatott kérdések a bioetanollal kapcsolatban

18. KUKORICATERMESZTÉS ÖKONÓMIÁJA
18.1. A termesztés munkaműveleteinek ökonómiája
18.2. A kukoricatermesztés speciális gazdasági jellemzői

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

9. PRECÍZIÓS KUKORICATERMESZTÉS (részlet)
Fontos helymeghatározó rendszerre alkalmazott megoldás az, hogy szakaszvezérléssel tudatosan, speciális információ alapján kijelöljük, hogy a gép hol dolgozzon, hol ne. Ilyen lehet a gyomfoltoknak a gyomirtása, amikor a gyomfoltokon átmenve azok a szórófejek kapcsolódnak be, amelyek érintettek a gyomfoltban, és ha kiér a foltból, akkor ezek automatikusan kikapcsolnak (9.5. kép).

Hasonló, ha egy erodált területen valamilyen plusz kezelést, plusz szerves trágyázást akarnak megvalósítani, akkor az erodált foltra érve bekapcsol, azt elhagyva pedig kikapcsol a gép. Ezek költséget takarítanak meg, pozitívan befolyásolják a termést és megfelelnek a fenntarthatósági elvárásoknak is.

Ha a területen heterogenitást észlelünk, akkor műszaki megoldásokkal heterogén választ tudunk adni. A heterogén válaszadás alapfeltétele, hogy megismerjük a heterogenitás okát. Egy táblán belül nagyon sok minden okozhat heterogenitást. Ha csoportokba rendezzük a heterogenitási okokat, akkor vannak egyéves hatású és többéves hatású okok. Egyéves hatású ok lehet az agrotechnikai hiba, a vadkár vagy például a különböző növényvédelmi problémák foltos megjelenése, a gyomfoltok vagy a kártevők okozta kártételi foltok. Ha ezeket időben észleljük, akkor a termelés folyamatába még be lehet avatkozni. A többéves okok lehetnek vagy talajeredetűek, vagy víz okozta problémák. A legfontosabb az, hogy pontosan meghatározzuk azt, ami a talajfoltot okozza. Ezt az egész táblán térképszerűen kell megjeleníteni. Ehhez nem elégséges, és rendkívül drága is, a nagyon sűrű talajminta-vételezés, a talajfúrás, a mintagödörásás és ezek laboratóriumi vizsgálata. A térképen való megjelenítéshez különböző talajszkennerekkel próbálkoznak, és vannak biztató eredmények, amelyekkel a terület talajtulajdonságait rendkívül sűrűn felvételezik, s amelyből térkép készíthető. A talajtulajdonságokból adódóan a térkép megmutatja, hogy melyik az, amelyiknél nagyobb vagy kisebb termés várható, de ennek az eltérésnek a mértéke, a foltnak a kiterjedése évjáratonként nagyon változó. Foltot jelent a víznyomás, a belvíz is. Míg az előbb említett talajtulajdonságok hatásai konzekvensen, minden évben egy irányba mutatnak, addig a belvizes foltoknál (amikor esős év van, és a belvíz megjelenik) a hatás negatív. Nem esős években (amikor a belvíz nem jelenik meg, nincsenek ezek a foltok) e területeken vagy nagyobb a termés, vagy a környezetüknél mindenképpen nagyobb a termés, mert a vízgazdálkodásuk a száraz területekhez képest kedvezőbb.

Érdemes még szólni két okról, ami heterogenitást okoz. Az erózió elleni védekezés leghatásosabb módja a rétegvonal menti művelés. Ezt a helymeghatározó rendszerrel és az automata kormánnyal rendelkező gépek könnyedén meg tudják csinálni (9.6. kép).

