Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok

Előszó (Simon László) 
1. Alapfogalmak (Simon László) 
2. Az élelmiszer-veszteség okai és mértéke, az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok keletkezése és mennyisége (Simon László) 
3. Az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok jellemző tulajdonságai, csoportosítása, azonosítása és besorolása (Simon László) 
3.1. Az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok jellemző tulajdonságai 
3.2. Az élelmiszeripar melléktermékeinek és hulladékainak csoportosítása élelmiszeripari ágazatok szerint 
3.2.1. Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás melléktermékei és hulladékai 
3.2.2. Növényolajipar melléktermékei és hulladékai 
3.2.3. Erjedési iparok melléktermékei és hulladékai 
3.2.4. Tejipar melléktermékei és hulladékai 
3.2.5. Húsipar, baromfiipar, halfeldolgozás melléktermékei és hulladékai 
3.3. Az élelmiszer-hulladékok azonosítása és besorolása 
4. Az élelmiszeripar különleges kezelést igénylő melléktermékei és hulladékai (Simon László) 
4.1. Az állati eredetű melléktermékek kategóriákba sorolása 
4.2. Állati eredetű melléktermékek hasznosítására vonatkozó előírások 
5. Az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok gyűjtése és szállítása (Simon László – Antal Tamás – Kiss Jenő) 
5.1. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok gyűjtésével, nyilvántartásával, tárolásával, szállításával és kereskedelmével kapcsolatos alapfogalmak és előírások 
5.2. Élelmiszer-hulladékok és állati eredetű melléktermékek gyűjtése, tárolása, szállítása és feldolgozása 
5.3. Használt sütőolaj és zsiradék gyűjtése, tárolása, szállítása és feldolgozása 
6. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hasznosítása (Simon László) 
6.1. Az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hasznosítható összetevői 
6.1.1. Szénhidrátok 
6.1.2. Aminosavak és fehérjék 
6.1.3. Karbonsavak, zsírok és olajok 
6.1.4. Alkoholok 
6.2. Az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hasznosítási eljárásai 
7. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok mezőgazdasági hasznosítása (Simon László) 
7.1. Konzerv-, hűtő-, és szárítóipar melléktermékeinek és hulladékainak mezőgazdasági hasznosítása 
7.2. Malomipar és hántolóipar melléktermékeinek és hulladékainak mezőgazdasági hasznosítása 
7.3. A növényolajipar melléktermékeinek és hulladékainak mezőgazdasági hasznosítása 
7.4. A cukoripar és édesipar melléktermékeinek és hulladékainak mezőgazdasági hasznosítása 
7.5. Szesz-, bor- és söripar melléktermékeinek és hulladékainak mezőgazdasági hasznosítása 
7.6. Állati eredetű melléktermékek mezőgazdasági hasznosítása
7.6.1. A húsipar melléktermékei, mint takarmány-alapanyagok 
7.6.2. A tejipar melléktermékei, mint takarmány alapanyagok 
7.7. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok komposztálása 
7.8. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hasznosítása trágyaként 
8. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok ipari feldolgozása és hasznosítása (Simon László) 
8.1. Konzerv-, hűtő-, és szárítóipar melléktermékeinek és hulladékainak ipari hasznosítása 
8.2. Malomipar, növényolajipar és a keményítőgyártás melléktermékeinek és hulladékainak ipari hasznosítása 
8.3. Cukoripar és édesipar melléktermékeinek és hulladékainak ipari hasznosítása 
8.4. Szesz- és boripar melléktermékeinek és hulladékainak ipari hasznosítása 
8.5. Húsipari melléktermékek ipari alapanyagként történő hasznosítása 
8.6. A tejipar melléktermékeinek ipari hasznosítása 
9. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok energetikai hasznosítása 
9.1. Biogáz-előállítás élelmiszeripari melléktermékekből és hulladékokból (Simon László) 
9.2. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok pirolitikus hőbontása (Simándi Péter – Simon László) 
9.3. Az élelmiszeripari hulladékok égetése (Simándi Péter – Simon László) 
10. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hasznosításának és ártalmatlanításának technológiái 
10.1. Állati eredetű melléktermékek és egyéb élelmiszeripari hulladékok komposztálása (Uri Zsuzsanna) 
10.2. Növényi eredetű melléktermékek hasznosítása karotinoidok, színanyagok, diétás rostok, pektin és fehérjék kinyerésére (Simon László) 
10.2.1. Karotinoidok, színanyagok, antioxidánsok, diétás rostok és pektin kinyerése 
10.2.2. Fehérjék kinyerése 
10.3. Kenyérhulladék hasznosítása fermentációval (Simon László) 
10.4. Biológiailag lebomló csomagolóanyagok előállítása élelmiszeripari melléktermékekből és hulladékokból (Kovács Attila József) 
10.4.1. Biopolimerek 
10.4.2. Nemzetközi és hazai tendenciák a biopolimer-gyártásban 
10.5. Állati eredetű melléktermékek hasznosítása hús-, toll- és vérliszt-előállítás céljából (Szőllősi István – Simon László) 
10.5.1. Vegyes állatifehérje-liszt gyártástechnológiája 
10.5.2. Állatifehérje toll-liszt gyártástechnológiája 
10.5.3. Hemoglobintermék gyártástechnológiája 
10.6. Biogáz-előállítás kilúgozott cukorrépaszeletből egy hazai cukorgyárban (Nagyné Szendefy Judit) 
10.7. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok termikus hasznosítása és ártalmatlanítása 
10.7.1. Növényi eredetű élelmiszeripari melléktermékek termikus hasznosítása (a sörtörköly égetése) (Simon László) 
10.7.2. Állati eredetű melléktermékek termikus hasznosítása és ártalmatlanítása (Simándi Péter – Szőllősi István) 
11. Élelmiszeripari szennyvizek kezelése (Uri Zsuzsanna) 
11.1. Az élelmiszeripari szennyvíz mennyiségi és minőségi jellemzése 
11.2. Az élelmiszeripari szennyvizek tisztításánál alkalmazható szennyvízkezelési technológiák 
11.3. Konzervipari szennyvizek tisztítása 
11.4. Hűtőipari szennyvizek tisztítása 
11.5. Tejipari szennyvíztisztítás 
11.6. Állatifehérje-feldolgozó üzem szennyvizének tisztítása 
12. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok felhasználásának állat- és humán-egészségügyi vonatkozásai (Vincze György) 
12.1. A mikroorganizmusok és az élelmiszer-higiénia kapcsolata 
12.2. A baktériumok okozta megbetegedések 
12.2.1. Salmonella enteritidis (S. Typhi, S. Typhimurium) – szalmonellózis 
12.2.2. Escherichia coli 
12.2.3. Clostridium perfringens 
12.2.4. Bacillus anthracis – antrax, lépfene 
12.3. Penészgombák és toxinjaik 
12.3.1. Aspergillus-ok toxinjai 
12.3.2. Fusarium-ok toxinjai 
12.3.3. Penicillium-ok toxinjai 
12.4. Sejtes szerveződést nem mutató patogének, a prionok – prionbetegségek 
12.4.1. A szarvasmarhák szivacsos agysorvadása (BSE, Bovine Spongiform Encephalopathy) 
12.4.2. Az állati eredetű melléktermékek felhasználásának korlátozása 
12.5. Vírusok okozta veszélyek – sertéspestis 
13. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok kémiai és mikrobiológiai analízise (Kalmárné Vass Eszter – Simon László – Vigh Szabolcs) 
13.1. Az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok vizsgálata hasznosítási céltól függően 
13.1.1. A továbbhasznosítható élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok 
13.1.2. Az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hasznosítási módja szerint szükséges analitikai vizsgálatok 
13.2. Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok vizsgálati módszerei 
13.2.1. Kémiai és fizikai vizsgálatok 
13.2.2. Mikrobiológiai vizsgálatok 
14. Élelmiszeripari melléktermékekből és hulladékokból előállított termékek minőségirányítási rendszere (Szigeti Ferenc – Simon László – Bodnárné Sándor Renáta) 
14.1. Az élelmiszer-biztonsági és minőségirányítási rendszer szükségessége az élelmiszeriparban 
14.2. Az egymásra épülő minőségirányítási rendszerek 
14.3. A HACCP gyakorlati alkalmazása élelmiszeripari melléktermékeket és hulladékokat feldolgozó üzemekben 
14.4. Az életciklus elemzés alkalmazása az élelmiszeriparban 
14.4.1. Az életciklus elemzés célja és szükségessége 
14.4.2. Az életciklus elemzés szakaszai 
14.4.3. Az LCA alkalmazási területei 
14.4.4. Lakossági használt sütőolaj begyűjtésének és biodízellé való feldolgozásának életciklus elemzése 
15. Mellékletek (Szőllősi István – Kalmárné Vass Eszter – Simon László) 
