Gépek az erdészeti faanyagfelkészítéshez

Előszó 
1. Faanyagfelkészítés gépeinek rendszerezése 
2. Kérgezőgépek 
2.1. Kérgezőgépek rendszerezése 
2.2. Dinamikus hatással kérgező gépek
2.2.1. Kalapácsos kérgezőgépek 
2.2.2. Dobkérgezők 
2.3. Statikus hatással kérgező gépek
2.3.1. Marófejes kérgezőgépek
2.3.2. Gyalukéses kérgezőgépek
2.3.3. Forgógyűrűs kérgezőgépek 
2.4. Kérgezőgépek üzemeltetése 
3. Hasítógépek 
3.1. Hasítógépek rendszerezése 
3.2. Mechanikus hasítógépek 
3.2.1. Vonóláncos hasítógépek
3.2.2. Forgókúpos hasítógépek
3.3. Hidraulikus hasítógépek 
3.3.1. Alternáló főmozgású hidraulikus hasítógépek 
3.3.2. Hidraulikus hasítóadapterek 
3.3.3. Többműveletes gépek hasító funkcióval
3.4. Hasítógépek üzemeltetése 
4. Aprítógépek 
4.1. Aprítógépek rendszerezése
4.2. Tárcsás aprítógépek 
4.3. Dobos aprítógépek 
4.4. Csigás aprítógépek
4.5. Stabil aprítógépek 
4.5.1. Tárcsás stabil aprítógépek 
4.5.2. Dobos stabil aprítógépek
4.6. Áttelepíthető aprítógépek 
4.7. Mobil aprítógépek 
4.7.1. Függesztett aprítógépek 
4.7.2. Vontatott aprítógépek 
4.7.3. Magajáró aprítógépek 
4.8. Többműveletes gépek aprító funkcióval 
4.9. Aprítógépek üzemeltetése 
5. Felkészítőtelepi berendezések
5.1. Hagyományos felkészítőtelepek 
5.2. Speciális felkészítőtelepek 
5.3. Felkészítőtelepek meghatározó gépei 
5.3.1. Darabolófűrészek 
5.3.2. Transzportőrök 
Irodalom 

5. Felkészítőtelepi berendezések
A felkészítőtelepek olyan ipartelepszerű létesítmények, amelyeken lehetőség nyílik a faanyag felkészítésének centralizált végzésére.
Rajtuk megtalálható:
• az ipari létesítményekre jellemző energiaellátási rendszer és a közművek;
• a felkészítéssel kapcsolatos műveletek végzésére alkalmas gépek;
• a gépek üzemeltetését végző dolgozók állandó munkahelyei;
• a szociális ellátáshoz szükséges infrastruktúra;
• a belső anyagmozgatás pályái és gépei;
• a kapcsolódó ágazatok elérését lehetővé tevő közlekedő vagy szállító pályák.

A felkészítőtelepek tervezésekor korábban az volt a fő cél, hogy a fahasználati munkák lehető legnagyobb részét az erdei munkahelyek helyett a felkészítőtelepeken, az ipari üzemekhez hasonlóan komfortos körülmények között végezzük. További cél volt az időjárás kedvezőtlen hatásaitól független munkahelyek létesítése, a koncentrált, ezért jól szervezhető munka, a nagyobb hatékonyság, a minőségi választékolás és osztályozás, a nagyobb árbevétel elérése stb. A fejlesztések különböző szakaszaiban a legkülönbözőbb megoldások születtek, de a felkészítőtelepek elterjedése nem következett be. Ennek magyarázata az, hogy a felkészítőtelepek alkalmazásakor megnőttek a szállítási távolságok, koncentrálódtak a káros környezeti hatások (zaj, por), megnőtt a felkészítés fajlagos költsége, a kisebb kapacitású felkészítőtelepeken nem jelentkeztek a gépi felkészítés várt minőségi előnyei. A fejlődés ellenmondásainak eredményeként mára egyértelművé vált, hogy a felkészítőtelepeket a nagykapacitású fafeldolgozó üzemek mellé, vagy logisztikai központokba célszerű tervezni. A mai felkészítőtelepek hagyományos vagy speciális kivitelűek.

