
21, ábra. Markolva kiemelő tuskózógép: 56. kép. Markolva kiemelő tuskózógép
1. alapgép; 2. tuskóeltávolító szerkezet (forrás: Westtech Maschinenbau GmbH)
A bagger fő részei: a lánctalpas járószerkezet, a segédalváz, a dízelmotor, a hidraulikus berendezés, az elektromos berendezés és a kezelőfülke. A lánctalpas járószerkezet az alvázból és a lánctalpakból áll. Az alváz hegesztett szerkezet, mely hordja a lánctalpakat, ill. a felépítményt. A lánctalpak a lánctalp-elemekből, a lánctagokból, az első, a felső és az alsó vezetőgörgőkből, a láncvezetőkből, valamint a lánckerékből épülnek össze. A járószerkezet felépítése igen nehéz terepviszonyok között is biztonságos mozgást tesz lehetővé. A segédalváz – mely a forgó felépítmény keretét alkotja – a járószerkezet alvázához forgókoszorún keresztüli csatlakozást biztosít, és hordja a további elemeket. Hátsó része ellensúlyozott. A dízelmotor – melynek teljesítménye 100-120 kW kell legyen – a gép hajtását biztosítja. A hidraulikus berendezés többkörös rendszer, mely biztosítja a hidraulikus járószerkezet-hajtást és a munkavégző-rész hajtásokat. Az elektromos berendezés indítási, világítási és vezérlési funkciókat lát el.
A tuskóeltávolító szerkezet: a gémből, a lengőkarból és a tuskóeltávolító fejből áll. A baggerhoz elvileg különböző gém és lengőkar kombinációk csatlakoztathatók, melyek 8-12 m maximális kinyúlásúak. A tuskóeltávolító fej, mely markolós kivitelű, különböző fogszámokkal készülhet (57. kép). Két egymással szembe mozgó tagból áll, a két egység fél fogosztással eltolt egymáshoz képest úgy, hogy az egyik egység fogai a másik egység fogai közé tudnak befordulni. A tuskóeltávolító fej cserélhető, igazodva a végzendő munka igényeihez. A tuskóeltávolító fejeknek hasítófogas változata is létezik (58. kép).
57. kép. Ötfogú tuskóeltávolító fej (fotó: Horváth B.)
kép. Tuskóeltávolító fejek – előtérben a hasítófogas változat (fotó: Horváth B.)
A markolva kiemelő tuskózógéppel folytatott tuskókiemelés mozzanatai a következők:
(Megjegyzések: A lengőkar közel függőleges helyzetbe állítása csak ajánlott. A kiemelés a gém és a lengőkar teljes kinyújtásakor is végezhető, ekkor azonban csökken a max. kifejhető kiemelő erő. Az egy menetben ténylegesen kiemelhető sáv szélességét a műszakilag lehetséges maximumon belül tulajdonképpen az határozza meg, hogy a tuskókiemeléshez szükséges erő milyen gém és lengőkar helyzetben fejthető még ki. Minél nagyobb az összkinyúlás, annál kisebb a kifejthető erő és fordítva. A termelékenységre törekvés érdekében természetesen az adott kötöttségű talaj és tuskóméret mellett lehetséges legnagyobb kinyúlásig kell dolgozni.);
(Megjegyzés: Kötöttebb talaj és méretesebb tuskó esetén a kiemelés az előzőek értelemszerű ismétlésével, több lépésben is történhet, mely lépések először az oldalgyökerek elszaggatását célozzák.);
(Megjegyzések: Kisebb tuskók esetén a tuskósorba rakás több tuskó összegyűjtésével és együttes mozgatásával is lehetséges. Kötött talaj esetén célszerű a kiemelt tuskót egyszer-kétszer magasra emelni majd leejteni, hogy a gyökérzetéről a talaj lehulljon. Ezt követően kell aztán a tuskót a tuskósorba rakni.).
A tuskózásnál szükséges nagy erő- és nyomatékszükséglet jelentősen csökkenthető, ha a tuskót kiemelés előtt megrázzuk, vagyis a gépészetben általában káros jelenséget, a rezonancia frekvencián történő rezgetést alkalmazzuk a tuskó kiemelésének megkönnyítésére. Intenzív kísérletek folynak a vibrációs tuskókiemelők fejlesztésére, melyeknél az egyik lehetséges megoldás a váltakozó áramú hidraulika felhasználása a gépek működtetésére.
59. kép. Kiemelés kezdete a markolva kiemelő tuskózógéppel (fotó: Horváth B.)
60. kép. Markolva kiemelő tuskózógéppel kiemelt tuskó (forrás: Heavy Machinery Kft.)