Gyakorlati Tudástár
kategóriák

Biológiai növényvédelem

Szerző: Dr. Nagy Antal - Dr. Radócz László
újdonság
Ár: 3000 Ft
Kosárba
pénztárhoz

A nagyüzemi, intenzív növénytermesztés során fellépő növényvédelmi problémák megoldását jó ideig a vegyszeres növényvédelemben látták. A nagy mennyiségben felhasznált peszticidek ellenére a problémák nem oldódtak meg, sőt a rezisztencia megjelenése és a sokasodó környezeti problémák új utak keresését kényszerítették ki. Már az 1970-es években megjelent az integrált növényvédelem (Integrated Pest Management, IPM) koncepciója, melyben a cél már nem a kártevők kiirtása, hanem állományaik megfelelő alacsony szinten tartása volt, a lehető legalacsonyabb növényvédőszer-felhasználás és a legkisebb környezeti terhelés mellett. Már ennek az irányzatnak is egyik eleme volt a hasznos élő szervezetek és más biológiai ágensek felhasználása a kártevők ellen, mely később, önálló irányzatként is megjelenve, a kártevők elleni biológiai védekezésként jelent meg. A biológiai növényvédelem valójában nem más, mint alkalmazott ökológiai, mely során a különböző ökológiai törvényszerűségek ismeretében a ragadozó, valamint hasznos parazita szervezeteket használjuk fel a kártevők populációinak megfelelő alacsony szinten tartására. Tágabb értelemben természetesen ide sorolhatjuk azoknak az agrotechnikai eljárásoknak (vetésforgó, metszés, talajművelés, tápanyag-utánpótlás stb.) az alkalmazását és természetes eredetű anyagoknak a felhasználását is, melyek segítenek e cél megvalósításában.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 81 oldal
ISBN: 978-963-575-018-4
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

I. Az állati kártevők elleni biológia növényvédelem 
1. Az állati kártevők ellen ható és felhasználható hasznos élő szervezetek 
1.1. Mikroorganizmusok az állati kártevők elleni biológiai növényvédelemben 
1.1.1. Rovarpatogén vírusok 
1.1.2. Rovarpatogén baktériumok 
1.1.2.1. Bacillaceae 
1.1.2.2. Rickettsiák (Rickettsiales) 
1.1.3. Rovarpatogén egysejtűek (Protozoa) 
1.1.4. Rovarpatogén gombák 
1.1.5. Zoocid hatású antibiotikumok 
1.1.6. Rovarpatogén fonálférgek 
1.2. Makroorganizmusok az állati kártevők elleni biológiai növényvédelemben 
1.2.1. Pókszabásúak (Arachnida) 
1.2.1.1. Pókok (Araneae) 
1.2.1.2. Atkák (Acari) 
1.2.2. Rovarok (Insecta) 
1.2.2.1. Fülbemászók (Dermaptera) 
1.2.2.2. Egyenesszárnyúak (Orthoptera) 
1.2.2.3. Poloskák (Heteroptera) 
1.2.2.4. Bogarak (Coleoptera) 
1.2.2.5. Recésszárnyúak (Neuroptera) 
1.2.2.6. Tevenyakú fátyolkák (Raphidioptera) 
1.2.2.7. Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) 
1.2.2.8. Kétszárnyúak (Diptera) 
1.2.3. Gerincesek (Vertebrata) 
1.3. Biotechnikai védekezési lehetőségek 
II. A gyomnövények elleni biológiai védekezés lehetőségei 
2. Biológiai gyomszabályozási módszerek 
2.1. Biológiai gyomszabályozás kórokozókkal 
2.2. Fitotoxinok 
2.3. Biológiai gyomszabályozás állati szervezetekkel 
2.4. Biológiai gyomszabályozás a kultúrnövény kompetitív képességének növelésével 
2.5. Biológiai gyomszabályozás gátló hatású, természetes eredetű kémiai anyagokkal 
Függelék 
Hasznos makroszervezetek és legfontosabb zsákmány-, illetve gazdaszervezeteik összefoglalása 
Egyéb vírus- és gombaellenes, biológiai alapú készítmények 
Egyéb hatásmechanizmusú és biológiai alapú rovarölő szerek 
Felhasznált irodalom 

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

1.2. Makroorganizmusok az állati kártevők elleni biológiai növényvédelemben
A mikroorganizmusokon túl számos makroszkopikus gerinctelen faj is képes a kártevő-populációk ellen hatni. A mikroszkopikus szervezetekkel (vírusok, baktériumok, gombák, fonálférgek) ellentétben ezek nem megbetegedéseket okoznak, hanem az ekto- vagy endoparazita, illetve ragadozó szervezetek közé tartoznak. Növényvédelmi vonatkozásban hasznos makroszervezeteknek a különböző ízeltlábú (Arthropoda) és gerinces taxon (Vertebrata: kétéltűek – Amphibia, hüllők – Reptilia, madarak – Aves, emlősök – Mammalia) képviselőit tekintjük.
A növényvédelmi gyakorlatban először a ragadozó szervezetek felhasználása terjedt el. A ragadozókat két módon, egyrészt a természetes állományok kímélésével, másrészt betelepítéssel állíthatjuk a termelés szolgálatába. Az állatok gyakran jelentős terjedő képessége és az emiatt nehezen kontrollálható populációk miatt, leginkább üvegházi felhasználásuk terjedt el. Az első sikeres próbálkozások már az 1960-as években megindultak. Mivel a ragadozók többsége generalista, felhasználásuk nagy körültekintést igényel különösen akkor, ha a betelepíteni kívánt faj távoli területekről származik. Napjainkig több mint 500 sikeres betelepítést végeztek. A legnagyobb „importőr” Észak-Amerika. Európába, így Magyarországra is, viszonylag kisszámú fajt telepítettek be biológiai védekezés céljából. A ma elfogadott álláspont szerint egy generalista ragadozó csak akkor telepíthető be egy távoli területre, ha nagyon kisméretű (illetve kis terjedőképességű), populációja pedig csak a fő gazdaszervezetének jelenlétében képes fennmaradni.
Az „importált” ragadozó szervezetekkel kapcsolatos kudarcok miatt a kutatók és a gyakorlati szakemberek figyelme mindinkább a parazita fajok felé fordult. Ennek oka, hogy a parazita fajok gazdaköre sokkal szűkebb, mint a ragadozóké, sőt fajspecifikus formákat is találhatunk közöttük. Ennek megfelelően az „importált” parazitoidokkal kapcsolatos tapasztalatok jóval kedvezőbbek, mint ragadozó társaik esetén. A parazitoidok felhasználásában szintén az üvegházi felhasználás okozott robbanásszerű előretörést az 1970-es évektől kezdve. A fejlődés motorja részben a szintetikus peszticidek iránti bizalom csökkenése, részben egy öngerjesztő folyamat volt. Ahol valamely kártevő ellen parazitákkal sikeres védekezést valósítottak meg, ott – a felhasznált szervezetek védelme miatt – szükség volt a mind szelektívebb peszticidek használatára. Ez az alkalmazott technológiát folyamatosan a biológiai módszerek egyre szélesebb körű használata felé irányította.
A fontosabb ragadozó és parazita makrogerinctelenek a pókszabásúak (Arachnida) két rendjéből, a valódi pókok (Araneae) és az atkák (Acari), valamint a rovarok (Insecta) különböző rendjeiből kerülnek ki. A továbbiakban ezeket a csoportokat mutatjuk be.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai