Gyakorlati Tudástár (PDF)
kategóriák
Korszerű zöldségbetakarító gépek
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarítása a termesztés költségeinek 50-80%-át is kiteszi, ezért a megfelelően megválasztott gépesítési szint igen jelentős megtakarítást eredményezhet. A betakarítógép alkalmazása azonban – amellett, hogy sokszorosan túlszárnyalja az ember szedési kapacitását – nagy költségigényű, jelentős veszteséggel és rosszabb munkaminőséggel jár együtt. Az alábbiakban a legfontosabb zöldségnövényeink – paradicsom, zöldbab, zöldborsó, káposztafélék, gyökérzöldségek, vöröshagyma, uborka, paprika és burgonya – betakírítógépeinek legújabb változatairól adunk áttekintést.
ISBN/ISSN: 978-963-575-098-6
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház
Tartalomjegyzék:
Bevezető
A szabadföldön termesztett paradicsom gépi betakarítása
A paradicsombetakarító gépek főbb szerkezeti részei
A zöldbab gépi betakarítása
A zöldbab-betakarító gépek főbb szerkezeti részei
A zöldborsó gépi betakarítása
A zöldborsó-betakarító gépek fő szerkezeti elemei
A káposztafélék gépi betakarítása
A vágó rendszerű káposztabetakarító gép
A nyűvő rendszerű betakarítógépek
A gyökérzöldség gépi betakarítása
Vöröshagyma-betakarítás gépei
Paprikabetakarító gépek
Uborkabetakarító gépek
Burgonyabetakarítás gépei
Univerzális zöldségbetakarító gépek
Olvasson bele:
A gyökérzöldség gépi betakarítása
Az alábbiakban ismertetett gépek és eljárások a sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cékla és gumós zeller betakarítására alkalmasak.
Két gépi betakarítási eljárás terjedt el a gyakorlatban, úgymint
- az ásó és
- a nyűvő rendszerű
Az ásó rendszer a burgonyabetakarításnál alkalmazott eljárást követi. Elsőként az állomány szártalanítása történik meg. E célra lengőkéses szárzúzók vagy járvaszecskázók jönnek számításba. Gyökérzöldség-betakarásnál egy további műveletre, a gyökerek fejezésére is szükség van. Ez passzív késsel vagy aktív szerkezettel – pl. forgó fűrészfogas tárcsával – valósítható meg. Szártalanított és fejezett répaállományt mutat a 17. ábra bal oldali képe.
17. ábra. Fejezett répaállomány és kiemelése a talajból
A második munkamenetben a betakarítógép döntött helyzetű ásóvasak vagy tárcsák segítségével a gyökereket talajszelettel együtt emelik ki (17. ábra jobb oldalán). A föld és gyökértömeg felhordó rostaszalagra vagy lengőrostára kerül, ahonnan a felhordott föld visszahullik a tarlóra. Ezután az anyagáram két fúvott, szemben forgó gumihenger között halad át. A rugalmas hengerek a rögöket összetörik, a gyökereket azonban nem sértik. Egy újabb rostaszalagon az összetört rögök áthullnak, a gyökerek pedig ferde gumitüskés tisztítószalagra jutnak. A kisebb növényi szennyeződések megakadnak és hátrafelé elhagyják a gépet. A gyökerek a ferde szalagról a keresztirányú kocsirakó-kihordó szalagra gurulnak, majd a szállító járműre jutnak.
E betakarítási technológia előnye, hogy a burgonyabetakarításnál alkalmazott gépekkel is megvalósítható. Egyszerre több sort takarítanak be, a betakarítás kevéssé függ az időjárástól. Hátránya, hogy a betakarított termény nem tárolható, mivel abban nagy számban találhatók törött és levélnyél nélkül felszedett gyökerek.
A nyűvő rendszerű betakarítás egy menetben folyik: a vontatott vagy magajáró betakarítógép nyűvő-szerkezete – hasonlóan a káposztabetakarító gépeken látottakhoz – ferde síkban elhelyezett, ellentétes hajtásirányú szíjakból áll. Előttük száremelő-beterelő szerkezet segíti a levélzet szíjak közé jutását. Ahhoz, hogy a gyökeret száruknál fogva kiemelhetők legyenek, egy talajlazító szerkezetre van szükség. Ez egy merev, előre döntött helyzetű ásóvas, mely a szíjak alatt 10-15 cm széles sávban megemeli a talajsávot, ezzel a gyökerek talajba fogását meglazítja. A vas a talajban olyan mélyen jár, hogy a gyökereket ne sértse.