Gyakorlati Tudástár
kategóriák

Termesszünk málnát!

Szerző: Kollányi Gábor – Kollányi Ágnes – Bergendi Nadin – Varga Jenő
újdonság
Ár: 2800 Ft
Kosárba
pénztárhoz

Digitális kiadvány
A málnatermesztés hosszú időn át a hazai gyümölcságazat egyik legjövedelmezőbb eleme volt. Az ország környezeti adottságai ma is lehetővé teszik, hogy újra sikereket érjen el. A hazai ültetési kedv mégis mérsékelt. Ennek egyik oka a változó ökológiai környezet új kihívásaira választ adni tudó termesztési ismeretek hiánya. Ezt a könyvet a szerzők azzal a céllal írták, hogy bemutassák a kor kibővült tudásanyagának gyakorlati alkalmazását, kézikönyvet adva az üzemi méretben gazdálkodóknak és a kertbarátoknak egyaránt. A 61 oldalas kiadvány tartalmazza, és 35 színes fotójával illusztrálja a málnatermesztéshez szükséges alapvető ismereteket, az ökológiai igénytől a művelési rendszeren át az ápolási munkákig. Leírja a málnatelepítésre javasolt fajtákat, rámutatva az új termesztési technológiákra, a felhasználási célok különbözőségére.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 61 oldal
ISBN/ISSN: 978-963-575-066-5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

1. Bevezetés 
2. A málna alaktana, élettani jellemzése 
2.1. Gyökérrendszer 
2.2. Hajtásrendszer, életmód 
3. Ökológiai igények, termesztésre javasolt tájegységek
3.1. Hőmérsékleti igény 
3.2. Fagy- és télállóság 
3.3. Tavaszi fagyérzékenység 
3.4. Fényigény 
3.5. Vízigény 
3.6. Talajigény 
3.6. Domborzat és fekvés 
3.7. Termesztésre javasolt tájegységek 
4. Fajtahasználat 
Egyszertermő málnafajták 
Sárga gyümölcsű egyszertermő málnafajták 
Piros gyümölcsű kétszertermő málnafajták 
Sárga gyümölcsű kétszertermő málnafajták 
5. A málna művelési rendszere 
5.1 Tenyészterület 
5.2. Talajelőkészítés 
5.3. Ültetési anyag 
5.4. Telepítés 
5.4.1.Tövesművelés 
5.4.2. Sövényművelés 
5.4.3. Váltóművelés 
5.4.4. Sarjontermők támrendszere 
5.4.5. Ültetés
6. Ápolási munkák 
6.1. Termőfelület-szabályozás 
6.2. Mechanikus talajművelés 
6.3. Öntözés 
7. Betakarítás 
7.1. Kézi betakarítás 
7.2. Gépi betakarítás 
8. A málna növényvédelme 
8.1. A málna kórokozói és a védekezés módszerei 
8.2. A málna kártevői és a védekezés módszerei 
9. Szezonon kívüli málnatermesztés 
9.1. Az érési szezon meghosszabbításának módszerei 
9.2. Termesztett fajták hajtatásban 
9.3. Termesztőlétesítmények 
9.4. Művelési rendszer hajtatásban 
9.5. Környezeti tényezők szabályozása hajtatásban 
9.5.1. Világítás 
9.5.2. Hőmérséklet 
9.6. Ápolási munkák hajtatásban 
9.6.1. Hidegkezelés 
9.6.2. Sarjak visszacsípése 
9.6.3. Termékenyülés 
9.6.4. Tápanyagellátás 
9.6.5. Öntözés hajtatásban 
9.6.6. Növényvédelem hajtatásban 
9.6.7. Érés, betakarítás hajtatásban 
10. Felhasznált irodalom 

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A málna kártevői és a védekezés módszerei
Málna gubacsszúnyog (Lasioptera rubi, Schrank)
Az imágók rajzása májusban kezdődik. A nőstények tojásaikat a rügyek mellé és a levélhónaljakba teszik május elejétől. A kifejlődő lárvák az epidermisz alá fúrják magukat és ott táplálkoznak. Ennek következtében a vesszőkön és a levélnyeleken 2-3×1-3 nagyságú repedezett felszínű, többüregű gubacsok fejlődnek. Kezdetben a lárvák fehérek, majd gubacs belsejében narancsvörös színűvé alakulnak. A lárvák a gubacsokban telelnek át. Évente egy nemzedékük fejlődik. A károkozása általában nem jelentős.

Elhúzódó rajzása miatt a vegyszeres védekezésre nincs szükség. A fertőzött vesszők nyár végi kimetszésével és megsemmisítésével az egyedszám alacsonyan tartható.

