Gyakorlati Tudástár
kategóriák

A burgonya teremsztése

Szerző: Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István
Ár: 2500 Ft
Kosárba
pénztárhoz

A burgonya jelentősége sokoldalú felhasználhatóságával magyarázható. Az élelmezésben betöltött szerepe, valamint a gumó kémiai összetétele alapján azt mondhatjuk, hogy a burgonya egyszerre energia-, fehérje-, vitamin- és ásványianyag-forrás. A közeljövőben hazánkban is emelkedni fog az előzetesen valamilyen módon feldolgozott, mosott, sütött, főzött stb. burgonya aránya. A takarmányozási és ipari célú felhasználási lehetőségei a korábbi hagyományok ellenére Magyarországon ma még meglehetősen kihasználatlanok. Az 53 oldalas kiadvány 6 ábra/kép és 13 összefoglaló táblázat segítségével veszi sorra a burgonya növény termesztéstechnológiáját, külön részletezve a vetőgumó és a korai (új) burgonya termesztését.

mutass többet mutass kevesebbet
ISBN: 978-963-575-026-9
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

1. Burgonya (Solanum tuberosum L.) rendszertani helye 
2. Származása, termesztéstörténete 
2.1. A termesztés jelentősége hasznosítása 
3. Botanikai leírása 
4. Környezeti igények 
4.1. Talajigény 
4.2. Éghajlatigény 
5. Elővetemény-igénye, helye a növényi sorrendben 
6. A fajta szerepe 
7. Talajművelési rendszer 
8. Trágyázási rendszer 
9. Ültetése 
10. A szekunder bakhát kialakítása 
11. Növényvédelem, növényápolás 
11.1. Vetőgumó-csávázás, talajfertőtlenítés 
11.2. Gyomszabályozás, szártalanítás 
11.3. A kártevők elleni védekezés 
11.4. Kórtani okok miatt kialakuló betegségek 
11.4.1. Vírusbetegségek 
11.4.2. Baktériumos betegségek 
11.4.3. Gombabetegségek 
11.4.4. Fitoplazmák 
11.4.5. Viroidok 
11.5. Élettani betegségek, elváltozások 
11.5.1. Elsősorban vízellátási egyenetlenségek miatt kialakuló minőségi hibák 
11.5.2. Elsősorban szélsőséges hőmérsékleti és fényhatásokra kialakuló minőségi hibák 
12. Öntözés 
13. Betakarítás, tárolás 
14. A burgonya minősége 
15. Vetőburgonya termesztése 
15.1. A hazai szaporítás helyzete kilátásai 
15.2. Környezeti igénye 
15.3. A termesztés módszere 
15.4. Növényvédelem, növényápolás, szelekció 
15.5. Szártalanítás, betakarítás 
15.6. A burgonya-vetőgumó szaporításának szántóföldi ellenőrzése 
15.7. Tárolás 
16. A korai burgonya termesztése 
16.1. Jelentősége, termesztése, piaca 
16.2. Biológiai alapok, a fajtakiválasztás szempontjai 
16.3. Környezeti igénye 
16.4. A vetőgumó előkészítése ültetéshez 
16.5. Állománysűrűség, ültetés 
16.6. Tápanyag- és vízellátás, ápolás 
16.7. A korai szabadföldi burgonyatermesztésben alkalmazható módszerek 
16.7.1.Fóliatakarásos termesztés 
16.7.2. Szabadföldi – takarás nélküli – korai és nyári termesztés 
Felhasznált irodalom

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

16.7. A korai szabadföldi burgonyatermesztésben alkalmazható módszerek
A legintenzívebb és a legkorábban szedhető árut – a fólia alatti termesztés (hajtatás) után – a szabadföldi takarásos (fátyolfóliás és talajvázas fóliatakarásos) termesztés biztosítja, majd ezt követi a korai szabadföldi (előhajtatva) és nyári takarás nélküli termesztés.

16.7.1.Fóliatakarásos termesztés
 A takarásos szabadföldi korai termesztésnek két változata ismert:

  • váz nélküli (talajvázas) fóliás termesztés;
  • műanyagfátyolos takarás.

 Váz nélküli (talajvázas) fóliás termesztés

A váz nélküli fóliás termesztésnél ágyásokba ültetjük a gumókat. Egy ágyásba két sort 70 cm sortávolságra és 25–30 cm tőtávolságra. Az ágyásokat két oldalt 15–20 cm magas földbakhát fogja közre. A bakhátakra kézzel terítik a fóliát, majd földdel takarják a széleket.

A kézzel végzett ágyáskészítés és fóliaterítés mellett nagyobb területen indokolt az úgynevezett FF-2 fóliafektető gép használata, amely egy menetben ágyást készít és a bakhátakra teríti a perforált fóliát. A polietilén fólia rendszerint 180 cm széles, 0,04 mm vastag, a szellőztetés és a csapadék beengedése miatt perforálni kell.

A takarás következtében a burgonya a –4 °C-os talaj menti fagy esetén sem károsodik. A polietilén fólia leszedésére a hosszú távú meteorológiai prognózis figyelembevételével rendszerint április 20. körül kerül sor. Ezt követően a bakhátak földtömegét a burgonyabokrok töltögetéséhez kell használni. Átlagos időjárás esetén a fólia leszedéséig csak egy öntözést kell végezni, melynek során a víznorma 25–30 mm. A fólia leszedése után még rendszerint egy öntözés szükséges. A növényvédelmi munkákra is fordítsunk fokozott figyelmet, a szárazabb időjárásban – elsősorban – az alternaria fellépésére számíthatunk, csapadékosabb, hűvösebb időben a fitoftóra ellen kell védekeznünk. A takarásos termesztésnél – a koraiság miatt – csak ritkán szokott megjelenni a burgonyabogár.

Átlagos évjáratban május végén el lehet kezdeni az újburgonya szedését. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a mosott burgonya 24–36 óra múlva kerüljön a fogyasztóhoz, míg a mosatlan újburgonyánál ez az időtartam 2–3 nap. További néhány napig klimatizált tárolóban még tarthatók. A mosott primőr burgonya perforált fólia csomagolásban őrzi meg minőségét, frissességét.

A fátyolfólia-takarásos korai burgonyatermesztés

A takarásos termesztésnél egyre inkább tért hódít a műanyag fátyol használata. Ez a műszálakból kialakított fátyol hidegben a hőt visszatartja, melegben viszont jól átszellőzik, ami különösen lényeges a takarás utolsó időszakában a fokozódó napi felmelegedés miatt. A műanyag fátyol is jól megvédi a növényeket az előforduló talaj menti fagyoktól –4 °C-ig. Nem kell bakhátat készíteni, így nincs területkiesés. A rögzítése gyorsan és könnyen elvégezhető. A műanyag fátyolt a terítésnél keresztirányban, megfelelően lazára kell hagyni. A széleket körben rögzíteni kell. Ajánlatos az ágyás uralkodó szélirány felőli hosszú oldalát stabilan beásni, míg a másik három oldalt elegendő méterenként földdel rögzíteni. Jelentős előnye még a fátyolnak, hogy nem kell perforálni, ugyanakkor jobb a vízáteresztő képessége, mint a perforált polietilén fóliának.

Átlagos időjárásnál a műanyag fátyolt is le kell szedni április 20-a körül (3. kép). A takarás ideje alatt egy öntözésre sor kerülhet, majd ezt követően a szedésig még – igény szerint – újabb öntözés szükséges.

A fátyolfólia leszedése után a töltögetést azonnal el kell végezni. Műanyag fátyol használata esetén a burgonya igen kedvező mikroklímában fejlődik, így mintegy 2 hetes előny tapasztalható a takarás nélkülihez viszonyítva. A szedést május végén lehet kezdeni. A termésmennyiség általában 5–10%-kal magasabb, mint a polietilén fólia használatánál.

