
37. kép. Az első esetek tüneteit sokszor észre sem vesszük
(Dr. Böő István felvétele)
38. kép. Később jól látható elváltozások az ajkakon, a fogínyen,a száj és a nyelv nyálkahártyájában.
Pörkös felrakódások a száj- és az orrnyílás környéki bőrben, szövetsarjadzás az alsó fogsor ínyében
(Dr. Dobos-Kovács Mihály felvételei)
Ugyanaz a juh többször is megbetegedhet, mert a betegség kiállása csak rövid ideig tartó immunitást biztosít.
Endémiásan fertőzött állományokban az újszülöttek a föcstej által életük első heteiben valamelyes mértékű passzív védettséget nyernek.
Amikor a tünetmentes, de vírushordozó állatokat valamilyen hajlamosító, gyengítő hatás éri (pl. szállítás, tartási, takarmányozási hibák stb.), a betegség náluk „fellángolhat”. Egy-egy állományban gyorsan terjed, 6-8 hét alatt lezajlik.
Milyen tünetei vannak a varas szájfájásnak?
A vírus az esetek többségében a száj nyálkahártyáján keresztül, ritkábban bőrsérüléseken át jut be a szervezetbe, s ennek megfelelően a száj- és a nyelv nyálkahártyáján, a fogínyen, az ajkakon, ritkábban a lábvégeken és nemi szervek bőrén himlős elváltozásokat okoz.
A bőrön lévő elváltozások jellegzetesek: a bőr foltokban kipirul, a folt közepén lencsényi szürke göb képződik, amely hólyaggá alakul át, később elgennyesedik, felreped, tartalma pörkké szárad, végül a pörk leválik, helyén hegesedett és besüppedt ún. himlőhely marad vissza. Ez kedvező feltételeket teremt egyéb gennyesztő és más baktériumok bejutásához, gyakori, hogy a varas szájfájás, pl. büdös sántasággal, szoptató anyáknál tőgygyulladással párosul. Szövődmény hiányában ezek az elváltozások 4-6 hét alatt heg visszamaradása nélkül is gyógyulhatnak.
Fiatal bárányokban 3-8 napos lappangási idő után a szájszegletben, innen kiindulva az ajkakon, a száj nyálkahártyáján, a szájpadláson, a fogínyen, a nyelven, az orrnyílások körül göböket, majd pörkös felrakódásokat látunk. A szájban lévő elváltozások (szabálytalan alakú fekélyek) olyan fájdalmasak, hogy az állatok enni sem tudnak. Ritkábban a test gyapjú borította részein is megjelennek a himlős elváltozások, amelyek közül a lábvégeken lévők sántaságot, a tőgyön és csecsbimbókon lévők pedig a szoptatás „megtagadását” eredményezik.
A megbetegedési arány 15-30%, az elhullások azonban általában 10% alatt maradnak, ezt akkor léphetik túl, ha főként a száj elváltozásai dominálnak, vagy ha szövődmények lépnek fel.
A gyógyulási idő 1-1,5 hónap, a pörkök leválnak, helyük hegesedés nélkül gyógyul.
Kecskékben elváltozások főként a szájszögletekben, a pofa, az ajkak és az orr bőrén vannak, néha a tőgy bőrén kiütések, ezek összeolvadásával szemölcsök jelennek meg.
kép. A szájon és az orron vastag pörkös felrakódás
(Dr. Böő István felvétele)
kép. Súlyos szájbeli elváltozások (göbök, kimaródások, fekélyek) felnőtt állaton
(Dr. Hajtós István felvétele)
Megelőzés, védekezés a varas szájfájás ellen
Nem fertőzött állományoknál: járványvédelmi szabályok betartása, behurcolás megelőzése, vásárolt állatok karanténozása.
Beteg állatok elkülönítése, tartási, takarmányozási körülmények javítása, különös tekintettel a könnyen rágható takarmányok adására.
„Házilag” a szájüregnek és a száj környékének enyhe fertőtlenítős öblítése, az evést akadályozó pörkök kíméletes eltávolítása és A-vitamint, cinket is tartalmazó hámosító kenőcsös, szükség esetén antibiotikumos kenőcsös kezelése javasolható. A lábvégek fertőtlenítő lemosása, az esetleges szövődmények miatt állatorvosi ellátás.
Frissen fertőzött állományok valamennyi még tünetmentes egyedének vakcinázása.
A vakcinázások időpontját, a vakcinák milyenségét, a vakcinázás módját természetesen minden esetben az állatorvos határozza meg!
A fertőzött állományok zártak, azokból eladni, főként exportra szállítani tilos!
Közegészségügyi vonatkozások
Ügyeljünk arra, hogy fertőzött vagy beteg állatokkal való foglalkozásnál minden esetben gumikesztyűt viseljünk, mert bőrsérüléseken keresztül fertőződhet az ember is. Ilyenkor a kézen, a kéz közvetítésével egyéb bőrfelületeken (pl. a fejen) bőrkipirulás, göbök, pörkök jelennek meg.