Málna-vesszőszúnyog (Resseliella theobaldi, Barnes)
Általánosan elterjedt, jelentős kártevő a málnaültetvényekben. A károsítása elősegíti a málnavessző betegségeit okozó kórokozók megtelepedését (pl. leptoszféria, didimella). Károsítása következtében a málnavesszők 60-100%-a elpusztul. Három- négy nemzedéke van. Az első nemzedék május-júniusban, a második nemzedék júliusban, a harmadik nemzedék augusztus közepétől rajzik. Tojásait elsősorban a vesszők alapi részén a sérüléseken és kéregrepedéseken keresztül a héjrész alá rakja. A narancssárga lárvák októberig károsítanak, a telet a talajban vészelik át, majd bebábozódnak. Az imágók április harmadik dekádjától, május elejétől rajzanak. Csapadékos évjáratok kedvező feltételt teremtenek a tömeges felszaporodásnak.

Mechanikai védekezés során egyes fajták korán előtörő repedezett sarjhajtásait eltávolítják. Ezzel a módszerrel az első imágónemzedék kártételét megelőzhetjük. Ez a módszer csak a jó állapotú, megfelelő felújulóképességű ültetvényekben ajánlható. Fontos része a védekezésnek a letermett vesszők szüret utáni azonnali eltávolítása és megsemmisítése. A málna egyenletes vízellátásával csökkenthető a kéregrepedés mértéke.

Kémiai védekezés az április elején kihelyezett szexferomon csapdák fogásának figyelembevételével történjen. Az imágók ellen a lambda-cihalotrin hatóanyagtartalmú növényvédőszerek hatásosak. A kezelést az elhúzódó rajzás miatt meg kell ismételni.

 Málna-karcsúdíszbogár (Agrilus cupresens, Ménétries)
A málnatermesztő körzetekben mindenhol elterjedt. Védekezés hiányában a kártétele jelentős lehet. Kártétele következtében a vesszők alsó harmadánál egy hosszirányban enyhén repedezett 1,5-2,5×1,3-1,5 cm nagyságú megvastagodás található. A gubacs feletti rész tápanyag- és vízellátottsága romlik, ezért gyengén fejlődik vagy elpusztul. Jellemző a gubacsnál bekövetkező vesszőtörés.

Egy nemzedéke van. Imágója április végétől június elejéig rajzik. Szürkésfehér tojásait a párosodást követően jellemzően a sarjak alsó harmadára egyesével ragasztja.

A kémiai növényvédelem az elhúzódó rajzása miatt hatástalan, mechanikusan a fertőzött és a letermett vesszők eltávolításával és elégetésével védekezhetünk.

Májusi cserebogár (Melolontha melolontha Linnaeus)
Általánosan elterjedt polifág kártevő. Mind az imágó, mind a lárva egyaránt károsít. A lárvák rágása a gyökérzetet károsítja, amivel a növény pusztulását okozhatja. Az imágó a virágokat és a leveleket is megrágja. Nagyfokú talajfertőzöttség esetén a fiatal ültetvény fennmaradását veszélyezteti. Rajzása április végén kezdődik.

Az ültetvény gyommentesen tartásával a betelepedését és tojásrakását mérsékelhetjük. Telepítés előtti talajban történő egyedszámvizsgálatot követően vegyszeresen védekezhetünk. Figyelembe kell venni a védekezés során, hogy a pajorok mélyebb rétegekbe húzódnak a talajhőmérséklet csökkenésével. A védekezést ezért nyári vagy a kora őszi meleg időszakban kell végezni. A teflutrin hatóanyag csak a fiatal lárvák ellen hatásos, ezért az állományt csak gyéríteni tudjuk egyszeri kezeléssel. A májusban tömegesen megjelenő imágókat lambda-cihalotrin hatóanyagú szerrel írthatjuk.

Málna-sodrómoly (Notocelia uddmannia, Linaeus)
A málnaültetvények elterjedt sodrómoly kártevője. Kártétele változó. Tavasszal, március végén az áttelelt hernyó a fakadó rügyekbe behatol, és kirágja annak belsejét. A hajtásvégeket szövedékkel összesodort levelek alatt károsítja, ezzel a hajtások torzult fejlődését okozza. A fiatal hernyó a szövedék védelme alatt, a rügyek mellett vagy a vesszők kéregrepedéseiben telel át. Évente egy vagy két nemzedéke van. A lepke május második felében rajzik, a tojásait a levelekre rakja. A második nemzedék június második felében károsít.

