Gyakorlati Tudástár (PDF)
kategóriák

A kukorica betakarítása, feldolgozása és takarmányozási értéke - Kukorica. A nemzet aranya VIII.

Szerző: Dr. Nagy János
újdonság
Ár: 3000 Ft
Kosárba
pénztárhoz

A kukoricát Magyarországon többféle felhasználásra is termesztik, azonban döntő mennyiségét a saját felhasználású és áruként értékesített szemes kukorica adja. Jelen kiadvány a kukorica betakarításának idejét, módozatait és gépesítését, a kukorica malomipari – humán – és ipari célú feldolgozásának a lehetőségeit, a takarmányozási értékét – energia- és táplálóanyag-tartalmát –, valamint esetleges mikotoxin szennyezettségét tárgyalja.
Kiadványunk a nyomtatásban is megjelent KUKORICA – A nemzet aranya c. átfogó kötet talajművelés és vetés fejezeteit tartalmazza, kiegészítve a kukoricatermesztés ökonómiája résszel. 

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 60 oldal
ISBN/ISSN: 978-963-575-097-9
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Bevezetés 
1. A kukorica betakarítása 
2. A kukorica feldolgozása 
2.1. Malomipari feldolgozás humán célra 
2.2. Ipari feldolgozás 
3. A szárított szemes kukorica takarmányozási értéke 
3.1. A szemes kukorica takarmányozási értéke 
3.1.1. Energia- és táplálóanyag tartalom 
3.2. A kukorica mikotoxinszennyezettsége, valamint a toxinok elleni komplex védekezés 
3.2.1. A kukoricában előforduló fontosabb mikotoxinok 
3.2.2. A mikotoxinok elleni komplex védekezés 
3.3. Opaque-2 és Floury-2 kukorica 
3.4. A különböző takarmánykezelés hatása a kukorica táplálóanyagainak emészthetőségére 
3.5. Fontosabb megállapítások 
4. A kukoricatermesztés ökonómiája 
4.1. A termesztés munkaműveleteinek ökonómiája 
4.1.1. A termőhely megválasztása 
4.1.2. Biológiai alapok 
4.1.3. Talajművelés 
4.1.4. Tápanyag-gazdálkodás 
4.1.5. A vetés szervezése 
4.1.6. Növényápolás 
4.1.7. Öntözés 
4.1.8. Betakarítás, szárítás 
4.2. A kukoricatermesztés speciális gazdasági jellemzői 
4.2.1. a kukoricatermesztés eredménye száraz- és öntözéses gazdálkodásban, csernozjom- talajon (esettanulmány) 
5. A kukorica piaca 
5.1. A kukorica világkereskedelme 
5.2. Az Európai Unió és a hazai kukoricapiac 

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A mikotoxinok elleni komplex védekezés
A tapasztalatok szerint kizárólag a komplex védekezés bizonyul valóban hatásosnak. Ez a védekezési mód tulajdonképpen a szántóföldtől a takarmány feletetéséig tart. A komplex védekezési mód azt is jelenti, hogy a preventív és az aktív védekezést együtt kell alkalmazni, továbbá a rendszeres és korrekt laboratóriumi vizsgálatok elengedhetetlenek.
A komplex védekezés sorába tartozik a toxinrezisztens gabona- és kukoricafajták kiválasztása is. A védekezés további fontos eleme a megfelelő agrotechnika, ideértve a növényvédelmet és a vetésforgót is. A monokultúra ugyanis a fertőzések melegágya lehet.
Az is fontos, hogy a betakarítás tiszta, fertőtlenített gépekkel történjék. A takarmánytárolóban nem szabad penészes növényi maradványokra üríteni az új termést. A takarmánykeverőkben sem nélkülözhető a tisztaság, a fertőtlenítés. Nagyon fontos a rendszeres laboratóriumi vizsgálat, amit megelőz a szakmailag korrekt mintavétel. Az összes adatot, a szántóföldtől egészen a telepen felhasznált takarmányig, számítógépen, adatfájlokban kell nyilvántartani, és folyamatosan ellenőrizni. Más módon a mikotoxinokkal szembeni szisztematikus védekezés nem oldható meg.
A komplex védekezés tehát egy teljes körű, a szántóföldtől az állattartó telep istállójáig tartó, laboratóriumi vizsgálatokkal és IT-technikával irányított ellenőrző rendszert jelent.
Amennyiben a keveréktakarmány az előbbi előírások betartása mellett is szennyezett mikotoxinnal, akkor merülhet fel adalékanyagok (toxinkötők) alkalmazásának a lehetősége.
A takarmánypiacon sokféle toxinkötő található. Az agyagásványok közül a legismertebb toxinkötő a zeolit. A zeolitot viszonylag nagy mennyiségben (5–20 g/kg) kell etetni a megfelelő védelem érdekében, ekkor azonban azzal kell számolni, hogy nemcsak a mikotoxinokat, hanem más, a takarmányozás szempontjából fontos molekulákat és makro- és mikroelemeket (pl. vitaminokat, egyéb biológiailag aktív anyagokat, ásványi anyagokat) is megköt. További probléma, hogy a természetes agyagásványok esetenként nehézfémekkel (pl. ólom, kadmium) vagy dioxinokkal szennyezettek lehetnek.
Más típusú toxinkötők is alkalmazhatók. Ilyen lehet pl. az aktív szén, a szilíciumalapú polimerek, a szénalapú polimerek, az enzimatikus bontáson vagy a molekulák polaritásán alapuló adalékok. A tapasztalatok szerint ezek az újabb termékek nagyobb hatékonysággal alkalmazhatók, mint például az agyagásványok.
Külön meg kell megemlíteni egy másik védekezési formát, amit a szakirodalom biológiai védekezésnek nevez. Ebben az esetben a mikotoxikózis elleni védekezésben az állatok antioxidáns- és immunstátuszát javítjuk a takarmányba kevert nagyobb adagú, ún. antioxidáns vitaminokkal és ásványi anyagokkal, felkészítve ezzel az állatokat a mikotoxinok okozta, ún. környezeti és anyagcserestressz kivédésére. Ilyen vitaminok pl. az A-vitamin, az E-vitamin, a C-vitamin, a mikroelemek közül pedig a szelén és a cink.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai