Lehetőségek a magas környezeti hőmérséklet káros hatásainak csökkentésére a sertés- és brojlertakarmányozásban

1. Bevezetés 
2. A hősokk okozta változások az állatok energiaforgalmában, továbbá a prooxidáns és antioxidáns státuszában 
2.1. A környezeti hőmérséklet hatása az állatok energiaforgalmára és hőtermelésére 
2.2. A magas környezeti hőmérséklet hatása a gazdasági haszonállatok prooxidáns- és antioxidáns-mérlegére 
2.2.1. Antioxidánsok 
2.2.2. Háromszintű antioxidánsrendszer 
3. A klímaváltozás hatásai a sertések és brojlerek termelésére 
3.1. Sertés 
3.2. Brojler 
4. Takarmányozási stratégiák a hőstressz esetén 
4.1. A szervezet hőtermelésének csökkentését célzó takarmányozási lehetőségek 
4.1.1. A takarmány kiegészítése zsírral 
4.1.2. Alacsony fehérjetartalmú takarmány etetése szintetikus aminosav kiegészítésével 
4.1.3. A takarmány betainnal (trimetil-glicinnel) való kiegészítése 
4.2. A táplálóanyag-ellátás csökkenését kompenzáló takarmányozási lehetőségek 
4.3. A hőstressz metabolikus hatásainak csökkentése 
5. Fontosabb következtetések 
6. Felhasznált irodalom 

A klimaváltozás hatásai a sertések és brojlerek termelésére - Sertés
Magyarországon az éghajlat nyáron gyakran forró (a hőmérséklet abszolút havi maximuma a nyári hónapokban 35-42 °C), a tél hideg (a hőmérséklet havi minimuma a téli hónapokban mínusz 25-30 °C) és tartós (december, január, február). Ez utóbbi miatt a sertéstartó épületek izoláltak és zártak, ami nyáron magas belső hőmérséklettel és páratartalommal jár. A melegedő klímával szemben a sertés szervezete tartós stresszterhelésnek van kitéve, különösen kifejlett korban, ami több termelési paramétert is kedvezőtlenül befolyásol (Babinszky et al., 2011a). A hőleadás nehézségekbe ütközik tenyészállatok esetében is, csökken az étvágy, így a napi takarmányfelvétel is. Ennek következménye, hogy például a szoptató kocák nem fogyasztják el a napi adagjukat, ezért tejtermelésük csökken, a malacok nem jutnak elég tejhez, aminek következtében lassabban fejlődnek, és nőhet az éhezésre, valamint a mortalitásra való hajlam. Az ide vonatkozó vizsgálatok eredményei azonban azt mutatják, hogy a laktáció alatt a nyári (meleg) időszakban a szoptató kocák nagy zsírtartalmú (125 g/kg szárazanyag) takarmánnyal való etetésekor a kocák hőtermelése csökken, ami pozitívan befolyásolja a kocák energia- és takarmányfelvételét (Babinszky, 1998) (2. táblázat).

A hivatkozott vizsgálat adatai azt is mutatják, hogy nagy zsírtartalmú takarmány etetése esetén a hőtermelés csökkenése mellett a tejtermelés energetikai hatékonysága javul a keményítőt (alacsony zsírtartalmú takarmányt) fogyasztó kocákhoz képest, ugyanis a tejzsírtermelés energetikai szempontból hatékonyabb takarmányzsírból, mint a takarmány szénhidrátjaiból (Babinszky, 1998).

A meleg a szaporasági paraméterekre is negatív következményekkel járhat. Csökken a petesejtek biológiai értéke, romlik a sperma minősége, növekszik az embrionális mortalitás az 1. naptól a 15. napig, kitolódik az ivarérés, nő a visszaivarzó kocák száma.

A sertés hőleadó képessége, párologtatása korlátozott, ezért is érzékeny a hőstresszre. A malacnevelésben a felmelegedés káros hatása kevésbé jelentkezik, mert a malacok hőigénye a nevelés kezdetén magas (1. táblázat), viszont az utónevelés végén a magas környezeti hőmérséklet jelentős étvágyvesztéssel, súlygyarapodás-csökkenéssel járhat.

A melegben a hízósertések étvágya is romlik, csökken a takarmányfogyasztás és ugyancsak romlik takarmányértékesítés, ami arra utal, hogy a sertés kevésbé hatékonyan tudja súlygyarapodásra használni a takarmány energiatartalmát. Ennek következtében a felvett takarmány metabolizálható energiatartalmának több mint 35%-a létfenntartásra fordítódik. Hőstressz hatására romlanak a hizlalási mutatók, a súlygyarapodás a takarmányfogyasztásnál nagyobb mértékben csökken, valamint a húsminőséget jellemző paraméterekben (pl. pH₂) is megmutatkozik a magas hőmérséklet káros hatása (3. táblázat, Wittman et al., 1997).

Kísérleti eredmények bizonyítják, hogy a takarmányfogyasztás csökkenése 25 °C-on 20%, 30 °C-on 40%, 35 °C-on pedig 60%. Azonban a 30-33 °C-os meleg periódusok után a sertések kompenzációs növekedést mutatnak, túljutnak a krízisen és tovább fejlődnek, de nem jutnak túl a 36 °C-on. A termoneutrális tartománynál 8 °C-kal melegebb hőmérséklet befolyásolja a táplálóanyagok emészthetőségét is (Quiniou et al, 2000). A csökkenő mennyiségű ileálisan emészthető lizin negatívan hat a napi testsúlygyarapodásra, a napi fehérjebeépülésre és a takarmányértékesítésre egyaránt (Babinszky és Halas, 2009), valamint a meghatározott ileálisan emészthető lizin/emészthető energia aránytól történő eltérés következtében a test zsírtartalma növekszik, azaz a hús minősége romlik.