Halászat, haltenyésztés

BEVEZETÉS 
I. HALBIOLÓGIA 
1. A mozgás passzív és aktív rendszere 
1.1. A csontok felépítése, felosztása, összeköttetései 
1.2. A halak csontváza 
1.3. Izmok és izomrendszer 
1.4. A halak izomzata és mozgása
1.5. A halak mozgása
2. A keringési rendszer
2.1. A vér összetétele
2.2. A vér alakos elemeinek képződése 
2.3. A vérérrendszer
2.4. A nyirokkeringés
3. Gázcsere és légzés 
3.1. Gázcserét befolyásoló tényezők
3.2. Légzéstípusok 
4. Kiválasztási folyamatok 
4.1. Extrarenális kiválasztás 
5. A belső elválasztású mirigyek
5.1. Hipotalamusz 
5.2. Hipofízis vagy agyalapi mirigy 
5.3. Pajzsmirigy
5.4. Hasnyálmirigy 
5.5. Mellékvese (suprarenalis szerv) 
5.6. Stannius testek 
5.7. Ultimobranchialis mirigy 
5.8. Urofizis vagy caudalis neuroszekretoros rendszer 
5.9. Renin-angiotensin rendszer v . juxtaglomeruláris sejtek
5.10. Tobozmirigy
6. Halak ivarszervei és azok hormontermelése
6.1. A női ivarszervek 
6.2. Hím ivarszervek
7. Az emésztőrendszer felépítése és működésének szabályozása 
7.1. A táplálóanyagok és azok emésztése 
7.2. Az emésztési folyamatok szabályozása 
8. A halak idegrendszere 
9. Érzékszervek 
9.1. Bőr 
9.2. Oldalvonal szerv 
9.3. Szem 
9.4. Halló-egyensúlyérző szerv
9.5. Kemoreceptorok (ízérzékelés, szaglás) 
9.6. Hidrosztatikus szerv - úszóhólyag 
Felhasznált irodalom
II. ÉDESVÍZI HALTENYÉSZTÉS
1. A tavi haltermelés szempontjából jelentős tényezők 
1.1 A tóvíz sajátosságai és vízminőség 
1.2. A halastavak fontosabb élőlénytársulásai, táplálékhálózatok 
1.3. Főbb tenyésztett halfajaink a tógazdaságokban 
2. Tógazdasági haltenyésztés 
2.1. Tógazdaságok infrastrukturális egységei
2.2. Tenyésztett halfajaink szaporítása
2.3. A tavi haltenyésztés technológiája 
2.4. Tavi növendék- és áruhal-nevelés technológiája 
Felhasznált irodalom
III. INTENZÍV HALTENYÉSZTÉS 
1. Az intenzív haltenyésztési módszerek kialakulása
1.1 Az intenzív rendszerek fő típusai és jellemzői
1.2. Az intenzív termelés előnyei és hátrányai, összehasonlítva az extenzívnek tekinthető tavi haltermeléssel 
1.3. Az intenzív termelési módszerek bevezetése a magyar tógazdaságokba 
1.4. A teleltető tavak másodlagos hasznosítása 
1.5. Az extenzív/intenzív rendszerek összekapcsolás 
1.6. Önálló, intenzív termelési rendszerek 
2. Főbb tenyésztett halfajaink az intenzív haltenyésztésben 
2.1. Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)
2.2. Tokfélék (Acipenseriformes) 
2.3. Pisztrángfélék (Salmoniformes)
2.4. A ponty (Cyprinus carpio) 
2.5. Süllő (Sander lucioperca) 
2.6. Atlanti lazac (Salmo salar) 
2.7. Az aranydurbincs (Sparus aurata) és tengeri süllő (Dicentrarhus labrax) 
Felhasznált irodalom
IV. A TERMÉSZETESVÍZI HALÁSZAT 
1. Jogi háttér 
2. A természetes vizek 
2.1. A magyarországi természetes vizek típusai 
2.2. Természetes vizeink minősítése a bennük élő halállomány alapján 
3. A magyarországi természetes vizek halállományai 
3.1. A Magyarországon előforduló halfajok rendszerezése és ismertetése 
3.2. A Balaton halállománya 
3.3. A Duna magyarországi szakaszának halállománya 
3.4. A Tisza magyarországi szakaszának halállománya 
3.5. A természetes vizek halállományának utánpótlása: haltelepítések és mesterséges ívóhelyek alkalmazása 
4. Halászati eszközök és módszerek a természetes vizeken
4.1. A hálók 
4.2. Rekesztő halászat 
4.3. Kerítő halászat 
4.4. Hajtó halászat 
4.5. Emelő halászat
4.6. Vető halászat 
4.7. Állított szerszámos halászat 
4.8. Kereső halászat 
4.9. Horgászat, mint halászati mód 
4.10. Jég alatti halászat 
4.11. Elektromos halászat 
4.12. Az angolna halászata 
Felhasznált irodalom
V. ELEKTROMOS HALÁSZGÉP KEZELÉSE
1. Az elektromosságról általában. Az elektromos áram tulajdonságai, hatása az élő szervezetre 
1.1. Fizikai alapismeretek (az elektromos áram fogalma, keletkezése, jellemző tulajdonságai) 
