A rozs termesztése

1. A rozs (Secale cereale L.) származása, termesztéstörténete és hasznosítása 
2. A rozs elterjedtsége 
3. Botanikai leírása 
4. Környezeti igényei 
4.1. Éghajlati igény 
4.2. Talajigény 
4.3. Helye a vetésforgóban 
5. Fajtahasználat 
6. A termesztéstechnológia legfontosabb elemei 
6.1. Talajművelés 
6.1.1. A búza talaj-előkészítése 
6.2. A rozs tápanyag-utánpótlása 
6.3. Vetés 
6.4. Növényvédelem 
6.5. Növényápolás 
6.6. Betakarítás 
7. Minősítés, minőség és feldolgozás 
8. Vetőmagtermesztés 
9. Felhasznált és ajánlott irodalom 

A rozs környezeti igényei
A rozs a gabonafélék közül a legjobb adaptációs képességekkel rendelkező gabonaféle, mivel rendkívüli a télállósága és a marginális talajokon is eredményesen termeszthető. A gabonafélék közül a szárazságnak leginkább ellenálló rozs kiterjedt gyökérrendszerrel rendelkezik. A rozs 20-30%-kal kevesebb vizet használ egységnyi szárazanyag előállítására, mint a búza (Starzycki, 1976). A tetraploid rozsfajták érzékenyebbek a szárazságra, mint a diploidok. Bár a rozs jól tűri a savanyú kémhatású talajokat, a legoptimálisabbak számára 6,0-6,5 pH értékű talajok. A rozs jól reagál a tápanyag-utánpótlásra, de ügyelni kell arra, hogy megakadályozzuk a felesleges nitrogén-műtrágyázást, ami a növények megdőlését okozhatja. Hazai viszonyaink között bárhol termeszthető.

Éghajlati igény
A rozs a hűvös, csapadékos éghajlatot kedveli, azonban alkalmazkodóképességének köszönhetően hazánk meleg, száraz területein is megfelelő termést hoz. Az őszi gabonák között legjobb a télállósága. A generatív fázisba lépéséhez és kalászhozáshoz hidegszakasz (jarovizáció) szükséges. A jarovizációhoz hosszabb időt és alacsonyabb hőmérsékletet igényel, mint a búza. A csírázási hőmérsékletre nem érzékeny, 0 °C fölött megindul a csírázás, kezdeti fejlődésének az enyhe, hosszú ősz kedvez. Az őszi csapadék segíti a bokrosodását, virágzáskor a késő tavaszi fagyok károsíthatják. A termékenyülés hiányos lehet, ha virágzáskor esős, szeles az időjárás. A szemtelítődés időszakában – június – a hűvös időjárás kedvező, száraz időjárás esetén megszorul a szem.

Talajigény
A rozs a talajjal szemben nem igényes. Ennek megfelelően hazánkban a rozstermőterületek a leggyengébb homoktalajokon (Nyírség, Duna-Tisza köze, Somogy), valamint az erodált, dombvidéki talajokon (Veszprém, Vas, Zala, Borsod megyék) találhatók.

Helye a vetésforgóban
A gabonafélék közül a legjobban tűri a monokultúrát, a gabonafélék közül a rozs legkevésbé érzékeny az előveteményre. Az előveteménnyel szembeni igénytelenségének egyik oka, hogy a rozs betegség-ellenálló, illetve gyomelnyomó képessége jó, gyorsan fejlődik, így a gyomokat elnyomja. Az őszi rozs legjobb előveteménye homokon a korán lekerülő nyári burgonya, a dohány, a magnak termesztett csillagfürt, a somkóró vagy olajretek és a 2. kaszálás után feltört homoki lucerna. Jó elővetemény továbbá minden talajtípuson a repce, a fővetésben vetett olajretek vagy mustár, továbbá a dinnye vagy tök. Közepes elővetemény a napraforgó és a korai kukorica. Rossz előveteménynek számítanak a későn lekerülő növények, így például a kukorica, cukorrépa. Pillangósok után jó termékenységű talajokon ne vessük a megdőlés veszélye miatt, ugyanakkor homoktalajon ezek az elővetemények kiválóak a rozs számára.