Metszés - Díszfák, díszcserjék, gyümölcsfák, szőlő, örökzöldek kúszónövények és rózsák metszése

1. Lombhullató díszfák és díszcserjék speciális ápolási munkái – a metszés 
1.1. Lombhullató díszfák koronaformái, kialakításuk és fenntartásuk 
1.2. Lombhullató díszfák ifjító metszése 
1.3. Idős fák speciális ápolási munkái 
1.4. Lombhullató díszcserjék alakító és fenntartó metszése 
1.5. Lombhullató díszcserjék ifjító metszése 
1.6. Lombhullató sövények metszése, sövénynyírás 
2. Gyümölcsfajok speciális ápolási munkái – a metszés 
3. A szőlő speciális ápolási munkái 
4. Örökzöldek speciális ápolási munkái – a metszés 
4.1. Örökzöld sövények metszése, sövénynyírás 
5. Kúszónövények speciális ápolási munkái – a metszés 
6. Talajtakaró növények speciális fenntartási munkái – a metszés 
7. Rózsafelületek speciális ápolási munkái – a metszés 

Gyümölcsfajok speciális ápolási munkái – a metszés
A gyümölcstermő növények legfontosabb speciális ápolási munkája a metszés. Ezen kívül adódhat még a gyümölcsritkítás és a szüretelés körüli feladatkör. Szükség lehet kötözésre, karózásra is.

A metszés célja, alapelvei, az időzítés vagy az általános menete ugyanúgy érvényesek a gyümölcsfélékre, mint a dísznövényekre. A fák esetében általában az ágemeletes koronákat alkalmazzuk, őszibaracknál pedig a sudár nélküli, felfele néző, tölcsérformájú katlankoronát. A gyümölcsféléknél kiemelten fontos a jól átszellőző, jó fényellátottságú korona és a megfelelő arány a termőrészek, valamit a lombozat között. A termését a legtöbb faj máshol, másmilyen termőrészen hozza. A metszés során arra kell tehát törekednünk, hogy az adott fajra jellemző termőrészekből megfelelő mennyiséget hagyjunk a fán. Ezt termőre metszésnek hívják. A gyümölcsfélék termőrészei a következők:

• Almatermésűek (alma, körte, birs, naspolya): a virágok a csúcsrügyekben képződnek. Ezek dundik, gömbölyűbbek, mint a hajtórügyek, amik a vesszők oldalán találhatók. A legjobb termőrész a dárda. Ez egy rövidke kis ágrész, mindössze 3-5 cm hosszú. A csúcsán tehát termőrügy van: azaz ezen a pár centiméteres szakaszon megérhet egy pár szem alma. A termőnyársak és a termővesszők is hasonló felépítésűek, tehát virágot csak a csúcsukon hoznak, viszont hosszúságuk eltérő. A nyárs 10-15 cm, a vessző ennél is nagyobb, akár 40-50 cm is lehet. Ezek kevésbé jó termőrészek, hiszen csak a csúcsukon hoznak termést. Egy pár szem alma ezek szerint arasznyi vagy akár fél méternyi ágrészen helyezkedik el. A körték dárdája elágazó is lehet. Termőbognak vagy termőkalácsnak hívják, mert a rügyek alatti részek kiszélesednek, megduzzadnak.
• Cseresznye, meggy: a legtöbb termést a bokrétás termőnyárson hozzák. Ezek rövidke, 3-5 cm-es ágrészek. Csúcsukon egyetlen karcsúbb, vékonyabb hajtórügy van, körülötte pedig több, dundi csokrosan álló virágrügy. (Bokrétás termőnyársakat hozhat a kajszi, a szilva és a mandula is.) Nevelnek rövid vagy középhosszú termővesszőket is (10-40 cm hosszúságban). Ezek csúcsán hajtórügy, oldalukon pedig egyesével álló virágrügyek találhatók. Egyes meggyfajták (pl. Pándi) hosszú, csüngő vesszőket is nevelnek. Ezek utolsó szakaszán néhány virágrügy található, a csúcsán pedig egyetlen hajtórügy. Az ilyen vesszőket ostornak hívják.
• Őszibarack: hosszú (vagy teljes) termővesszőn terem a legtöbbet. A vesszők 40 cm körüliek, ceruzavastagságúak. Oldalán hármas, vegyes rügycsoportok találhatók. Ezek középső rügye egy vékony hajtórügy, a két oldalsó pedig dundibb virágrügy. Hoz rövidebb termővesszőket is, és egészen rövid, 2-3 cm termőnyársakat. Ezek csúcsán egyetlen virágrügy van. Körülötte lehetnek fejletlen hajtórügyek. Hasonló termőrészei lehetnek a kajszinak, a szilvának és a mandulának is.)
• Szilva, kajszi: a felsorolt termőrészeken (a bokrétás termőnyársakon) kívül képezhetnek tövises termőnyársat Ez egy középhosszú termőrész, 5-15 cm-es. Csúcsa kihegyesedő ágtövis, csúcsi részén fejletlen, a tövénél fejlettebb rügyekkel. Egyes fajták középhosszú és hosszú termővesszőket is nevelnek, akár vegyes rügycsoportokkal (pl. a fiatal mandulafák).
• Dió: terméseit rövid, 5-8 cm-es vesszőkön Ennek oldalán a hímvirágzatot (barkát) rejtő barkarügyek találhatók, a csúcsán lévő vegyesrügyben pedig a női virágok és a hajtáskezdemények találhatók meg.
• Ribiszke, köszméte (vagy egres): rügyeik vegyesrügyek, ezért a hosszabb és a rövidebb vesszőkön is hoznak termést. A bokrok ágait 5-6 évente, folyamatosan cseréljük le.
• Mogyoró: a női virágok a vesszők tövében, porzós virágai a vesszők végén képződnek.
• Málna: félcserje, melynek hajtásrendszere gyökér- és tősarjakkal kétévenként megújul. Az elsőéves hajtásai nem ágaznak el, rajtuk csak levelek találhatók. A második évben a vesszők oldalhajtásokat hoznak, amiken virág és termés képződik. Ezután az ágrész elpusztul. Emiatt rendszeres nyári zöldmetszést igényel. A letermett vesszőket csonk nélkül, mielőbb el kell távolítani. Hasonlóan kell metszeni a
  szedret is.

21. kép. Néhány gyümölcsfaj termővesszője: alma, cseresznye, körte,
meggy (ostor), mandula, szilva

 
22. kép. Néhány gyümölcsfaj jellegzetes (rövid) termőrészei: dárda (körte),
dárda (alma), bokrétás termőnyárs (cseresznye), bokrétás termőnyárs (meggy), hármas
vegyes rügycsoport (mandula), termőnyárs (szilva), rövid termővessző (dió)