Szerves kémia I. Szerves vegyületek általános jellemzői

BEVEZETŐ 
1. SZERVES VEGYÜLETEK IZOMÉRIÁJA 
1.1. Szerves vegyületek izomériája, szénhidrogének és halogénszármazékaik lehetséges izomériái 
1.1.1. Az izoméria fajtái 
1.1.2. A szénhidrogének és halogénszármazékaik jellemző izomériái 
I. Konstitúciós izoméria 
II. Térzoméria (sztereoizoméria) 
II/a) Konfigurációs izoméria 
II/b) Konformációs izoméria (a telített vegyületekre jellemző!) 
1.2. Kémia emelt szintű szóbeli vizsga szénhidrogének és halogénszármazékaik izomériája témához tartozó lehetséges gondolkodtató írásbeli és szóbeli kérdéseinek (C tételeinek) leírása 
2. SZÉNHIDROGÉNEK TÉMAKÖR 
2.1. A szénhidrogének téma lehetséges A) tételei 
2.1.1. Elméleti összefoglaló a lehetséges A) tételek összeállításához 
I. Telített szénhidrogének, alkánok, paraffinok 
II. Telítetlen és aromás szénhidrogének 
2.2. A kémia emelt szintű szóbeli vizsga szénhidrogének témához tartozó B) feladatainak és lehetséges írásbeli kísérletelemzéseinek leírása 
2.3. Kémia emelt szintű szóbeli vizsga szénhidrogének témához tartozó lehetséges gondolkodtató írásbeli és szóbeli kérdéseinek (C tételeinek)leírása 
3. A HALOGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK 
3.1. A halogéntartalmú szerves vegyületek téma lehetséges A) tételei 
3.2. A kémia emelt szintű szóbeli vizsga halogéntartalmú szervesvegyületek témához tartozó B) feladatainak és lehetséges írásbeli kísérletelemzéseinek leírása 
3.3. A kémia emelt szintű szóbeli vizsga halogéntartalmú szerves vegyületek témához tartozó lehetséges gondolkodtató írásbeli és szóbeli kérdéseinek (C tételeinek) leírása 
4. GYŰJTEMÉNY 
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 

53. kísérlet (elemző)
Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – hexén, hexán, illetve benzol van. Mindhárom folyadékból egy keveset kémcsövekben lévő brómos vízhez adagolunk. Összerázás után a 2. sorszámú kémcsőben színtelen, kétfázisú rendszert kapunk, a másik két kémcsőben a felső fázisban barna szín jelenik meg. Ezután az 1. és a 3. sorszámú folyadékból egy keveset óraüvegre cseppentünk, majd – elszívófülkében – meggyújtjuk a mintákat. Az 1. sorszámú folyadék világító, erősen kormozó lánggal ég, a 3. sorszámú folyadék égése tökéletes.
Értelmezze a tapasztaltakat és azonosítsa a kémcsövek tartalmát!

A 2. kémcsőben van a hexén, mert a brómos víz egy esetben színtelenedik el a hexént tartalmazó kémcsőben!

Magyarázat:
A hexén olefin, már szobahőmérsékleten is reagál a brómmal, a brómos vizet elszínteleníti, lejátszódik a pí-kötés kimutatására alkalmas brómaddíció:

C₆H₁₂ + Br₂  →  C₆H₁₂Br₂

A hexán és a benzol sem keveredik a vízzel, de a vízből mindkettő kioldja a brómot, s a barna szín mutatja, hogy a felső fázis a szén-hidrogénben oldott bróm.
A telített szénhidrogének csak a halogénekkel tudnak reagálni, de csak magas hőmérsékleten vagy ibolya színű fény hatására játszódik le a szubsztitúciójuk. A hexán (benzin-komponens) tehát ezért nem reagál szobahőmérékleten a brómmal.
A benzol delokalizált pí-kötései normál körülmények között nem képesek felszakadni, ezért a benzol is szubsztitúciós reakciót képes lejátszatni a brómmal, de ez nem megy végbe normál körülmények között, hanem csak például vaspor vagy vas-bromid katalizátor hatására.
Ha a két szénhidrogént meggyújtjuk, közülük a benzol kormozó lánggal ég, mert magas a széntartalma a hidrogénhez képest. Levegőn csak a kis szénatomszámú, telített szénhidrogének tudnak tökéletesen elégni. A hexán, a kisebb szénatomszámú benzin-komponens levegőn tökéletesen elég, ezért nem kormoz a lángja:

C₆H₁₄ + 9,5 O₂ = 6 CO₂ + 7H₂O

53. B tétel: A benzol a levegőn kormozó lánggal ég, a hexán égése tökéletes!