Gyakorlati Tudástár (PDF)
kategóriák
A burgonya termesztése
A burgonya jelentősége sokoldalú felhasználhatóságával magyarázható. Az élelmezésben betöltött szerepe, valamint a gumó kémiai összetétele alapján azt mondhatjuk, hogy a burgonya egyszerre energia-, fehérje-, vitamin- és ásványianyag-forrás. A közeljövőben hazánkban is emelkedni fog az előzetesen valamilyen módon feldolgozott, mosott, sütött, főzött stb. burgonya aránya. A takarmányozási és ipari célú felhasználási lehetőségei a korábbi hagyományok ellenére Magyarországon ma még meglehetősen kihasználatlanok. Az 53 oldalas kiadvány 6 ábra/kép és 13 összefoglaló táblázat segítségével veszi sorra a burgonya növény termesztéstechnológiáját, külön részletezve a vetőgumó és a korai (új) burgonya termesztését.
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház
Tartalomjegyzék:
1. Burgonya (Solanum tuberosum L.) rendszertani helye
2. Származása, termesztéstörténete
2.1. A termesztés jelentősége hasznosítása
3. Botanikai leírása
4. Környezeti igények
4.1. Talajigény
4.2. Éghajlatigény
5. Elővetemény-igénye, helye a növényi sorrendben
6. A fajta szerepe
7. Talajművelési rendszer
8. Trágyázási rendszer
9. Ültetése
10. A szekunder bakhát kialakítása
11. Növényvédelem, növényápolás
11.1. Vetőgumó-csávázás, talajfertőtlenítés
11.2. Gyomszabályozás, szártalanítás
11.3. A kártevők elleni védekezés
11.4. Kórtani okok miatt kialakuló betegségek
11.4.1. Vírusbetegségek
11.4.2. Baktériumos betegségek
11.4.3. Gombabetegségek
11.4.4. Fitoplazmák
11.4.5. Viroidok
11.5. Élettani betegségek, elváltozások
11.5.1. Elsősorban vízellátási egyenetlenségek miatt kialakuló minőségi hibák
11.5.2. Elsősorban szélsőséges hőmérsékleti és fényhatásokra kialakuló minőségi hibák
12. Öntözés
13. Betakarítás, tárolás
14. A burgonya minősége
15. Vetőburgonya termesztése
15.1. A hazai szaporítás helyzete kilátásai
15.2. Környezeti igénye
15.3. A termesztés módszere
15.4. Növényvédelem, növényápolás, szelekció
15.5. Szártalanítás, betakarítás
15.6. A burgonya-vetőgumó szaporításának szántóföldi ellenőrzése
15.7. Tárolás
16. A korai burgonya termesztése
16.1. Jelentősége, termesztése, piaca
16.2. Biológiai alapok, a fajtakiválasztás szempontjai
16.3. Környezeti igénye
16.4. A vetőgumó előkészítése ültetéshez
16.5. Állománysűrűség, ültetés
16.6. Tápanyag- és vízellátás, ápolás
16.7. A korai szabadföldi burgonyatermesztésben alkalmazható módszerek
16.7.1.Fóliatakarásos termesztés
16.7.2. Szabadföldi – takarás nélküli – korai és nyári termesztés
Felhasznált irodalom
Olvasson bele:
16.7. A korai szabadföldi burgonyatermesztésben alkalmazható módszerek
A legintenzívebb és a legkorábban szedhető árut – a fólia alatti termesztés (hajtatás) után – a szabadföldi takarásos (fátyolfóliás és talajvázas fóliatakarásos) termesztés biztosítja, majd ezt követi a korai szabadföldi (előhajtatva) és nyári takarás nélküli termesztés.
16.7.1.Fóliatakarásos termesztés
A takarásos szabadföldi korai termesztésnek két változata ismert:
- váz nélküli (talajvázas) fóliás termesztés;
- műanyagfátyolos takarás.
