Körforgásos gazdaság - Üzleti modellek

1. Üzleti modellek kialakulása 
2. A legsikeresebb üzleti modellek a világon 
3. Üzleti modellek bemutatása innovatív vállalatok példáján 
3.1. Airbnb (megosztás) 
3.2. Zara (termékfejlesztés, kiterjesztett valóság) 
3.3. Alibaba (kiterjesztett valóság) 
3.4. IKEA (termékfejlesztés, kiterjesztett valóság) 
3.5. Hilti (megosztás) 
3.6. Tesla (fenntartható design és fenntartható közlekedés) 
3.7. Wikipédia (megosztás) 
3.8. Local Motors (fenntartható design) 
3.9. Easybank (megosztás) 
3.10. Red Bulletin (kiterjesztett valóság) 
4. Iparági szimbiózis 
5. Körforgásos gazdaság 
6. Körforgásos üzleti modellek a legszennyezőbb iparágakban 
6.1. Textilipar 
6.2. Higiéniai, kozmetikai és szépségipar 
6.3. Csomagoló-, papír- és bútoripar 
6.4. Élelmiszerpazarlás 
6.5. Elektronikai ipar 
6.6. Körforgásos közlekedés 
6.6. Kibocsátáskereskedelmi rendszer 
6.8. Energia- és közműipar: energia nem vész el, csak átalakul 
6.9. Fenntartható építőipar 
6.10. A jövő városai: okos városból körforgásos város 
6.11. ENSZ: Fenntartható fejlődési célok teljesítése 
6.12. A technológia zárja be a kört 
7. Hogyan javítsuk a körforgást? 
Irodalomjegyzék 

Kávézaccból gomba (melléktermék újrahasznosítása)
A 2014-ben Brüsszelben alapított belga PermaFungi vállalkozás a kávézókból, éttermekből begyűjtött kávézacc és szalma keverékéből összeállított táptalajon tenyészt laskagombát Brüsszel korábbi vámházának pincéiben. A keveréket függő zsákokban tárolják nedves raktárakban. Két hét elteltével a gombák átpréselik magukat az előre kilyukasztott zsákokon, majd begyűjtik azokat és értékesítik. Évente 30 tonna kávézaccot mentenek meg a hulladéklerakóktól, ebből 6000 kg laskagombát termesztenek, melyeket piacokon és éttermeknek értékesítenek. Speciális kiszerelésű dobozokban lakásban történő termesztésre is lehet laskagombát venni, amely két vagy három alkalommal érik be és 600 gramm termést ad. Ezt az üzleti modellt már több európai nagyvárosban is alkalmazzák, hiszen a kávézacc hatalmas mennyiségben képződik és ideális körforgásos alapanyag a laskagomba, illetve más gombafajták termesztéséhez.

A PermaFungi cég új típusú, micélium alapú falszigetelő panelt fejlesztett ki, amelynek célja egyrészt a hulladék csökkentése, másrészt fenntartható alternatívát jelent a hagyományos építőanyagokkal szemben. A gomba értékesítése után a maradék talajt, a micéliumot (gombatelep) és a szalmát ezután újra felhasználják spórákkal összekeverve szigetelőpanelek létrehozásához. Semmi sem megy kárba, ugyanis a gyártási lánc végén visszanyerik a megemésztett kávézaccot és spórákat, majd a gyártási lánc elején felhasználják őket szigetelőpanelek előállításához. 2022-ben kétmillió eurós támogatásról írt alá megállapodást az Európai Unióval a PermaFungi brüsszeli szövetkezet. A pénz egy olyan gyártósor telepítési költségeinek 60%-át fedezi, amely havonta öt tonna micélium alapú anyagot képes előállítani. Ezek fenntartható és biológiailag lebomló anyagok, amelyeket szerves hulladékból állítanak elő (micélium) és csomagoló- vagy szigetelőanyagként használhatók. Középtávon a PermaFungi más alkalmazásokat is fontolgat, például koporsók és temetési urnák gyártását. A szövetkezet célja, hogy 2025-re vezető szerepet töltsön be Európában a micélium alapú kompozitanyag gyártásában (Circular Point, 2022a).

A micélium a fonalas-gombák megnyúlt hypháinak (fonalainak) dús, vattaszerű fonalszövedéke (gombatelep), amely a gombák talajt átszövő részét alkotja, sőt folyamatos növekedésre képes. A párás, nedves, sötét helyen gyorsan megvastagszik a micélium, az egyes gombák a micéliumból fejlődnek ki. A jól fejlett micélium szabad szemmel is látható, például a romlott ételen és nedves falakon megjelenő penészé. A micélium tehát átszövi és egybetartja a táblásításra vagy tömbösítésre szánt anyagot, faforgácsot, fűrészport, kenderpozdorját stb. A micélium felhasználása a csomagolóiparban már évekkel ezelőtt elkezdődött, ígéretes alternatíva a szintetikus csomagolóanyagok kiváltására. Környezetvédelmi szempontból azért is lehet fontos ez az eljárás, mert növekedés közben a micélium széndioxidot használ fel a környezetből,

