A probiotikumok kedvező hatása tehát elsődlegesen abban nyilvánul meg, hogy hozzájárulnak a bélcsatorna mikrobióta eubiotikus egyensúlyának fenntartásához, amely az egészséges bélflóraállapot fenntartásának kulcsa. Az eubiotikus mikrobióta az adott állatfajra és korcsoportra jellemző, annak összetétele alig változik. Amennyiben azonban az egyensúlyi állapot megváltozik, azaz diszbiózis következik be, az együtt jár a kórokozó mikrobák elszaporodásával. Ennek az állapotnak a helyreállítására, illetve megelőzésére alkalmasak a probiotikumok. Lényeges hatásuk továbbá, hogy miután a bélcsatornában csökken a patogén baktériumok szaporodása, ezért a bélsárral ürített patogének száma is, aminek jelentős szerepe lehet az alom higiéniai állapotának fenntartásában éppen úgy, mint például szoptató kocák esetében a malacoknak a koca bélsarán keresztül történő patogénbaktérium-terhelés csökkentésében. A probiotikumok enzimtermelésük révén a táplálóanyagok emésztésének hatékonyságát is javítják. Ez a hatásuk fiatal állatokban, ahol a saját emésztő enzimek aktivitása még nem kielégítő, még inkább kifejezett. Hozzájárul ehhez a probiotikumok azon hatása is, hogy hatásukra nő a bélbolyhok hossza és a bolyhok közötti kripták mélysége, így nő a felszívóhám felülete, amely növeli a megemésztett táplálóanyag felszívódásának hatékonyságát. A probiotikus hatású élő élesztő kérődző állatok bendőjében elfogyasztja az oxigént, ezzel kedvező körülményeket teremt az anaerob körülményeket kedvelő mikrobák számára, amely borjaknál a bendő fejlődése szempontjából jelentős, míg aktív bendőfermentációval már rendelkező, kifejlett állatokban elősegítik a nyersrostot alkotó vegyületek bontásáért felelős baktériumok szaporodását. Érdekes módon ez a hatás nemcsak kérődzők bendőjében mutatható ki, mert probiotikus élesztő etetésének hatására lovak vakbelében is kimutatták a nyersrost lebontásának növekvő hatékonyságát. A probiotikus hatású Lactobacillus-fajok baktericid hatású vegyületeket, bakteriocineket is termelnek, amelyek csökkentik más mikroorganizmusok szaporodását.
A jelenleg használatos probiotikumok azonban általában nem képesek tartósan kolonizálódni a tápcsatornában, ezért a hatékony használat feltétele a folyamatos etetés, amely különösen igaz a spóraképző baktériumokra. Ahhoz ugyanis, hogy a probiotikumok hatásukat a bélcsatornában kifejthessék, naponta legalább 108–109 élő sejtnek kell elérnie a vékonybelet. Ennél nagyobb mennyiség bevitelére van szükség, ha a mikroflóra diszbiotikus állapotban van, vagy kérődzők esetében olyankor, ha a napi takarmányadag nagy mennyiségben tartalmaz könnyen fermentálható szubsztrátokat, emiatt szubacidotikus állapot áll fenn, azaz a bendőfolyadék pH-értéke tartósan alacsony.
A probiotikumok kedvező hatásukat elsősorban nem optimális körülmények között képesek kifejteni, és ez a hatás leginkább a termelési paraméterek javulásában nyilvánul meg (10. táblázat).
10. táblázat. Probiotikumok hatása a termelésre etetési kísérletekben (Yirga et al, 2015 nyomán)
Baromfifajokban probiotikumok segítségével visszaszoríthatók vagy megelőzhetők olyan gyakori, a bélcsatornát érintő, azaz enterális megbetegedések, mint például a szalmonellózis, az elhalásos bélgyulladás, de probiotikumokkal csökkenthető a kokcidiózis súlyossága is. Hatékonyan felhasználhatók a kikelt csibék korai takarmányozásában, illetve a prestarter takarmánykeverékben, amellyel a korai elhullások aránya mérsékelhető. Sertésnél jelentős hatásuk, hogy alkalmazásukkal csökkenthető a választás körüli hasmenés előfordulása. Kérődzőkben a baktériumalapú készítmények használata a gyakorlatban nem terjedt el, ehelyett az élő élesztőt javasolják egyes anyagforgalmi betegségek megelőzésére.
mutass többet mutass kevesebbet