Indoxakarb hatóanyagú növényvédőszerrel hatékonyan védekezhetünk ellene, és az esetleg megjelenő más sodrómolyok ellen is.

Málnamoly (Lampronia rubielle, Bjerkander)
Időszakos kártevő a málnaültetvényekben. Kártétele nem jelentős. A lepkék a málna virágzásakor rajzanak, tojásaikat a virágba rakják. A kikelt lárvák érés végéig a gyümölcsöt károsítják. A fiatal hernyók a vesszők védettebb részein a repedésekben, elágazódásoknál telelnek át. Rügyfakadáskor a lárvák a rügyek belsejét rágják, később a hajtásfejlődés szakaszában a hernyók a hajtás belsejével táplálkoznak.

A védekezés megegyezik a málna-sodrómolynál leírtakkal.

Szamóca bimbólikasztó (Anthonomus rubi, Herbst)
A málna veszélyes kártevője, kezeletlen ültetvényben a termésveszteség eléri a 30%-ot. Gyakori kártevő. Károkozását a bimbó alatti virágkocsány megrágásával okozza. Az imágó telel át a lehullott lomb vagy a talajrögök között. Egy nemzedékű faj. Az imágók április közepétől jelennek meg. A nőstények a bimbókba rakják egyesével a tojásaikat, majd félig elrágják a virágkocsányt. Az új nemzedék kirágja magát a bimbóból.

A bimbólikasztó imágója ellen két időszakban lehet védekezni. Először a telelőhely elhagyásakor, majd a telelőhelyre vonuláskor. A védekezést a rajzáshoz kell időzíteni. Ennek megállapítása megfigyelésen alapszik sárga színű ragadós lapkák segítségével. A kezelést cihalotrin hatóanyagú permetszerrel végezzük. Egy kezelés esetenként nem elég.

Kis málna-levéltetű (Aphis idaei, Van der Gott)
Közvetlen kártételükön túl, vírusvektorként is jelentős kárt okoznak. Hajtásvégeket, virágkocsányokat, levélnyeleket szívogatnak, azok ennek hatására torzulnak, meggörbülnek, besodródnak. Egész tenyészidőszakban a leveleken maradnak, de kártételük csak tavasszal jelentős.

Sok nemzedéke van. A tojások telelnek át a rügyek tövében és a kéregrepedésekben. Az első kifejlett egyedek már legkorábban április közepén megjelennek, majd május közepéig az állomány folyamatosan növekszik. Az ivaros nemzedék ősszel jelenik meg. Áttelelő tojásokat a nappalhosszúság rövidülésekor raknak.

A kis málna-levéltetű ellen ritkán van szükség kémiai védekezésre, ilyenkor a tiakloprid vagy cihalotrin hatóanyagot használjuk.

Takácsatka félék (Tetranichidae)
Veszélyes polifág kártevő, de a megfelelő párás termőhelyre telepített málnaültetvényekben csak kisebb a jelentősége. Különösen a déli, meleg fekvésű ültetvényekben szaporodik fel robbanásszerűen. Ilyenkor feltűnő a hirtelen bekövetkező látványos károkozása. Kezdetben az alsó idősebb leveleken jelenik meg, majd később a felsőkre is átterjed és azokat is szívogatja. A szívogatásnál a növényszövet elszárad. A károsító a növényi szöveteken pókhálószerű szövedéket készít. Évente sok nemzedéke van. A málnára rendszerint a gyomnövényekről telepszik át. A fajok egy része kifejlett, más része tojás alakban telel át.

Sikeres védekezés gyakori megfigyelést igényel. Ne várjuk meg a kártevő tömeges elszaporodását. Málnaültetvényben a fenpiroximat hatóanyagú atkaölőszer engedélyezett.

Foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii, Matsumura)
A vékony gyümölcshéjú gyümölcsöket károsítja, így a málnát is. Tömeges megjelenése a nyár közepétől általános, ezért a későn érő vesszőntermő málnákat és a sarjontermő fajtákat károsítja. Veszélye abból adódik, hogy fűrészes tojócsövével az ép gyümölcsbe is el tudja helyezni a tojásait. Aktívan és széllel passzívan is terjed. Soknemzedékű faj. A nőstények egy gyümölcsre 1-3 tojást raknak, és naponta 7-16 gyümölcsöt megfertőznek. Védett helyeken imágó alakban is áttelel.

A hatékony kémiai védekezés ma még nem megoldott. Kisebb területeken takarással lehet védekezni. Jelenleg megbízható megoldást csak a korai fajták telepítése jelenti.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai