Szempontok lóvásárláshoz

Ló és ember évezredes kapcsolata 
A lóhoz szükséges ismeretek gyarapodása 
Mi is történt? Útban az önmegvalósítás (mentális és érzelmi jólét) felé 
A lóhasználat átalakulásának sajátossága Közép-Európában, a felhalmozott tudás elvesztése 
Milyen tanácsok adhatók az immateriális lóhasználat körébe lépőknek? 
Fajtakérdés 
A shetland póni 
A welsh póni 
A sportpóni 
A fjord kisló 
A haflingi kisló 
A hucul 
Kulturális örökséget jelentő hazai félvér lófajták 
Nóniusz 
A gidrán 
A mezőhegyesi félvér 
Shagya arab 
A kisbéri félvér 
A lipicai ló 
Nemzetközi sportló 
Szempontok a sport, tömegsport és önmegvalósítás terén a fajta és az egyed kiválasztásához 
Agrár-környezetgazdálkodás 
A lóútlevél intézménye 

A mezőhegyesi félvér
Amikor Mezőhegyesen a nóniusz és a gidrán lényegében már rögzült tulajdonságokkal rendelkezett, a félvér ménes még akkor kezdett kibontakozni. A ménesalapítástól kezdve közel hatvan év telt el az eredendően vegyes kancaanyag homogenizálásáig, ám ekkor már olyan kancaanyag állt rendelkezésre a tenyésztés folytatására, amelyhez hasonló nem volt Európában. A ménesalapítás utáni évtizedekben a kancaállomány genetikai egységesítésében főként az arab játszott szerepet, de a fenotípusos egyöntetűséget és használhatóságot előtérbe helyező szelekciónak is el nem hanyagolható szerepe volt.

Alig később, mint amikor Magyarországon megjelent az első angol telivér, a ménesben is törzsméneket állítottak fel belőlük. Ilyen volt mások mellett Young Mulley xx, Bloomfeld xx, Boutcher Boy xx, Cannon Ball xx, Sada Carthago xx, Indien Prince xx, Bucaneur xx, Exile xx, Lord Saultan xx, Sutherland xx. Így állhatott az elő, hogy az 1855-ös kancabeosztás a 3. számú ménest határozottan angol irányba helyezte.

A különleges eredménnyel kecsegtető angol-félvér-tenyésztés 1841-től veszi kezdetét, amikor a 3. és a 8. számú pej ménes kancáit a Furioso nevű pej angol telivér ménnel kezdték el fedeztetni. Mezőhegyesre került 1852-ben a North Star nevű fekete telivér mén is, amelyik 6 éven át fedezte a pej ménes főleg angol hátterű kancáit, s egyben kísérője lett a Furioso xx törzsménnek. A két mén származásában 53 százalékban volt közös ős, s ez a szoros rokonság késztette a Kozma Ferenc szakmai iránymutatása alatt álló ménest a mének leszármazottainak egymás közötti tudatos tenyésztésére. Egyéb angol telivért csak anyai ágon engedtek érvényre jutni, és az ilyen telivérezett kancákat Furioso vagy North Star ménnel minden esetben visszakeresztezték.

53. kép. Furioso I Lényeg nevű törzsmén sportkipróbáláson. A mén ifjúsági EB-ndíjlovaglásban Fejes Kata versenyzővel nyergében bronzérmes
Fényképezte Hajdu Krisztina; a Furioso-North Star Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből

A fajtaalapítóvá vált két ménnek az angol félvér ménesben fedező más ménekkel kellett versenyezniük. Az ivadékok használati értéke, előnyös tulajdonságaik döntötték el a mének tenyésztésben maradásának hosszát. Furioso első évjáratának születésekor 14 mén ivadéka teremtett számára versenyhelyzetet a tenyésztésben. A csaknem 10 évvel később törzsménné vált North Star ménnek a maga kiválóságát már nemcsak angol versenyló ménekkel, hanem a Furioso-ivadékokkal szemben is bizonyítania kellett. 
A következetesen végrehajtott tenyésztési módszer eredményeképpen a használhatóságot mindenek fölé helyezett szelekció következtében a mezőhegyesi félvér Magyarország kifejezetten tömeges angol félvér fajtája lett.
A katonaságnál hátaslóként voltak keresettek, és mint vadászlovak is szép sikereket értek el. A gidránhoz hasonlóan érdemes pár korabeli jelentést tartalmában idézni a mezőhegyesi félvér teljesítményéről.
949 Furioso XXIII-22 14 alkalommal vadászott, s mutatott teljesítménye alapján elsőrangú vadászlónak minősíthető. Kifejezetten tömeges testalkata ellenére bámulatos könnyedséggel vadászott minden súly alatt nehéz talajon is. Kitűnően ugrott és jó kondícióban teljesítette a 14 vadászatát.
A Furioso XXXVIII 252 hatéves korában 1928-ban Alagon vadászott. A vadászidényben 8 alkalommal nyergelték, s úgy tapasztalták, hogy idősebb urak, gyengébb lovasok alá is kiválóan alkalmas, mert teljesen megbízható, ugrások előtt is nyugodtan viselkedik, amit könnyedén, bátran felvállal. Vadászati útvonalak meghatározására 20 alkalommal nyergelték, amelyek között voltak nehéz vadászatok, sokszor 60 kilométeres távok is.
A 192 North Star anyából született hatéves Furioso XXXV 1932-ben Alagon 22 alkalommal vadászott. Mindig egészséges volt, kitűnően evett. Minden vadászatán megbízhatónak bizonyult, gyors volt, biztosan és ügyesen ugrott. Elsőrangú vadászló minősítést kapott. Szintén négyszer vadászott Alagon 1933-ban az elsőrangúan bevált Furioso XXXVII. Az ötéves ló rendkívül kellemes lovaglású volt, emellett bátor és feltűnően ügyes is. Két évvel később szintén megjelent Alagon, amikor már 10 alkalommal vadászott. Felsőfokon beszéltek kitartásáról, megbízhatóságáról, ugróképességéről és kellemes lovagolhatóságáról

 
54. kép. Vadászlovaglás Nagycenken
Fotó: Kontli László; a Furioso-North Star Lótenyésztő Országos Egyesület szívességéből

A furioso-north star minden igényt kielégítő, nehéz katonai hátaslóként került kitenyésztésre, de bátran lehetett használni a hadseregben fogatos munkára is. A parasztság kezén igáslóként, a nagybirtokokon elsősorban kocsilóként (de katonai pótlóként és szükség szerint igáslóként is) számítottak rá. Valójában szívesen használta mindenki, mert átütőerővel adta tovább értékmérő tulajdonságait. A furiosók és north starok képesek voltak a könnyű angol félvéreket tömegesebbé és nyugodtabbá, a túl élénk kancaanyagot jobb használati tulajdonságúvá tenni, vékonycsontú egyedek csontozatát erősíteni, a belterjes gazdálkodás igényeihez alkalmassá tenni. A fajta vagy törzs különös jelentőségét az adta, hogy a nagy testtömeg élénk vérmérséklettel, ugyanakkor jóindulattal párosult. A távhajtási versenyeken önállóan vagy nóniusszal fogatolva ugyancsak kitűnően bevált, mert állóképessége legendásnak számított és elegendően térölelő mozgása volt.

Az I. és a II. világháború, majd az 1950-1970 közötti lótenyésztési politika szinte tönkretette a fajtát. A civil tenyésztésszervezés túlnyomó többségben népies jellegű tenyészanyagon, a fajtába tartozó mének fajtaátalakító keresztezésével, nagy erővel fogott a rekonstrukciójához. Ezt a folyamatot mára befejezettnek lehet tekinteni, s a kialakult genotípus a lovassportok szinte minden területén jól használható. Eredményes díjlovak, militaryban sikeres egyedek, sőt fogatsportban világbajnokok kerültek ki a fajtából. Nyugodtsága miatt a lovastorna szakágban is kedvelt. Lépése, ügetése térnyerő, lendületes vágtájú.