A micélium alapú gombákból kinyerhető biokompozitok a jövőben leválthatják a műanyagok irracionális mértékű, környezetkárósító használatát. Mit is jelent pontosan a micélium alapú biokompozit? Amikor egy szubsztrátumot, táptalajt átszövetünk gombával, majd a gomba eltávolítása után a táptalajt kezeljük, szárítjuk, a létrejövő biokompozit pedig a további felhasználásra alkalmas lesz. Porózus, nagyon könnyű, de egy picit törékeny, mállékony anyagról van szó, ami a különböző gombafajoknak megfelelően különböző tulajdonságokkal bírhat (leginkább a hungarocell és a parafa között lehetne elhelyezni). Az anyag lehet keményebb vagy puhább, jobban átszőtt, de a nedvszívóképesség is változó. Továbbá tűzálló, ha mégis meggyullad, akkor nagyon kicsi a füst kibocsátása, emiatt szigetelő anyagként is nagyon jól használható. Csomagoláson át az építészetig remekül lehet alkalmazni, az egyszerhasználatos műanyagokat is ki lehetne váltani ezzel az anyaggal.

A micélium kutatása, fejlesztése most kerül a kutatás középpontjába, amikor a műanyag felhasználása egyre több kérdőjelet von maga után. Egyre több emberben kezd tudatosulni, hogy valószínűleg abban a vízben is van mikroműanyag, amit PET palackból iszik. A fiatal generáció számára többnyire teljesen egyértelmű ez a folyamat, de remélhetőleg nem kell húsz évnek eltelni, mire ők döntési pozícióba kerülnek. A szokásos emberi tehetetlenség miatt nem vonult be a köztudatba még a micélium. Ha választani lehet, az olcsóbb anyagot fogják vásárolni a fogyasztók. Pont emiatt nem könnyű feladat meggyőzni majd az embereket, hogy ilyen típusú termékeket vásároljanak, pedig manapság kritikus kérdés a műanyag helyett az alternatív anyagok keresése és felhasználása. A biodesign, azaz élő organizmusokból építkező anyagok adhatnak releváns szakmai választ, ugyanis át kell alakítanunk a gazdaságot olyan módon, hogy ne termeljünk ennyi szemetet és ne zsigereljük ki a természeti erőforrásokat ilyen mértékben. Fontos szempont a természetben megtalálható elemekből építkezni, melyekből biológiailag lebomló termékeket tudunk előállítani az elképesztő mennyiségű műanyag hulladék felszámolásához.

A gombákkal foglalkozó tudomány, a mikológia hasznos szerepet tölt be a micélium felhasználásának fejlesztésében, de mivel otthon is előállítható anyagról van szó, ezért a Leonardó-módszer a legjobb. Leonardo da Vincit leginkább festőként, szobrászként, íróként, építészként és feltalálóként ismert. Ugyanakkor rendszeresen végzett mezőgazdasági kísérleteket is, beleértve a szőlőtermesztést és a borkészítést, sőt több mint 500 évvel ezelőtt lefektette a jelenleg alkalmazott minőségi borkészítés alapjait. Kezdetben apja szőlőültetvényein, később saját birtokain végzett mezőgazdasági kísérleteket élete végéig. A téma iránti érdeklődése, a szőlő természetes fejlődésének alapos megfigyelése, valamint felfedezéseinek aprólékos dokumentálása miatt egyesek őt tartják a modern világ első agronómusának. A micélium esetében szigorúan kell lefektetni azokat a körülményeket, amelyekben dolgozunk, klasszikus kutatói szemmel figyelni kell arra, hogy mi történik az élőlénnyel.

Biztató, hogy egyre több multinacionális cég bekapcsolódott micélium alapú biokompozit termékek gyártásába. A micelium termelési költségét növeli a steril körülmény és folyamatos fertőtlenítés biztosítása, de a fogyasztók valamivel többet fizetnének a természetes eredetű termékért, ami nem mosódik bele az óceánokba, mint például egy nagyon olcsó műanyag csomagolóanyag. Egyelőre idegennek és távolinak érezzük a biodesign által kínált lehetőségeket, mert ez újfajta tárgyhasználati hozzáállást igényel az emberek részéről. Túlságosan hozzászoktunk ahhoz, hogy mindent készen kapunk, nekünk semmit sem kell megcsinálni. Ezek a tárgyak nem tartanak örökké, lebomlanak, újat kell csinálni, viszont nem szennyezik a környezetet. Teljesen új alapokra kell helyeznünk a tárgyakhoz kötődő viszonyunkat is, ha meg akarunk maradni ezen a bolygón. Ebbe a tárgyhasználat és a műanyagok kérdésköre is beletartozik. Ha igen, akkor elkerülhetetlen, hogy ebbe az irányba mozduljunk el.

A micélium alapú anyagok felhasználási területe gyorsan fejlődik, így újszerű megközelítést kínál a fenntartható építőanyagokhoz, otthoni és üzleti használatra egyaránt. Az amerikai Mycoworks cég a micéliumos műbőrök és anyagok egész sorát hozta létre, amelyeket a Hermès luxusdivatmárka is felhasznál