Gépek az erdőfelújításhoz

Előszó 
1. Erdőfelújítás gépeinek rendszerezése 
2. Erdőfelújítás erőgépei 
3. Bozót- és lágyszárú irtók 
3.1. Motorfűrészek 
3.2. Tisztítófűrészek 
3.3. Ágzúzó hengerek 
3.4. Szárzúzók 
3.4.1. Függőleges tengelyű szárzúzók 
3.4.2. Vízszintes tengelyű szárzúzók 
3.5. Fűnyírók 
3.6. Kaszálógépek 
3.6.1. Alternáló kaszák 
3.6.2. Rotációs kaszák 
4. Vágástakarítók 
4.1. Letolók 
4.1.1. Tolólemezes gépek 
4.1.2. Fogas vágástakarítók 
4.2. Aprítók 
5. Tuskózók 
5.1. Tuskókiemelők 
5.1.1. Tolólemezes gépek 
5.1.2. Emelővillás tuskókiemelő gépek 
5.1.3. Húzóvillás tuskókiemelő gépek 
5.1.4. Markolva kiemelő tuskózógépek 
5.2. Tuskóforgácsolók 
5.2.1. Tuskókörülvágó gépek 
5.2.2. Tuskófúró gépek 
5.2.3. Tuskómaró gépek 
5.3. Gyökérfésűk 
6. Részleges talaj-előkészítés gépei 
6.1. Pásztás talaj-előkészítők 
6.1.1. Pásztakészítő mélylazítók 
6.1.2. Pásztakészítő ekék 
6.1.3. Pásztakészítő tárcsák 
6.1.4. Tárcsás-láncos pásztakészítők 
6.1.5. Pásztakészítő talajmarók 
6.1.6. Forgókaros pásztakészítők 
6.2. Foltos talaj-előkészítők 
6.3. Tányéros (fészkes) talaj-előkészítők 
6.4. Bakhátas (árkos) talaj-előkészítők 
7. Szaporítóanyagot talajba juttató gépek 
7.1. Vetőgépek 
7.2. Ültetőgépek, gödörfúrók 
7.2.1. Ültetőcsövek 
7.2.2. Hátrahajló élű, és gördülőtárcsával kombinált előrehajló élű csúszócsoroszlyás csemete- és suhángültetők 
7.2.3. Lengőkaros csemeteültetők 
7.2.4. Lyukütők 
7.2.5. Talaj-előkészítő-csemeteültető gépek 
7.2.6. Ültető-harveszterek 
8. Ápológépek 
Felhasznált irodalom 

Markolva kiemelő tuskózógépek
A markolva kiemelő tuskózógépek működése az emelővillás megoldásra vezethető vissza. A toló- vagy húzóvillás gépekkel végzett tuskókiemeléskor a kiemelés szinte teljes folyamata alatt mozog az alapgép, a kiemelőszerkezet pedig hosszabb-rövidebb úton maga előtt tolja, vagy maga után húzza a talajban a tuskót, amíg annak teljes kiemelése megtörténik. Eközben mind a járószerkezet, mind a kiemelőszerkezet jelentős talajkárosítást okozhat. A markolva kiemelő tuskózógépek alkalmazásakor a tuskóeltávolítás általában az alapgép álló helyzetében, a kiemelőszerkezet közel függőleges mozgatásával valósul meg. Ilyen módon lényegesen kisebb mértékű talajkárosítás keletkezik, és emellett a markolva kiemelőszerkezet – a tuskózással egy menetben – a bozótirtási, a vágástéri melléktermék letakarítási, a mélylazítási és a talajfelület elmunkálási műveleteket vagy azok egy részét is el tudja végezni. Speciális változataik a markolva kiemelő hasító gépek, az un. „stumpharveszterek”, melyek a tuskó kiemelése mellett a kiemelt tuskó, ill. gyökerek hasítását, darabolását is elvégzik.

A markolva kiemelő tuskózógép (56. kép) tulajdonképpen egy baggerra (mely forgó felsővázas földmunkagép) szerelt, speciális munkavégző fejjel ellátott tuskózógép. Két fő szerkezeti elem-csoportja (21. ábra):

• az alapgép (a továbbiakban: bagger) (1) és
• a tuskóeltávolító szerkezet (2).

