7. kép. A paprikán legelőször a fiatal hajtásokon, bimbókon,
virágokon találjuk meg a levéltetveket.
(fotó: Varga András)
Gyorsan felszaporodó népes telepeit nőstény egyedek alkotják, melyek szűznemzéssel, álelevenszüléssel szaporodnak a körülményektől függően több, összefolyó nemzedéken keresztül. Zárt termesztőberendezésekben a fűtőtestek közelében már kora tavasztól, szabadban május első dekádjától a szélső növényeken találkozhatunk az első egyedekkel.
A levéltetvek kártétele összetett. Szívogatásuk nyomán a levelek sárgulnak, enyhén deformálódnak, a növényt a fejlődésben visszavetik, teljes pusztulást nem okoznak. A kártétel másik módja a vírusátvitel. A zöld őszibarack levéltetű az őszibarackon telel, innen váltanak át szárnyas egyedei egészen korán, már márciustól a nyári gazdanövényekre, melyek száma 400 feletti. Amíg a levéltetű a legmegfelelőbb tápnövényt megtalálja, több levélbe is belekóstol, ezzel pedig a vírusfertőzött növényekről a kórokozókat átviheti az egészséges növényekre.
A paprikán élő levéltetvek védtelen, gyámoltalan állatok. A szárnyatlan alakok nem mozognak, nem rejtőzködnek, ki vannak téve a természetes ellenségeiknek, könnyen elpusztíthatók. Túlélési stratégiájuk a nagy tömegükben, gyors szaporodásukban rejlik.
Az ellenük való védekezéshez számtalan lehetőségünk van.
Mielőtt azonban permetezni kezdenénk, meg kell határozni a kártevő betelepedésének idejét. Ezt megtehetjük az állomány rendszeres megfigyelésével, vagy sárga ragacslapok kihelyezésével. Az első szárnyas egyedek megjelenése után pár nap múlva megjelennek a kis telepek. Ezek ellen már védekezni kell.
A permetezésekhez használhatjuk a növényvédelmi célra használható, nem engedélyköteles anyagokat, melyek nem minősülnek növényvédő szernek. Ezek olyan egyszerű anyagok, mint a csalán kivonat, vagy egyéb növényi főzetek. Fontos azonban tudni, hogy ezek biológiai hatékonyságát nem vizsgálták, így garancia sincs a hatékonyságukra.
Fizikai hatáson – a levéltetvek légzőnyílásainak elzárásán – alapul a Nano Tac EC és a Vektafid A hatása. Kijuttatásukkor ügyelni kell a jó permetléfedésre. A Nano Tac EC méhekre is veszélyes, ezért csak méhkímélő technológiával (napnyugta előtt egy órával kezdve 23:00-ig) juttatható ki.
A biológiai növényvédőszerek, melyek ragadozó bogarakat, poloskákat, parazitoid fürkészdarazsakat tartalmaznak, a zárt termesztő berendezésekben hatékonyak. Szabadban alkalmazva hatékonyságuk minimális.
A rovarpatogén gombákat tartalmazó BotaniGard WP szabadban is használható. A kijuttatáskor azonban figyelni kell arra, hogy méhveszélyessége miatt méhek járta területen nem alkalmazható.
A szintétikus rovarölő szerek közül a Pirimor 50 WG és a Teppeki kizárólag a levéltetveket pusztítja. Besorolásuk szerint a méhekre nem jelöléskötelesek, de a Teppeki használatát az engedélyokirata csak a kora reggeli, illetve esti órákban javasolja.
A kontakt hatású piretroidokat (Cyperkill 25 EC, Kaiso Garden, Karate 2,5 EC, Karate Zeon 5 CS, Lamdex Extra) méhkímélő technológiával juttassuk ki. Tartamhatásuk nincs, ismétlődő levéltetű betelepedés esetén a permetezést is meg kell ismételni.
Az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG és a vele rokon flupiradifuron hatóanyagú Sanium System felszívódó, tartamhatással rendelkező szerek. A Mospilan 20 SG-t egy vegetációs időben legfeljebb kétszer, a Sanium System-et kétévente egyszer szabad csak kipermetezni ugyanazon a helyen.
mutass többet mutass kevesebbet