Növényvédelem a zöldségeskertekben

Képes növényvédelem a zöldségeskertekben 
Paprika 
A paprika kórokozói 
Palántadőlés 
Fuzáriumos hervadás 
Paprika lisztharmat 
Szklerotíniás betegség 
Botritiszes betegség 
Baktériumos levélfoltosság 
A paprika kártevői 
Levéltetvek 
Korompenész 
Tripszek 
Gyapottok bagolylepke 
Kétfoltos takácsatka 
Szélesatka
Paradicsom 
A paradicsom kórokozói 
Paradicsomvész 
Szklerotíniás betegség 
Kladosporiumos betegség 
Botritiszes betegség 
Alternáriás betegség 
Kolletotrihumos bogyófoltosság 
Baktériumos levélfoltosság 
A paradicsom kártevői 
Burgonyabogár 
Gyapottok bagolylepke 
Kétfoltos takácsatka 
Zöld vándorpoloska 
Paradicsommoly 
Napégés 
Uborka 
Az uborka kórokozói 
Uborka peronoszpóra 
Uborka lisztharmat 
Az uborka kártevői 
Gyökérgubacs-fonálférgek 
Levéltetvek 
Borsó 
Borsótripsz 
Zöldborsó-levéltetű 
Bab 
Gyapottok bagolylepke 
Fejeskáposzta 
Káposzta bagolylepke 
Földibolhák 
Káposzta levéltetű 
Fejes saláta 
Szklerotíniás betegség 
Saláta peronoszpóra 
Botritiszes betegség 
Hagyma 
Hagyma peronoszpóra 
Dohánytripsz 
Sárgarépa 
Fonálférgek 
Petrezselyem 
Petrezselyem lisztharmat 

A paprika kártevői
A paprika kártevőinek megjelenésére egészen korán, már a palántanevelési időszakban is számítani kell.
Levéltetvek
A paprika kártevői közül talán a levéltetvek a leggyakoribbak, közülük is a zöld őszibarack levéltetű kolóniáival találkozhatunk a legtöbbször.

 
7. kép. A paprikán legelőször a fiatal hajtásokon, bimbókon,
virágokon találjuk meg a levéltetveket.
(fotó: Varga András)

Gyorsan felszaporodó népes telepeit nőstény egyedek alkotják, melyek szűznemzéssel, álelevenszüléssel szaporodnak a körülményektől függően több, összefolyó nemzedéken keresztül. Zárt termesztőberendezésekben a fűtőtestek közelében már kora tavasztól, szabadban május első dekádjától a szélső növényeken találkozhatunk az első egyedekkel.

A levéltetvek kártétele összetett. Szívogatásuk nyomán a levelek sárgulnak, enyhén deformálódnak, a növényt a fejlődésben visszavetik, teljes pusztulást nem okoznak. A kártétel másik módja a vírusátvitel. A zöld őszibarack levéltetű az őszibarackon telel, innen váltanak át szárnyas egyedei egészen korán, már márciustól a nyári gazdanövényekre, melyek száma 400 feletti. Amíg a levéltetű a legmegfelelőbb tápnövényt megtalálja, több levélbe is belekóstol, ezzel pedig a vírusfertőzött növényekről a kórokozókat átviheti az egészséges növényekre.

A paprikán élő levéltetvek védtelen, gyámoltalan állatok. A szárnyatlan alakok nem mozognak, nem rejtőzködnek, ki vannak téve a természetes ellenségeiknek, könnyen elpusztíthatók. Túlélési stratégiájuk a nagy tömegükben, gyors szaporodásukban rejlik.

Az ellenük való védekezéshez számtalan lehetőségünk van.

Mielőtt azonban permetezni kezdenénk, meg kell határozni a kártevő betelepedésének idejét. Ezt megtehetjük az állomány rendszeres megfigyelésével, vagy sárga ragacslapok kihelyezésével. Az első szárnyas egyedek megjelenése után pár nap múlva megjelennek a kis telepek. Ezek ellen már védekezni kell.

A permetezésekhez használhatjuk a növényvédelmi célra használható, nem engedélyköteles anyagokat, melyek nem minősülnek növényvédő szernek. Ezek olyan egyszerű anyagok, mint a csalán kivonat, vagy egyéb növényi főzetek. Fontos azonban tudni, hogy ezek biológiai hatékonyságát nem vizsgálták, így garancia sincs a hatékonyságukra.

Fizikai hatáson – a levéltetvek légzőnyílásainak elzárásán – alapul a Nano Tac EC és a Vektafid A hatása. Kijuttatásukkor ügyelni kell a jó permetléfedésre. A Nano Tac EC méhekre is veszélyes, ezért csak méhkímélő technológiával (napnyugta előtt egy órával kezdve 23:00-ig) juttatható ki.

A biológiai növényvédőszerek, melyek ragadozó bogarakat, poloskákat, parazitoid fürkészdarazsakat tartalmaznak, a zárt termesztő berendezésekben hatékonyak. Szabadban alkalmazva hatékonyságuk minimális.

A rovarpatogén gombákat tartalmazó BotaniGard WP szabadban is használható. A kijuttatáskor azonban figyelni kell arra, hogy méhveszélyessége miatt méhek járta területen nem alkalmazható.

A szintétikus rovarölő szerek közül a Pirimor 50 WG és a Teppeki kizárólag a levéltetveket pusztítja. Besorolásuk szerint a méhekre nem jelöléskötelesek, de a Teppeki használatát az engedélyokirata csak a kora reggeli, illetve esti órákban javasolja.

A kontakt hatású piretroidokat (Cyperkill 25 EC, Kaiso Garden, Karate 2,5 EC, Karate Zeon 5 CS, Lamdex Extra) méhkímélő technológiával juttassuk ki. Tartamhatásuk nincs, ismétlődő levéltetű betelepedés esetén a permetezést is meg kell ismételni.

Az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG és a vele rokon flupiradifuron hatóanyagú Sanium System felszívódó, tartamhatással rendelkező szerek. A Mospilan 20 SG-t egy vegetációs időben legfeljebb kétszer, a Sanium System-et kétévente egyszer szabad csak kipermetezni ugyanazon a helyen.