1. melléklet: Főző-szárítók (dezinfektorok) 
2. melléklet: Folyamatos üzemű sterilizálók 
3. melléklet: Kondenzátorok 
4. melléklet: Dekanter és trikanter centrifugák 
5. melléklet: Szárítók 
6. melléklet: Szeparátorok 
7. melléklet: Kalapácsos daráló 
8. melléklet: Biofilter 
9. melléklet: Az élelmiszeriparban keletkező fontosabb melléktermékek és hulladékok felhasználási lehetőségei (Forrás: Varga (2003) nyomán) 
10. melléklet: Egyes élelmiszeripari és nem élelmiszeripari eredetű takarmány alapanyagok szervetlen szennyezőkre vonatkozó határértékei (Forrás: 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet) 
11. melléklet: Egyes élelmiszeripari és nem élelmiszeripari eredetű takarmány alapanyagok toxin szennyezőkre vonatkozó határértékei (Forrás: 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet) 
12. melléklet: Egyes élelmiszeripari és nem élelmiszeripari eredetű takarmány alapanyagok alifás szénhidrogénekre, aromás anyagokra, PCB-kre, illetve dioxinokra vonatkozó határértékei (Forrás: 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet) 
Köszönetnyilvánítás 
A kötet szerkesztője és szerzői

7.6. Állati eredetű melléktermékek mezőgazdasági hasznosítása
Az állati eredetű takarmány-alapanyagok (a húsipar és a tejipar melléktermékei) könnyen emészthető készítmények. Nagy a fehérjetartalmuk és kedvező azok biológiai értéke, aminosav-összetétele, elsősorban jelentős lizintartalmuk miatt. A- és B-vitaminokban gazdagok. Az állati eredetű fehérjék a növényi fehérjék hasznosulását is segítik. Színük a sárgásbarnától a vörösesbarnáig változhat. Szaguk a termékre jellemző. Nedvességtartalmuk maximum 10-11% lehet, mert nagyobb nedvességtartalom esetén különböző mikrobiológiai és enzimológiai romlási folyamatok jönnek létre.
Az állati eredetű tápanyagokra főleg a fiatal növendék állatoknak van szüksége. Az állati eredetű alapanyagok általában gyorsan romlanak, a bennük levő zsír könnyen avasodik. A fehérjék kedvezőtlen tárolási körülmények esetén bomlásnak indulnak. A bomlási folyamat során hullamérgek keletkezhetnek, ami az állatokra nézve rendkívül veszélyes. Ezek a termékek a különböző kórokozóknak jó táptalajai, ezért az állati eredetű alapanyagokat – a felhasználás előtt – gondos minőségi vizsgálatnak kell alávetni (ld. 12. és 13. fejezet). Az állati eredetű melléktermékekből készült takarmányok, a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján, korlátozásokkal hasznosíthatóak (4. fejezet).
A fontosabb állati eredetű keveréktakarmány-alapanyagok a következők:
• húsliszt, vérliszt, csontliszt, toll-liszt, extrahált tepertőliszt, takarmányzsír, halliszt, tejpor, savó, író.
7.6.1. A húsipar melléktermékei, mint takarmány-alapanyagok
Vegyes állatifehérje-liszt
A vegyes állatifehérje-liszt (húsliszt, húscsontliszt, csonthúsliszt) (35. ábra) 3. kategóriába sorolt állati melléktermékekből sterilizálással (ld. 10.5. fejezet), zsírtalanítással előállított majd szárított termék. A termék állagában egynemű, finomra darált, zsíros tapintatú, barnás színű takarmányalkotó. Szemcsézettségét jellemzi, hogy 90%-a a 2 mm átmérőjű, 10%-a a 3 mm átmérőjű szitán átesik. Antioxidánssal (BHA, BHT) kezelt. Szárazanyag-tartalma min. 90%, nyersfehérje-tartalma 50, 54 vagy 62%. A termék fajlagos esszenciális aminosav-tartalma nagy, kalcium- és foszfortartalma jól hasznosul. Mikroelem- és vitamintartalma hozzájárul a keveréktakarmányokban lévő hatóanyagok jobb értékesüléséhez.

35. ábra. Húscsontliszt és baromfiliszt
(Forrás: http://www.nordfeed.com/meat-bone-meal.html -balra; Dr. Simon László fotója - jobbra)

Hullamentes, kizárólag baromfiipari és sertés vágóhídi melléktermékekből előállított termék. Specifikus kockázati anyagként meghatározott anyagot (SRM) nem tartalmaz. Felhasználható takarmányok fehérjetartalmának szükség szerinti beállításához. Az állatifehérje-lisztek élelmiszert termelő állatok takarmányozására vonatkozó legújabb Európai Unión belül érvényes előírásairól a 4. fejezetben olvashatunk.