Váz nélküli (talajvázas) fóliás termesztés
A váz nélküli fóliás termesztésnél ágyásokba ültetjük a gumókat. Egy ágyásba két sort 70 cm sortávolságra és 25–30 cm tőtávolságra. Az ágyásokat két oldalt 15–20 cm magas földbakhát fogja közre. A bakhátakra kézzel terítik a fóliát, majd földdel takarják a széleket.
A kézzel végzett ágyáskészítés és fóliaterítés mellett nagyobb területen indokolt az úgynevezett FF-2 fóliafektető gép használata, amely egy menetben ágyást készít és a bakhátakra teríti a perforált fóliát. A polietilén fólia rendszerint 180 cm széles, 0,04 mm vastag, a szellőztetés és a csapadék beengedése miatt perforálni kell.
A takarás következtében a burgonya a –4 °C-os talaj menti fagy esetén sem károsodik. A polietilén fólia leszedésére a hosszú távú meteorológiai prognózis figyelembevételével rendszerint április 20. körül kerül sor. Ezt követően a bakhátak földtömegét a burgonyabokrok töltögetéséhez kell használni. Átlagos időjárás esetén a fólia leszedéséig csak egy öntözést kell végezni, melynek során a víznorma 25–30 mm. A fólia leszedése után még rendszerint egy öntözés szükséges. A növényvédelmi munkákra is fordítsunk fokozott figyelmet, a szárazabb időjárásban – elsősorban – az alternaria fellépésére számíthatunk, csapadékosabb, hűvösebb időben a fitoftóra ellen kell védekeznünk. A takarásos termesztésnél – a koraiság miatt – csak ritkán szokott megjelenni a burgonyabogár.
Átlagos évjáratban május végén el lehet kezdeni az újburgonya szedését. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a mosott burgonya 24–36 óra múlva kerüljön a fogyasztóhoz, míg a mosatlan újburgonyánál ez az időtartam 2–3 nap. További néhány napig klimatizált tárolóban még tarthatók. A mosott primőr burgonya perforált fólia csomagolásban őrzi meg minőségét, frissességét.
A fátyolfólia-takarásos korai burgonyatermesztés
A takarásos termesztésnél egyre inkább tért hódít a műanyag fátyol használata. Ez a műszálakból kialakított fátyol hidegben a hőt visszatartja, melegben viszont jól átszellőzik, ami különösen lényeges a takarás utolsó időszakában a fokozódó napi felmelegedés miatt. A műanyag fátyol is jól megvédi a növényeket az előforduló talaj menti fagyoktól –4 °C-ig. Nem kell bakhátat készíteni, így nincs területkiesés. A rögzítése gyorsan és könnyen elvégezhető. A műanyag fátyolt a terítésnél keresztirányban, megfelelően lazára kell hagyni. A széleket körben rögzíteni kell. Ajánlatos az ágyás uralkodó szélirány felőli hosszú oldalát stabilan beásni, míg a másik három oldalt elegendő méterenként földdel rögzíteni. Jelentős előnye még a fátyolnak, hogy nem kell perforálni, ugyanakkor jobb a vízáteresztő képessége, mint a perforált polietilén fóliának.
Átlagos időjárásnál a műanyag fátyolt is le kell szedni április 20-a körül (3. kép). A takarás ideje alatt egy öntözésre sor kerülhet, majd ezt követően a szedésig még – igény szerint – újabb öntözés szükséges.
A fátyolfólia leszedése után a töltögetést azonnal el kell végezni. Műanyag fátyol használata esetén a burgonya igen kedvező mikroklímában fejlődik, így mintegy 2 hetes előny tapasztalható a takarás nélkülihez viszonyítva. A szedést május végén lehet kezdeni. A termésmennyiség általában 5–10%-kal magasabb, mint a polietilén fólia használatánál.
3. kép. Fátyolfólia-takarásos koraiburgonya-termesztés
A korai fátyolfóliás burgonyatermesztés fontosabb műveletei:
- Előző ősszel istálló trágya, P-, K-műtrágyák kijuttatása.
- Január 20–25. Előhajtatás (csíráztatás) M-10 rekeszben egy sorban, 16–18 °C-on.