     
21, ábra. Markolva kiemelő tuskózógép:                             56. kép. Markolva kiemelő tuskózógép
   1. alapgép; 2. tuskóeltávolító szerkezet                              (forrás: Westtech Maschinenbau GmbH)

A bagger fő részei: a lánctalpas járószerkezet, a segédalváz, a dízelmotor, a hidraulikus berendezés, az elektromos berendezés és a kezelőfülke. A lánctalpas járószerkezet az alvázból és a lánctalpakból áll. Az alváz hegesztett szerkezet, mely hordja a lánctalpakat, ill. a felépítményt. A lánctalpak a lánctalp-elemekből, a lánctagokból, az első, a felső és az alsó vezetőgörgőkből, a láncvezetőkből, valamint a lánckerékből épülnek össze. A járószerkezet felépítése igen nehéz terepviszonyok között is biztonságos mozgást tesz lehetővé. A segédalváz – mely a forgó felépítmény keretét alkotja – a járószerkezet alvázához forgókoszorún keresztüli csatlakozást biztosít, és hordja a további elemeket. Hátsó része ellensúlyozott. A dízelmotor – melynek teljesítménye 100-120 kW kell legyen – a gép hajtását biztosítja. A hidraulikus berendezés többkörös rendszer, mely biztosítja a hidraulikus járószerkezet-hajtást és a munkavégző-rész hajtásokat. Az elektromos berendezés indítási, világítási és vezérlési funkciókat lát el.

A tuskóeltávolító szerkezet: a gémből, a lengőkarból és a tuskóeltávolító fejből áll. A baggerhoz elvileg különböző gém és lengőkar kombinációk csatlakoztathatók, melyek 8-12 m maximális kinyúlásúak. A tuskóeltávolító fej, mely markolós kivitelű, különböző fogszámokkal készülhet (57. kép). Két egymással szembe mozgó tagból áll, a két egység fél fogosztással eltolt egymáshoz képest úgy, hogy az egyik egység fogai a másik egység fogai közé tudnak befordulni. A tuskóeltávolító fej cserélhető, igazodva a végzendő munka igényeihez. A tuskóeltávolító fejeknek hasítófogas változata is létezik (58. kép).

57. kép. Ötfogú tuskóeltávolító fej (fotó: Horváth B.)

kép. Tuskóeltávolító fejek – előtérben a hasítófogas változat (fotó: Horváth B.)

A markolva kiemelő tuskózógéppel folytatott tuskókiemelés mozzanatai a következők:

• a segédalváz elfordítása úgy, hogy a gém a tuskó irányába nézzen;
• a tuskóeltávolító fej nyitása;
• a lengőkar közel függőleges helyzetbe állítása;
• a gém leengedése úgy, hogy a közel függőleges helyzetű lengőkar a tuskó fölött legyen (ha szükséges, közben a bagger előre vagy hátra mozgatása is lehetséges, a tuskó pontos közelítése érdekében),

(Megjegyzések: A lengőkar közel függőleges helyzetbe állítása csak ajánlott. A kiemelés a gém és a lengőkar teljes kinyújtásakor is végezhető, ekkor azonban csökken a max. kifejhető kiemelő erő. Az egy menetben ténylegesen kiemelhető sáv szélességét a műszakilag lehetséges maximumon belül tulajdonképpen az határozza meg, hogy a tuskókiemeléshez szükséges erő milyen gém és lengőkar helyzetben fejthető még ki. Minél nagyobb az összkinyúlás, annál kisebb a kifejthető erő és fordítva. A termelékenységre törekvés érdekében természetesen az adott kötöttségű talaj és tuskóméret mellett lehetséges legnagyobb kinyúlásig kell dolgozni.);

• a tuskóeltávolító fej talajba mélyesztése és zárása a tuskó körül úgy, hogy a tuskó lehetőleg a fogrendszer közepébe kerüljön (59. kép);
• a tuskó kiemelése a gém felfelé mozgatásával (60. kép), ill. szükség esetén a járószerkezet oda-vissza mozgatásával,

(Megjegyzés: Kötöttebb talaj és méretesebb tuskó esetén a kiemelés az előzőek értelemszerű ismétlésével, több lépésben is történhet, mely lépések először az oldalgyökerek elszaggatását célozzák.);

• a kiemelt tuskó tuskósorba rakása a segédalváz értelemszerű elforgatásával, ill. a gém és lengőkar értelemszerű mozgatásával,

(Megjegyzések: Kisebb tuskók esetén a tuskósorba rakás több tuskó összegyűjtésével és együttes mozgatásával is lehetséges. Kötött talaj esetén célszerű a kiemelt tuskót egyszer-kétszer magasra emelni majd leejteni, hogy a gyökérzetéről a talaj lehulljon. Ezt követően kell aztán a tuskót a tuskósorba rakni.).

A tuskózásnál szükséges nagy erő- és nyomatékszükséglet jelentősen csökkenthető, ha a tuskót kiemelés előtt megrázzuk, vagyis a gépészetben általában káros jelenséget, a rezonancia frekvencián történő rezgetést alkalmazzuk a tuskó kiemelésének megkönnyítésére. Intenzív kísérletek folynak a vibrációs tuskókiemelők fejlesztésére, melyeknél az egyik lehetséges megoldás a váltakozó áramú hidraulika felhasználása a gépek működtetésére.

59. kép. Kiemelés kezdete a markolva kiemelő tuskózógéppel (fotó: Horváth B.)

60. kép. Markolva kiemelő tuskózógéppel kiemelt tuskó (forrás: Heavy Machinery Kft.)