1.2. Az elektromos áram hatásai (hőhatás, vegyi hatás és élettani hatás) 
1.3. A vezető, félvezető és szigetelő anyagok 
1.4. A tranzisztorok és diódák szerepe és működési elve 
1.5. Az indukció és transzformálás alapelvei 
1.6. Az elektromos áram előállítása (dinamók és generátorok működése) 
1.7. A savas és lúgos akkumulátorok működési elve
1.8. Az áramforrások és a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása 
2. Az elektromos halászberendezések típusai, működési elve 
2.1. Az akkumulátoros halászgép felépítése 
2.2. Az akkumulátoros halászgép működési elve 
2.3. A generátoros halászgép felépítése 
2.4. A generátoros halászgép működési elve 
3. Az elektromos halászberendezés felépítése, működtetésének feltételei 
3.1. A különböző típusú elektromos halászgépek működési elve a fogástechnika szempontjából 
3.2. Az elektromos halászat személyi és tárgyi feltételei 
3.3. Az intenzív fogástechnika módszerei és alkalmazási területei 
4. Az elektromos halászberendezés balesetvédelmi előírásai 
4.1. Az elektromos halászgépek üzembe helyezése és biztonságos üzemeltetése 
4.2. Az akkumulátorok feltöltése és karbantartása 
4.3. Az érintésvédelem elméleti alapjai 
4.4. A robbanómotorok biztonságos üzemeltetése 
4.5. A biztonságos vízi közlekedés szabályai 
4.6. A vízből való mentés és a munkakörrel kapcsolatos elsősegélynyújtás módjai 
Felhasznált irodalom 
VI. HORGÁSZTÓ ÜZEMELTETÉS
1. Horgásztavak üzemeltetésének ismertetése 
1.1. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek 
1.2. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek
2. Horgásztavak üzemeltetésének gyakorlata, a teendők felsorolása, háttere 
2.1. Partok, rézsűk, műtárgyak karbantartása 
2.2. Gátak karbantartása 
2.3. Növényzet karbantartása 
2.4. A víz minőségének ellenőrzése 
2.5. Horgászvizek takarmányozása 
2.6. Haltelepítések, halfajszerkezet kialakítása 
2.7. Halállomány természetes növelése 
2.8. Halszállítás 
2.9. Teleltetés 
Felhasznált irodalom 
VII. HALEGÉSZSÉGÜGY 
1. Beteg hal felismerése 
1.1. Halak viselkedésében mutatkozó rendellenességek 
1.2. Halak testén észlelhető rendellenességek 
2. Gyakoribb halbetegségek 
2.1. Főbb vírusok okozta halbetegségek 
2.2. Főbb baktériumok okozta betegségek 
2.3. Főbb vízi gombák okozta betegségek
2.4. Főbb élősködők okozta betegségek 
3. Halkártevők 
3.1. Gerinctelen halkártevők 
3.2. Gerinces halkártevők 
4. Környezeti tényezők okozta bántalmak 
4.1. A hal egészségét befolyásoló fizikai tényezők 
4.2. A hal egészségét befolyásoló kémiai tényezők
4.3. Takarmányozási ártalmak 
5. Védekezés a halbetegségek ellen 
5.1. A halgazdálkodás általános higiéniai szabályai
5.2. Betegségmegelőzés 
5.3. Fertőtlenítés 
5.4. Gyógykezelés 
5.5. Tókezelés 
5.6. Aktuális halegészségügyi rendeletek 
5.7. Étkezési hal kezelésére engedélyezett szerek Magyarországon 
Felhasznált irodalom
VIII. HALÁSZATI VÁLLALKOZÁSI ÉS JOGI ALAPISMERETEK 
1. A halászati szektor jellemzése 
1.1. A mezőgazdasági ágazat bemutatása számokban 
1.2. A halászat és a haltermelés helyzete a világban 
1.3. A hazai akvakultúra helyzete az Európai Unióban 
1.4. A magyar halászati ágazat termelési eredményei 
2. A termék értékesítése
2.1. A piac
2.2. A marketingtevékenység
3. Vállalkozás típusok 
3.1. A vállalkozás fogalma és jellemzői 
3.2. Vállalkozási formák 
3.3. Vállalkozás létesítése 
4. Vállalkozás működtetése 
4.1. A vállalkozás forrásai 
4.2. Hitelfelvétel 
4.3 Adózás 
4.4. A vállalkozás pénzügyi menedzsmentje
4.5. Bizonylatolás
4.6. A leltár
4.7. Üzleti terv
5. Pályázati ismeretek 
5.1. A pályázatokról általában 
5.2. Pályázati lehetőségek 
5.3. A pályázat készítés menete 
6. A munkaviszony
6.1. A munkaszerződés 
6.2. Munkaügyi vita 
6.3. Munkaidő 
6.4. A pihenőidő 
6.5. A munka díjazása 
6.6. Munkáltató és munkavállaló kártérítési felelőssége 
6.7. A munkaviszony megszűnése, megszüntetése