- Február 18–20. A ládában lévő burgonya gyökereztetése - tőzeggel való betakarása, beöntözése, a hőmérséklet lecsökkentése 5–6 °C-ra.
- Március 6–10. Ültetőágy-készítés, talajfertőtlenítés, a talajvizsgálat alapján még szükséges tápanyagok (N, P, K) kijuttatása. Ültetés sekélyen, például palántázóval, majd gyomírtás és fátyolfóliával történő letakarás.
- Március 10-től mikroszóróval történő öntözés és fagyvédelem igény szerint.
- Március 28–30. Kelés, majd igény szerinti öntözés.
- Április 20–25. Fátyólfólia levétele, 1. permetezés kontakt gombaölővel; a szükséges 2. N-részlet kijuttatása – lehetőleg tápoldatban + igény szerinti öntözés; majd 1. töltögetés.
- Május 1–3. 2. töltögetés és 2. permetezés felszívódó gombaölőszerrel, szükség szerinti öntözés.
- Május 10–12. 3. permetezés szisztemikus gombaölővel. Minden permetezéskor 6–8 kg/ha keserűsó kijuttatása.
- Május 30. A betakarítás megkezdése. Várható termés 20–25 t/ha (4. kép).
4. kép. „Fóliás újkrumpli” szedés után, megmosva
(Botond, Balástya 2012.04.20.)
16.7.2. Szabadföldi – takarás nélküli – korai és nyári termesztés
Jelentős az előhajtatott vetőgumóval történő, szántóföldi takarás nélküli koraiburgonya-termesztés, amely az igazi primőr után néhány héttel jelenik meg a piacokon, de olcsóbb ára miatt már széles tömegek számára is elérhető. A termőhely kijelölésénél az öntözhetőség döntő szempont. Az előhajtatott gumók kiültetésével indított korai szabadföldi termesztés – az előhajtatás nélküli ültetéshez képest – kb. 10–14 napos koraiságot biztosít, így a szedésre már június elején-közepén sor kerülhet.
Nagyon fontos a korai (március közepén) történő sekély ültetés a gyors kelés érdekében, amihez mindig előhajtatott vetőgumót kell használni. A koraiság növelésére a hagyományos töltögetőkapával 3 alkalommal történő töltögetése célszerű, mivel az őszi felszedésű étkezési burgonyában használatos, rotációs rendszerű, kelés előtt alkalmazott bakhátkészítés – amelynél a vetőgumó 15–18 cm mélyre kerül – legalább 2 héttel késlelteti a kelést, ami későbbi szedést tesz csak lehetővé, tehát korai termesztésben kerülendő.
Tápanyagellátásában a 40% N-t célszerű 2 részletben, fejtrágyaként (2. a 3. töltögetés előtt) kijuttatni, majd beöntözni. Betakarítás előtt 3 héttel már nem szabad N-t kijuttatni, mert növeli (kinyújtja) a tenyészidőt, rontja a koraiságot. Laza homoktalajokon a K megosztása is javasolt, 30%-ot a 2. töltögetés előtt kiszórni kálium-szulfát vagy Patentkáli műtrágyával, és beöntözni.
Növényvédelemben 1–2 kezeléssel több szükséges, mint a fátyolfóliás termesztésnél. A növényvédelmi kezelésekkel egyidőben 6–8 kg/ha keserűsó lombtrágyaként történő kijuttatása növeli a termést.
Optimális tápanyag- és vízellátás mellett 25–40 t/ha-os várható termésének szedése júniusban, júliusban (esetleg augusztusban is) történik, amit kézzel vagy rendre rakó kiszedőgéppel kíméletesen kell elvégezni. Létezik egymenetes koraiburgonya-kombájn is, amely sérülésmentesen takarítja be a még zöld lombozattal rendelkező állomány termését, igen magas ára (10–20 millió Ft) miatt azonban Magyarországon még nem használják.
Korai (primőr) burgonyáknál arra kell törekednünk, hogy olyan burgonyát állítsunk elő, amely külcsínre a lehető legszebb.