5.1. Hagyományos felkészítőtelepek
A hagyományos felkészítőtelepek szállítható hosszra darabolt hosszúfát, szálfát vagy teljesfát fogadnak.
Szállítható hosszra darabolt hosszúfa és szálfa fogadása esetén a felkészítőtelepen választékolás, darabolás és osztályozás folyik, majd az osztályozott faanyagból a megfelelő választékok kérgezése, hasítása vagy aprítása is megtörténhet. A legegyszerűbb kivitelű, hosszúfát fogadó felkészítőtelep elvi elrendezését mutatja a 29. ábra. Az ilyen felkészítőtelepekre a faanyag általában tehergépkocsival (1) érkezik, majd a fogadótérre (2) történő leterhelést követően választékolás, darabolás és osztályozás zajlik. Az anyagmozgatási műveletek többségét bakdaru (3) végzi, kivétel a fogadópad (4) és az osztályozósor (6) közötti mozgatás, ahol ezt egyenkéntező manipulátor (5) oldja meg (57. kép).
Teljesfa fogadása esetén a felkészítőtelepen az első művelet a gallyazás, a továbbiak pedig megegyeznek a hosszúfa és a szálfa fogadása esetén megvalósulókkal.

29. ábra. Felkészítőtelep: 1. faanyag-szállító tehergépkocsi; 2. fogadótér; 3. bakdaru; 4. fogadópad; 5. egyenkéntező manipulátor; 6. osztályozó sor; 7. választékok máglyái

57. kép. Hagyományos felkészítőtelep fogadópad oldala (forrás: Hunnia Fagép Kft.)

A hagyományos felkészítőtelepek legelterjedtebb változatán (a hosszúfás és szálfás felkészítőtelepen) alkalmazott legfontosabb gépek a következők (30. ábra):

• leterhelő berendezés, amely a közúti szállítógépek rakományát leemeli, és a fogadópadra helyezi;
• a fogadópad (1) kereszttranszportőre (2), mely a beszállító gépről levett rakományt a fák hossztengelyére merőleges irányban, tolófejekkel a következő géphez mozgatja;
• az egyenkéntező manipulátor (3), amellyel a fák egyenként a hossztranszportőrre helyezhetők;
• a hossztranszportőr (5), melyen a fa a bemérő és választékoló helyekre jut, és a darabolással előállított faválaszték (11) hosszirányban továbbítódik, és melyről a választékoló helyről vezérelt automatikák segítségével az egyes választékok a számukra kijelölt helyekre, a gyűjtőrekeszekbe (12) dobódnak (58. kép);
• a bemérőhely (6), ahol a fa jellemző méreteit (átmérő, hossz, alaki jellemzők) határozzuk meg;
• a vezérlőkabin (7), ahonnét a választékolás és az osztályozás irányítása történik;
• a darabolófűrész (8), amely kör- vagy láncfűrész lehet, és amely az előtolt fa megfelelő időben történő megállítását követően a darabolóvágást elvégzi;
• az aprítógép (4), amely a gyenge minőségű választékot időszakosan felaprítja, és ahonnét az apríték az aprítékszállító transzportőrön (9) keresztül az aprítéktároló helyre (10) jut;
• a targoncák, melyekkel a gyűjtőrekeszekből az adott választékokat a választékmáglyákhoz (13) tárolásra vagy további felkészítést (kérgezést, aprítást) végző helyekre visszük;
• a bakdaru (15), mely sínpályán (14) mozogva a választékok rendszerezését és az iparvágányon (16) időszakonként megjelenő vagonokba rakását teszi lehetővé, biztosítva ezáltal a vasúti szállítást.