Gyakorlati Tudástár (PDF)
kategóriák

Antibiotikum-felhasználás csökkentése a sertés- és baromfitenyésztésben

Szerző: Novotniné Dr. Dankó Gabriella - Kiss Andrea
újdonság
Ár: 2000 Ft
Kosárba
pénztárhoz

Digitális kiadvány
A szakértők az antimikrobiális rezisztenciát a globális egészséget fenyegető legfontosabb biztonsági fenyegetésnek tartják. Egyre gyakrabban találnak gyógyszerekre multirezisztens kórokozókat az állattenyésztésben, így folyamatosan nő a piaci igény az antibiotikum-felhasználás csökkentésére. A magyar állatorvosok a humán szempontból kritikusan fontosnak ítélt antibiotikumokból is az európai átlag fölötti mennyiségben használnak. Az állategészségügy terén nagyon jelentős változásokra kell felkészülnünk: a jövőben csakis diagnózis alapján, megfelelően adagolt, néhány napig tartó kúrát, egyedi kezelést szabad alkalmazni. Egyszer s mindenkorra véget ért az a gyakorlat, amikor a baromfi- és sertéstartásban állománykezelésre használtunk antibiotikumokat.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 27 oldal
ISBN/ISSN: 978-963-575-079-5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Bevezetés 
Fogalommeghatározás 
Élelmiszer-biztonság 
A stressz, hormonális változások stressz hatásra 
Jogszabályok 
Az antibiotikumok használatának általános elvei 
Sertéstartás 
Hogyan lehet kiváltani az antibiotikum készítményeket? 
Pre- és probiotikumok 
Huminsavak 
Fulvosavak 
Megelőzés: tisztítás, fertőtlenítés 
Baromfitartás 
Pre- és probiotikum 
Huminsavak 
Gyógynövények 
Megelőzés – tisztítás 
Összefoglalás 
Szakirodalom 

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

Huminsavak
A huminsavak természetes quinon vegyületeknek tekinthetők, hiszen az aromás magon lévő quinon csoportoknak köszönhetően elektron donor és akceptor molekulaként képesek részt venni biokémiai folyamtokban. Ezen tulajdonságuk alapján nevezhetjük őket biológiailag aktív anyagoknak.

Farmakológiai vizsgálatok, hatásmechanizmus
A huminsavak mint természetes hatóanyagok több szempontból is lehetséges alternatívái a kemoterápiás és antibiotikumos készítményeknek számos betegségcsoport esetében.

1. Antivirális hatás
A huminsavak antivirális hatását azután kezdték szisztematikusan kutatni miután véletlenül kiderült, hogy bizonyos tőzegpreparátumok sikeresen gyógyítják a száj és körömfájást. A további kutatásokban számos RNS és DNS típusú vírusról bebizonyosodott, hogy a huminsav gátolja azok felszívódását és szintézisét. Az alábbi vírusokról mutatták ki eddig, hogy humátok szelektív gátló hatást fejtenek ki rájuk: Herpes symplex, Coxsackie A9, Influenza A, Rhinovirus 1B, Cytomegalovirus, HIV-1, HIV-2. A vizsgálatokból az a következtetés vonható le, hogy a humát elsősorban a vírus-adszorpciót gátolja míg a szintézist kevésbé, a penetrációt pedig alig. A huminsav megkötődik a vírus fehérje burkának pozitív töltésű helyein így megakadályozza, hogy az megtapadjon a szöveteken.

2. Antibakteriális és fungicid hatás
A tőzegpreparátumok antiszeptikus hatása régóta ismert, már az Egyiptomi időkből vannak erre vonatkozó ismeretek. Az I. világháborúban a sebek elfertőződésének megakadályozására az egyik legjobban bevált módszer a tőzeg kötés volt. A későbbi kutatások kiderítették, hogy a tényleges antibakteriális és fungicid hatás a huminsavakhoz kötődik. Számos mikróba huminsav érzékenységét vizsgálták eddig, közülük az alábbiakról állapították meg a huminsav érzékenységet: Staphylococcus epidermis és aureus, Streptococcus pyogenes, Salmonella typhimurium, Proteus vulgaris, Enterobacter cloacease, Pseudomonas aeroginosa. Két esetben nem tudtak kimutatni gátló hatást mégpedig a Streptococcus faecalis és az Escherichia coli esetében.

Az antibakteriális hatás az antivirális hatáshoz képest sokkal inkább dózisfüggő. A fent említett esetekben a hatásos koncentrációk 2000 ppm alatt voltak. Mindenképpen figyelemreméltó, hogy a huminsavak gátló dózisa nagyságrendekkel kisebb mint az antibiotikumoké.

A huminsavak mikróbákkal szembeni hatása a kísérletek szerint több okra is visszavezethető, elsősorban a mikrobák katalitikus anyagcsere folyamatait befolyásolják, de a baktérium és vírustestekkel szembeni kimondottan károsító hatás is megfigyelhető. Ugyanakkor a huminsavak a káros mikrobákkal szemben közvetett védőhatást is kifejtenek azáltal, hogy reakcióba lépnek a nagymolekulájú sejtfehérje toxinok és a fertőzéses mikrobák ionos kötéseivel, ezáltal gátolják azok felszívódását a nyálkahártyán át.

A védő hatás a hasznos mikrobákat pozitívan érinti, ugyanis azok anyagcseréje az exogén mérgek által károsodhat. A fungicid hatást a bőr patogén gombáira (Epidermophyton, Candida albicans) is vizsgálták és megállapították, hogy a huminsav már néhány ppm koncentrációban gátló hatást fejt ki.

