Növényvédelem - Új kihívások és teljesítésük

1. Bevezetés 
2. A növényvédelmi döntéseket befolyásoló tényezők 
2.1. Politikai környezet 
2.2. A termelés körülményei (ökológiai, extenzív, intenzív) 
2.3. A termesztés célja (pl. vetőmag, léalma, vagy a termeltető előírásai) 
2.4. Közgazdasági környezet 
2.5. Védekezési kötelezettség 
3. Képzések, jogosítványok a növényvédelemben 
4. Növényegészségügy 
5. A növényvédelmi technológia összeállításának alapvető kérdései, az integrált növényvédelem helye és alkalmazása 
5.1. Agrotechnikai lehetőségek 
5.1.1. A termőhely megválasztása 
5.1.2. Az elővetemény szerepe 
5.1.3. Fajtamegválasztás 
5.1.4. Talajművelés 
5.2. Tápanyagellátás 
5.3. Fizikai és mechanikai módszerek 
5.4. Biológiai módszerek
5.5. Kémiai módszerek
6. Előrejelzés 
7. Milyen készítményt használjunk? 
7.1. Növényvédő szerek engedélyezése, hatóanyagok visszavonása 
7.2. A növényvédő szer megválasztása 
7.3. Szerrotáció 
7.4. Koncentráció, alsó és felső dózis 
7.5. A permetlé 
7.6. Kombinációk 
7.7. Meteorológiai viszonyok 
7.8. Adjuvánsok 
7.9. Növénykondicionálók 
8. Dióhéjban a növényvédelem környezetvédelmi vonatkozásairól 
9. A kijuttatás technikája 
9.1. Típusminősítés 
9.2. Permetezőgép műszaki felülvizsgálata 
9.3. Légi növényvédelem 
10. Új megoldások a növényvédelemben – nem csak kijuttatástechnika
10.1. A dróntechnológia 
10.2. Precíziós eljárások alkalmazása 
10.3. Pontkezelés 
10.4. Robotizáció 
10.5. Injektálás 
10.6. Csalogató anyagos védekezés 
10.7. Légtértelítés 
10.8. Egyszerű anyagok használata 
11. Védőfelszerelések 
12. Adminisztráció 
13. Hamisítás 
Felhasznált irodalom 

10.2. Precíziós eljárások alkalmazása
A digitalizáció napjaink nagy ipari forradalmát jelenti, amelynek vívmányait a növényvédelemben is ki kell használni, amennyire az lehetséges. A növényvédelmi technológiában a digitalizációnak a foltkezelések megtervezése és kivitelezése során van alapvető szerepe. A kezelés két menetben történik: első menetben egy felvételező drón készít felvételeket a területről, amely alapján meghatározásra kerül, hogy hol van olyan fertőzés, amelyet kezelni kell, illetve mely részek azok, amelyeket ki lehet hagyni a kezelésből. Az így készített térkép alapján a kijuttató berendezés (ez már lehet nem csak drón, hanem akár megfelelő digitális helymeghatározó eszközzel felszerelt szántóföldi permetezőgép is, vagy – ahogy korábban már említésre került – repülőgép is) már csak oda fúj permetlevet, ahol valóban szükség van rá.
Ez eddig nagyon jól hangzik, és már sorolhatjuk is az előnyeit: jelentős mennyiségű növényvédő szert meg tudunk takarítani, aminek anyagi, környezeti előnyei vitathatatlanok. A nem kezelt területeken elkerülhető a termesztett növényeken egy-egy növényvédő szeres kezelés okozta stresszhatás is. Ez természetesen így igaz is, de azért vegyük figyelembe, hogy:

1. a két menetes eljárás jelentős többlet költséggel jár;
2. a drónok üzemeltetése önmagában is jelentős anyagi ráfordítást jelent;
3. nem minden esetben lehetséges a foltkezelés, preventív eljárások során a technológia jelenlegi állása szerint teljes állománykezelést kell végezni. Ha majd eljut oda a tudomány, hogy (közel) teljes bizonyossággal előre tudja jelezni, hogy pl. hová nem fog biztosan fertőző konídiumot vinni a szél, akkor a preventív kezelések esetében is lehet differenciálni.

10.3. Pontkezelés
Tulajdonképpen a precíziós megoldások közé sorolható, mégis külön említem azokat a berendezéseket, amelyek esetében a kijuttató berendezésre (permetező gépre) felszerelt érzékelők segítségével határozzák meg, hogy kell-e adott pontra permetlevet juttatni, vagy sem.
Ültetvényben már nem jelent újdonságot az ultrahangos érzékelő, amely két fa között elzárja a fúvókát. Szántóföldi viszonyok között is biztató fejlesztések folynak. Ilyen pl. amikor egy gépen több (2-3) permetlé tartály kerül elhelyezésre, különböző gyomirtó szerekkel. A gépre szerelt kamerák által meghatározásra kerül a gyomnövény, ennek megfelelően a megfelelő tartályból kerül oda permetlé.
Kifejlesztésre került és a közeljövőben megvásárolható lesz az a szántóföldi permetezőgép, amelyet egy növényvédő szer gyártó és egy elektronikai cég együttműködése során alkottak: a szántóföldi permetezőgép kamerái elkülönítik a kultúrnövényt és a gyomnövényt, és csak a gyomnövényre juttatnak ki permetlevet. Jelentős megtakarítás érhető el a teljes felületkezeléshez képest, bár néhány kérdés azért felmerül:

• a kezelést jól kell időzíteni, mert fejlett állományban (még) nem működik megfelelően a felismerés!
• előre nem lehet megmondani, mennyi permetlé fog kelleni egy táblára (mennyi lesz a ténylegesen kezelt felület), ezért a korábbi technológiához képest több lesz a kimaradt, bekevert permetlé. Minél nagyobb azonban az így kezelt tábla/táblák nagysága, annál kisebb ez a veszteség. Ha ehhez a technikához egy olyan megoldás is társulna, ahol a permetlé keverés helyben, a szórófejek előtt történik, akkor ez a kérdés is megoldódik!
• még így is óriási előrelépést jelent!