A belvizes foltokról a víz táblán belüli elvezetése szintén jól megoldott. Az RTK helymeghatározása háromdimenziós, a tábla akár munka közbeni bejárásával felvételezi a magassági pontokat, és egy szoftver magassági térképet készít. Ezen kirajzolódnak azok a mély teknők, amelyekben belvíz keletkezhet. Egy másik szoftver a víz táblaszélre való kivezetését tervezi meg, megmutatva a levezetés útvonalát és az elvezető csatorna mélységét. Ezek koordinátáit a traktornak átadva, az végigmegy ezen az úton, és vezérli az ároknyitó mélységét (9.7., 9.8., 9.9. kép).

A heterogenitások okának megállapítása után könnyű eldönteni, hogy mi a teendő a különböző foltokkal. Ezeket a foltokat a térképen pontosan meg kell jelölni, ezek lesznek a különböző menedzsmentzónák. A heterogenitás okainak felderítése mellett fontos az eltérő tulajdonságú területek várható termőképességének megállapítása. Ehhez adnak támpontot a hozamtérképek (ha lehet, több év adata), a műholdas termésbecslések (több év). Ha a termőképességi különbségek tartósak, akkor a technológiai szintet (tápanyagmennyiség, tőszám) is hozzá kell igazítani.

A kukorica szempontjából néhányat érdemes kiemelni. Az automata kormányzással elérhető párhuzamos mozgás a kukoricánál azt jelentheti, hogy a vetőgépeknél fölöslegessé válik a nyomjelző. A pontos csatlakozást a helymeghatározó rendszerekkel az automata kormányzás produkálni tudja. Nagyon fontos a szakaszvezérlés, hogy a szabálytalan táblákon egymásra futó sorok, vagy a szabályos táblákon is a hosszanti sorok végén, a forgóknál ne legyen dupla vetés vagy növényvédelem, ne legyen dupla műtrágyaszórás ‒ vagy amikor kultivátorozunk, a hosszanti irány végeztével a forgó szélénél a kultivátort a gép automatikusan emelje ki, és ne vágja ki a forgót. A precíziós kukoricatermesztésnél a fogások nagyon fontosak, mert a párhuzamos mozgások lehetnek egy munkagép, két munkagép vagy még több, 3–4 munkagép szélességűek is. Ha a forgások 3–4 munkagépenként történnek, akkor a végén az egész területnél nagyon pontos csatlakozással lesz meg a művelés és a vetés. Ennek következtében, ha több munkaszélességben tudok fordulni, és nem csak az előző művelés mellé, akkor elmarad a szűk terület miatti rendkívül nehézkes forgás, ipszilontolatás, így a vetés is kedvezőbb lesz. Ez nagymértékben meg növelni a munka termelékenységét, és hosszú gépkapcsolattal is lehet fordulni. Természetesen ugyanez vonatkozik a kultivátorozásra is (9.1/a-b ábra, 9.2. ábra, 9.10. kép).

 Fontosak és lehetségesek az egymásra épülő munkaműveletek. Az automata kormányzással és a helymeghatározó rendszerrel rendelkező gépekre az jellemző, hogy elsősorban a műszaki megoldásban rejlik az eredmény. Agronómiai fejlesztést igényel viszont az egymásra épülő technológiáknak a megtervezése, illetve a rendszerbe való beillesztése. A kukorica esetében, ha a sortávolságnak megfelelő 76 cm szélesen elhelyezett lazítókésekkel végezzük a talajművelést, akkor ilyen szélességbe kell majd a többi műveletet is végezni. Ha van helymeghatározó rendszer és automata kormányzás, akkor az ősszel így elvégzett talajművelésre tavasszal úgy kell vetni, hogy a sorok pontosan a kések nyomába illeszkedjenek. Ha az alapműveléskor a kések mellett a jövendő sor közelébe, a talajba juttatjuk az alapműtrágyát, akkor a következő években a kések vonalában vetünk, ahol a legmélyebb és legjobb a művelés, és ahol a legközelebb van a kiszórt alapműtrágya. Nem szükséges más, mint ugyanazokat a koordinátaértékeket kell használni a vetésnél, mint amit a lazításnál. A vetésnél a precíziós gazdálkodásba jól beilleszthető gépek rendelkeznek magágykészítő egységgel, amelyek csak a sorban végzik el a magágykészítést 30–35 cm szélességben. Megtisztítják a talajt a mulcstól, elmunkálják, hogy jó körülmények közé a lehessen vetni a kukoricát. A talajfertőtlenítést és a startertrágyázást is elvégzi, és a mulcsot, a szármaradványt, a göröngyös talajt a sor közé fogja kitúrni (9.11. kép).