  
3. kép. Fátyolfólia-takarásos koraiburgonya-termesztés

A korai fátyolfóliás burgonyatermesztés fontosabb műveletei:

  • Előző ősszel istálló trágya, P-, K-műtrágyák kijuttatása.
  • Január 20–25. Előhajtatás (csíráztatás) M-10 rekeszben egy sorban, 16–18 °C-on.
  • Február 18–20. A ládában lévő burgonya gyökereztetése - tőzeggel való betakarása, beöntözése, a hőmérséklet lecsökkentése 5–6 °C-ra.
  • Március 6–10. Ültetőágy-készítés, talajfertőtlenítés, a talajvizsgálat alapján még szükséges tápanyagok (N, P, K) kijuttatása. Ültetés sekélyen, például palántázóval, majd gyomírtás és fátyolfóliával történő letakarás.
  • Március 10-től mikroszóróval történő öntözés és fagyvédelem igény szerint.
  • Március 28–30. Kelés, majd igény szerinti öntözés.
  • Április 20–25. Fátyólfólia levétele, 1. permetezés kontakt gombaölővel; a szükséges 2. N-részlet kijuttatása – lehetőleg tápoldatban + igény szerinti öntözés; majd 1. töltögetés.
  • Május 1–3. 2. töltögetés és 2. permetezés felszívódó gombaölőszerrel, szükség szerinti öntözés.
  • Május 10–12. 3. permetezés szisztemikus gombaölővel. Minden permetezéskor 6–8 kg/ha keserűsó kijuttatása.
  • Május 30. A betakarítás megkezdése. Várható termés 20–25 t/ha (4. kép).

 
4. kép. „Fóliás újkrumpli” szedés után, megmosva
(Botond, Balástya 2012.04.20.)

 16.7.2. Szabadföldi – takarás nélküli – korai és nyári termesztés

Jelentős az előhajtatott vetőgumóval történő, szántóföldi takarás nélküli koraiburgonya-termesztés, amely az igazi primőr után néhány héttel jelenik meg a piacokon, de olcsóbb ára miatt már széles tömegek számára is elérhető. A termőhely kijelölésénél az öntözhetőség döntő szempont. Az előhajtatott gumók kiültetésével indított korai szabadföldi termesztés – az előhajtatás nélküli ültetéshez képest – kb. 10–14 napos koraiságot biztosít, így a szedésre már június elején-közepén sor kerülhet.

Nagyon fontos a korai (március közepén) történő sekély ültetés a gyors kelés érdekében, amihez mindig előhajtatott vetőgumót kell használni. A koraiság növelésére a hagyományos töltögetőkapával 3 alkalommal történő töltögetése célszerű, mivel az őszi felszedésű étkezési burgonyában használatos, rotációs rendszerű, kelés előtt alkalmazott bakhátkészítés – amelynél a vetőgumó 15–18 cm mélyre kerül – legalább 2 héttel késlelteti a kelést, ami későbbi szedést tesz csak lehetővé, tehát korai termesztésben kerülendő.

Tápanyagellátásában a 40% N-t célszerű 2 részletben, fejtrágyaként (2. a 3. töltögetés előtt) kijuttatni, majd beöntözni. Betakarítás előtt 3 héttel már nem szabad N-t kijuttatni, mert növeli (kinyújtja) a tenyészidőt, rontja a koraiságot. Laza homoktalajokon a K megosztása is javasolt, 30%-ot a 2. töltögetés előtt kiszórni kálium-szulfát vagy Patentkáli műtrágyával, és beöntözni.

Növényvédelemben 1–2 kezeléssel több szükséges, mint a fátyolfóliás termesztésnél. A növényvédelmi kezelésekkel egyidőben 6–8 kg/ha keserűsó lombtrágyaként történő kijuttatása növeli a termést.

Optimális tápanyag- és vízellátás mellett 25–40 t/ha-os várható termésének szedése júniusban, júliusban (esetleg augusztusban is) történik, amit kézzel vagy rendre rakó kiszedőgéppel kíméletesen kell elvégezni. Létezik egymenetes koraiburgonya-kombájn is, amely sérülésmentesen takarítja be a még zöld lombozattal rendelkező állomány termését, igen magas ára (10–20 millió Ft) miatt azonban Magyarországon még nem használják.

Korai (primőr) burgonyáknál arra kell törekednünk, hogy olyan burgonyát állítsunk elő, amely külcsínre a lehető legszebb.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai