Gyakorlati Tudástár (PDF)
kategóriák
Növényvédelem a zöldségeskertekben
A kiadvány megrendelői a kötet mellé megkapják Zsigó György növényorvos rendszeres, képes növényvédelmi értesítőjét is!
A kötet sorra veszi a paprika, paradicsom és uborka nagyszámú, illetve a borsó, bab, fejes káposzta, fejes saláta, hagyma, sárgarépa és petrezselyem legfontosabb kórokozóit és kártevőit, valamint ellenük való integrált védekezés minden lehetőségét. A tünetek felismerését 51 nagy méretű színes kép segíti.
Bármekkora területen kertészkedünk is – legyen az zártkert, ház körüli kiskert, vagy akár csupán néhány magaságyás, esetleg balkonkert – fontos figyelembe venni és alkalmazni a legújabb idők növényvédelmi technológiáját, az integrált növényvédelem előírásait. Ennek lényege a károsítók elleni megelőző védekezési módszerek alkalmazása. Ha ennek ellenére fertőzés lépne fel, akkor először a hagyományos, fizikai módszereket, esetleg biológiai védekezési eljárásokat alkalmazzunk és csak a legvégső esetben használjunk szintetikus növényvédő szereket.
ISBN/ISSN: 978-963-575-089-4
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház
Tartalomjegyzék:
Képes növényvédelem a zöldségeskertekben
Paprika
A paprika kórokozói
Palántadőlés
Fuzáriumos hervadás
Paprika lisztharmat
Szklerotíniás betegség
Botritiszes betegség
Baktériumos levélfoltosság
A paprika kártevői
Levéltetvek
Korompenész
Tripszek
Gyapottok bagolylepke
Kétfoltos takácsatka
Szélesatka
Paradicsom
A paradicsom kórokozói
Paradicsomvész
Szklerotíniás betegség
Kladosporiumos betegség
Botritiszes betegség
Alternáriás betegség
Kolletotrihumos bogyófoltosság
Baktériumos levélfoltosság
A paradicsom kártevői
Burgonyabogár
Gyapottok bagolylepke
Kétfoltos takácsatka
Zöld vándorpoloska
Paradicsommoly
Napégés
Uborka
Az uborka kórokozói
Uborka peronoszpóra
Uborka lisztharmat
Az uborka kártevői
Gyökérgubacs-fonálférgek
Levéltetvek
Borsó
Borsótripsz
Zöldborsó-levéltetű
Bab
Gyapottok bagolylepke
Fejeskáposzta
Káposzta bagolylepke
Földibolhák
Káposzta levéltetű
Fejes saláta
Szklerotíniás betegség
Saláta peronoszpóra
Botritiszes betegség
Hagyma
Hagyma peronoszpóra
Dohánytripsz
Sárgarépa
Fonálférgek
Petrezselyem
Petrezselyem lisztharmat
Olvasson bele:
A paprika kártevői
A paprika kártevőinek megjelenésére egészen korán, már a palántanevelési időszakban is számítani kell.
Levéltetvek
A paprika kártevői közül talán a levéltetvek a leggyakoribbak, közülük is a zöld őszibarack levéltetű kolóniáival találkozhatunk a legtöbbször.
7. kép. A paprikán legelőször a fiatal hajtásokon, bimbókon,
virágokon találjuk meg a levéltetveket.
(fotó: Varga András)
Gyorsan felszaporodó népes telepeit nőstény egyedek alkotják, melyek szűznemzéssel, álelevenszüléssel szaporodnak a körülményektől függően több, összefolyó nemzedéken keresztül. Zárt termesztőberendezésekben a fűtőtestek közelében már kora tavasztól, szabadban május első dekádjától a szélső növényeken találkozhatunk az első egyedekkel.
A levéltetvek kártétele összetett. Szívogatásuk nyomán a levelek sárgulnak, enyhén deformálódnak, a növényt a fejlődésben visszavetik, teljes pusztulást nem okoznak. A kártétel másik módja a vírusátvitel. A zöld őszibarack levéltetű az őszibarackon telel, innen váltanak át szárnyas egyedei egészen korán, már márciustól a nyári gazdanövényekre, melyek száma 400 feletti. Amíg a levéltetű a legmegfelelőbb tápnövényt megtalálja, több levélbe is belekóstol, ezzel pedig a vírusfertőzött növényekről a kórokozókat átviheti az egészséges növényekre.
A paprikán élő levéltetvek védtelen, gyámoltalan állatok. A szárnyatlan alakok nem mozognak, nem rejtőzködnek, ki vannak téve a természetes ellenségeiknek, könnyen elpusztíthatók. Túlélési stratégiájuk a nagy tömegükben, gyors szaporodásukban rejlik.
Az ellenük való védekezéshez számtalan lehetőségünk van.
Mielőtt azonban permetezni kezdenénk, meg kell határozni a kártevő betelepedésének idejét. Ezt megtehetjük az állomány rendszeres megfigyelésével, vagy sárga ragacslapok kihelyezésével. Az első szárnyas egyedek megjelenése után pár nap múlva megjelennek a kis telepek. Ezek ellen már védekezni kell.
A permetezésekhez használhatjuk a növényvédelmi célra használható, nem engedélyköteles anyagokat, melyek nem minősülnek növényvédő szernek. Ezek olyan egyszerű anyagok, mint a csalán kivonat, vagy egyéb növényi főzetek. Fontos azonban tudni, hogy ezek biológiai hatékonyságát nem vizsgálták, így garancia sincs a hatékonyságukra.
Fizikai hatáson – a levéltetvek légzőnyílásainak elzárásán – alapul a Nano Tac EC és a Vektafid A hatása. Kijuttatásukkor ügyelni kell a jó permetléfedésre. A Nano Tac EC méhekre is veszélyes, ezért csak méhkímélő technológiával (napnyugta előtt egy órával kezdve 23:00-ig) juttatható ki.
A biológiai növényvédőszerek, melyek ragadozó bogarakat, poloskákat, parazitoid fürkészdarazsakat tartalmaznak, a zárt termesztő berendezésekben hatékonyak. Szabadban alkalmazva hatékonyságuk minimális.
A rovarpatogén gombákat tartalmazó BotaniGard WP szabadban is használható. A kijuttatáskor azonban figyelni kell arra, hogy méhveszélyessége miatt méhek járta területen nem alkalmazható.
A szintétikus rovarölő szerek közül a Pirimor 50 WG és a Teppeki kizárólag a levéltetveket pusztítja. Besorolásuk szerint a méhekre nem jelöléskötelesek, de a Teppeki használatát az engedélyokirata csak a kora reggeli, illetve esti órákban javasolja.
A kontakt hatású piretroidokat (Cyperkill 25 EC, Kaiso Garden, Karate 2,5 EC, Karate Zeon 5 CS, Lamdex Extra) méhkímélő technológiával juttassuk ki. Tartamhatásuk nincs, ismétlődő levéltetű betelepedés esetén a permetezést is meg kell ismételni.
Az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG és a vele rokon flupiradifuron hatóanyagú Sanium System felszívódó, tartamhatással rendelkező szerek. A Mospilan 20 SG-t egy vegetációs időben legfeljebb kétszer, a Sanium System-et kétévente egyszer szabad csak kipermetezni ugyanazon a helyen.