 3. Immunrendszert erősítő hatás
Az immunrendszer erősítése több hatás együttes eredménye. Részben közvetett hatásokból áll azáltal, hogy az antibakteriális, antivirális hatások miatt a szervezetnek eleve több energiája marad a védekezésre, ugyanakkor az is szerepet játszik, hogy a huminsavak segítik a mikroelemek felvételét, melyek az immunrendszer működéséhez nélkülözhetetlenek. Mindezeken túl azonban megfigyelhető egy közvetlen hatás, mert a huminsav be tud kapcsolódni az immunrendszer biokémiai folyamataiba. Közvetve erre utal az a tény is, hogy a huminsav sikerrel volt alkalmazható a HIV vírus ellen. A patkányokon radioaktív huminsavval végzett eddigi kutatások kimutatták, hogy a huminsav részt vesz az immunreakciók biokémiai folyamataiban. Ugyancsak állatkísérletek igazolják az immunrendszer általános állapotának javulását huminsavak orális és intramusculáris applikációjának hatására.

 4. Detoxikáló hatás
A huminsavak a különböző sejtmérgekkel szemben detoxikáló hatást mutatnak. A mérgek felszívódása a dózis, az idő és a gyomor valamint béltraktus kemiszorptiv tulajdonságainak függvénye. Így a huminsavak, mint erős kemiszorptiv tulajdonságú molekulák inaktiválni tudják a mérgeket. Eddig számos mérgező anyag inaktiválását mutatták ki állatkísérletekben. A széntetraklorid májkárosító hatását sikerül csökkenteni huminsav hatására. Figyelemreméltó hogy a huminsav májvédő hatását mutatták ki gyilkos galóca (Amanita phalloides) mérgezéseknél. Az eddigi eredmények azt a következtetést engedik meg, hogy a huminsavak mint anionos makrokolloidok erős kemiszorptiv hatásuk mellett képesek egy méreganyag metabolizáló hatást is kifejteni mind a fertőzések során keletkező, mind a takarmányokban megtalálható toxinokkal (pl. fuzárium) szemben.

5. Mikroelemek felvétele, toxikus fémek kiürítése
A huminsavak szerkezetükből adódóan természetes komplexképző molekulák. Fajlagos komplexképző kapacitásuk általában nagyobb, mint a szintetikus kelát-képzőké. Ezen hatásuk jól ismert a növényi tápanyag utánpótlás gyakorlatából.

A huminsavak a növényi és állati táplálkozásban fontos mikroelemekkel metastabil komplexeket képeznek. Ezáltal a szervezet könnyen fel tudja őket venni, és mindezeken túl érvényesülnek a huminsavak pozitív biológiai hatásai is. Van azonban a huminsavaknak egy egyedülálló sajátsága, amit nem figyelhetünk meg semelyik más komplexképzőnél. Nevezetesen, hogy a nagyobb molekulasúlyú fémekkel erősebb komplexeket képeznek, melyeket a szervezet nem tud felvenni. Ez azt jelenti, hogy a huminsav a hasznos fémeket (mikroelemek) bejuttatja a szervezetbe, míg a toxikus nehézfémeket eltávolítja, így méregtelenítve azt. A mikroelem premixek előállításában tehát a huminsav mint komplexképző alkalmazása új fejezetet nyithat. A huminsavak négyes hatása (hatékony felvétel, biológiai hatás, méregtelenítő hatás, természetes anyag) áll szemben a hagyományos komplexképzők hatásával (hatékony felvétel).

 6. Gyomor és bélrendszerben kifejtett komplex fiziológiás hatások
Az eddigi vizsgálatok kimutatták, hogy a huminsavak szembetűnően jó hatást gyakorolnak az emésztő-szervekre. A huminsavak orális applikációja fokozza az étvágyat, igen gyorsan megszünteti a hányingert és hányást. Acut gastroenteritisnél órák alatt megszünteti a hasmenést. Rendezi a dyspepsiás székletet. Profilaktikus adagolással a hasmenéses tünetek megelőzhetők. Hyperaciditásnál csökkenti, hypoaciditásnál emeli a gyomorsav termelést. Kihat a szervezet víz és sóház-tartására, krónikus hepatitis esetén diuresist indít meg. Kimagaslóan jó eredményeket értek el kutyákon alimentáris okokra visszavezethető hasmenéses esetek kezelésében.

 7. Ösztrogén hatás
A különböző tőzegpreparátumok ösztrogén hatását régóta ismerik és vizsgálják. A szisztematikus kutatások bizonyították, hogy ez a hatás elsősorban a huminsavaknak köszönhető. Eddigi, hazai sertés és szarvasmarha telepeken szerzett pozitív tapasztalataink is igazolják ezt. A termékenyülés hatásfokát és az élve születések számát sikerült növelni.

 8. Gyulladáscsökkentő (antiflogisztikus) hatás
A gyulladáscsökkentő hatást mind külsőleg mind orálisan adagolt huminsavak esetében megfigyelték. Az állat-gyógyászati gyakorlatban jó hatásokat értek el kisebb daganatok, izületi gyulladások, zúzódások, ekcéma és gyomorfekély kezelésében. A huminsavak elsősorban a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó lipoxigenáz enzim gátlásával fejtik ki hatásukat.

mutass többet mutass kevesebbet

A témához kapcsolódó további kiadványok

A kategória legkedveltebb kiadványai