A következő kultivátorozásnál ugyanazokat a koordinátaértékeket kell használni, mint az alapművelésnél, majd a vetésnél. A kultivátor rendkívül pontosan tudja a területet – a sort és a sorközt – megművelni. A kultivátorozással együtt – vagy attól függetlenül –, ha fejtrágyázást végzünk, azt is ugyanazokkal a koordinátaértékekkel lehet és kell végezni, ezért pontosan követve a sort, a sor közelébe juttatjuk a hatóanyagot. Ilyenkor a növényvédelmi beavatkozást is el lehet végezni, például a kukoricabogár lárvája elleni védekezést. A lárvák kelésének hőösszegigénye nagyon hasonló a kukorica igényéhez. A hidegebb tavaszokon később történik meg a kelés, a melegebb tavaszokon hamarabb. Ha lassú, vontatott a kelés, akkor a vetéssel egy menetben kijuttatott talajfertőtlenítőnek a hatása elmúlik, ezért csak a kelés idején kijuttatott talajfertőtlenítő tud hatásos lenni, ami ezzel a technológiával megoldható. Az állománymegfigyelésnél, az állomány talajhőmérsékletének regisztrálásával pontosan kiszámolható, mikor következik be a kukoricabogár lárvájának kelése, és az alkalmazott technológia hatásos lesz. Ugyanez a helyzet a lomb alá való permetezésnél is. Vannak olyan technológiai megoldások, amelyek nem tápkultivátorozásnak, hanem kifejezetten fejtrágyázásnak számítanak. Viszonylag magas, 1 m-es (vagy azt kicsit meghaladó) növénymagasság esetén is ki tudják juttatni a fejtrágyát (9.12. kép).

A fejtrágyát is a heterogenitásnak megfelelően lehet kijuttatni. Végezetül a betakarításnál is ugyanazokat a koordinátaértékeket használják, mint korábban, ezért pontosan a soron vezeti az automata kormány a kombájnt.

A precíziós kukoricatermesztési technológiában fontos a sor és a sorköz megkülönböztetése. Van olyan nézet a taposási károk elkerülése érdekében, hogy soha, még a vetés előtt sem járnak a soron, mindig csak a sorközben, ez ezzel a technológiával megoldható. A sorba kell koncentrálni a tápanyagot, a gyomirtást, a növényvédelmet és természetesen a vetést. A sorközben, ahol járunk, az előző időszak szármaradványaival takarhatunk, mulcsozhatunk. Ez Magyarországon nagy kihívás, mert a mulcsnak jó lenne kihasználni azt a tulajdonságát, hogy csökkenti a talaj párolgását, az evaporációt. Ugyanakkor a kukoricánál és még néhány melegigényes növényünknél, a magyar klíma alatt, a mulcs néhány fokos talajhűtése is meg tudja nyújtani a tenyészidőt, ami nem kívánatos. Ezt úgy érhetjük el, hogy a sorközben van mulcs, ezért ott csökken a párolgás, a sorban viszont, ahol fontos a talajnak a felmelegedése, azt megtisztítjuk a maradványoktól (9.13. kép).

A sorközben jár az erőgép, a vontató vagy az önjáró gép kereke, ott járnak a munkagépek, így a permetező- vagy műtrágyaszóró gépek kerekei is. Ezzel tökéletesen megvalósítható az iker- vagy triplakerekezés alkalmazása. A gépek nyomása nem lesz túlságosan nagy, a kerekeket úgy állítjuk be, hogy azok mindig a sorközben járjanak (9.14. kép).

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai