A rizstermesztés gyakorlata Magyarországon

Előszó 
Bevezetés 
1. A rizstermesztés feltételei 
1.1. Éghajlati és időjárási tényezők 
1.2. Talajtani adottságok 
1.3. Vízigény 
1.4. Rizstelepek 
1.5. Vetésváltás 
2. Biológiai alapok 
2.1. Fajtahasználat 
2.2. Termesztésben lévő fajták 
2.3. Más országból származó rizsfajták 
3. Termesztéstechnológia elemei 
3.1. Talajművelés 
3.2. Vetés 
3.2.1. A vetőmag 
3.2.2. Vetési módok 
3.2.3. Vetési idő 
3.2.4. Vetési dózis 
3.3. Tápanyagellátás 
3.3.1. Tápanyagigény 
3.3.2. Műtrágyaszükséglet számítása 
3.3.3. Levéltrágyázás 
3.4. Vízkezelés a tenyészidőszak során 
3.4.1. Talajba vetés technológiai sora 
3.4.2. A vízbe vetés tecnológiai sora 
3.5. Aratás 
4. Növényvédelem 
4.1. Abiotikus tényezők által okozott kártételek 
4.1.1. Ablakosbugájúság 
4.1.2. Teljes bugasterilitás 
4.1.3. Levélcsúcsszáradás 
4.1.4. Gyökérfulladás 
4.1.5. Alkáli toxicitás 
4.1.6. Makro- és mikroelemek hiánya 
4.2. Biotikus tényezők által létrejött kórképek 
4.2.1. Vírusos betegségek 
4.2.2. Baktériumos betegségek 
4.2.3. Gombás megbetegedések 
4.2.4. Fonálféreg okozta megbetegedések 
4.3. Állati kártevők 
4.3.1. Nyári pajzsosrák (Triops cancriformis) 
4.3.2. Tollas árvaszúnyog (Chironomus plumosus) 
4.3.3. Rizs-árvaszúnyog (Cricotopus bicinctus) 
4.3.4. Aknázó rizslégy (Hydrellia griseola) 
4.3.5. Güzüegér (Mus spicilegus) 
4.3.6. Tőkés réce (Anas platyryncha) 
4.4. Gyomnövények és az ellenük való védekezés 
4.4.1. Algák 
4.4.2. Vízi gyomok 
4.4.3. Mocsári gyomok 
5. A rizstermesztés jövőjét érintő lehetséges változások és kényszerű alkalmazkodások 
Felhasznált irodalom 

A vetőmag
Az ősszel letárolt vetőmagalap származhat szántóföldi szemlézett állományból, vagy II. fok szaporulaton túl egy-egy szép kalitka terméséből vetőmag utánszaporítási céllal. Természetesen mindig a szaporulati fokkal rendelkező vetőmagot kell előnyben részesíteni, viszont sokszor előfordul, hogy a köztermesztésben lévő 10-12 fajtának nincs 3 évenként elit szaporulata a fajtafenntartó intézetben. Januárban a vetésre szánt tételekből laborkörülmények közt 1 kg minta anyagot állítunk elő. Ezeket a mintákat elküldjük az állami vetőmag ellenőrző szervezethez hivatalosan végzett vizsgálatok céljából. A legfontosabb szabványszerinti vizsgálatok, amiket kérni kell a következők:

• csíráztatási próba
• ezerszemtömeg vizsgálat
• rizsfonálféreg fertőzöttségi vizsgálat

Az eredményeket kb. 2 hét után kapjuk meg. A csíráztatás eredménye 80-95% között megfelelő. Ha alatta van, csak különleges indokkal vessünk, és azt is kizárólag fajtamentési céllal, kis területen. A rizsnek nem szokott 100%-os csírázási eredménye lenni. Az ezerszemtömeg fajtára jellemző szokott lenni, esetleg 1-2 g eltéréssel kevesebb, ami még nem probléma. A fonálféreg vizsgálat nagyon fontos, 0 toleranciás karantén kártevő, a vetőmagforgalmazás szempontjából. A gyakorlatban 1-5 db/100 g értékkel el lehet vetni, ha nagy anyagi kárt jelentene a tétel felszámolása, de ajánlott felületre vetni, és melegvizes, savas vagy sós csávázással kezelni.

Ha a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy vetésre lehet használni az adott tételt, akkor le kell tisztítani a szükséges mennyiséget úgy, hogy a tisztaság 98-100% legyen.  Először rostán engedjük át erős széllel, ami kiszedi a csökkent értékű szemeket. Ez akkor a leghatásosabb, ha az alsó résrosta 2 mm széles, egyébként a szabvány által előírt 1,8 mm. Ezzel emelkedhet az ezerszemtömeg. Második lépésként triőrön vagy paddy-asztalon engedjük át a vetőmagot. Ez a művelet eltávolítja a megmaradt hántolt szemeket. Utoljára csávázzuk a csírakori gombabetegségek ellen. Hidegben történő kelesztéskor a legyengült kis növényeken jelentkezhet ilyen kórkép.

Vetési módok
A rizs a biológiai tulajdonságai, a víz használata miatt változatos vetési és kelesztési lehetőségeket kínál, melyekkel a változó időjárási körülményekhez lehet alkalmazkodni. A vetési mód meghatározza a vízhasználatot és a növény védelmi technológiáját.

Talajba vetés futó árasztással
Magyarországon a leggyakrabban használt lehetőség. Gabonavetőgéppel a beállítások után
2 cm mélyre vetjük a magot a földbe (19. ábra). Fontos, hogy felszínen maradt mag alig legyen. Ennél mélyebbre felesleges, mert úgyis kelesztő árasztást végzünk szinte azonnal, így lecsapolás után hamarabb melegszik fel a vetésmélységig a vizes magágy. Sekélyebbre azért nem szabad vetni, mert a nedves felületre szórt csírázásgátló, preemergens növényvédőszer nem érintkezhet a rizsmag felületével, és ez egy biztonságos távolság. Másrészt pedig ezeken a talajokon a lecsapolás után történő száradás során gyakran 1 cm-nél is vastagabb szokott lenni a felszínen kialakuló cserepesedés. A mag pedig nem lehet a cserépben, mert elszakadhat a gyökérkezdemény. A vetés után kalitkánként, barázdanyitó gépekkel 10-15 cm mélységgel lecsapolást segítő barázdahálózatot hozunk létre, amiket bekötünk a lecsapoló tiltókba. Ezek távolsága 50-80 m széles lehet, attól függően mennyire egyenletes a talajfelszín.

19. ábra. Talajba vetés (Forrás: Nagykun 2000 Mg. Zrt.)

Talajba vetés eső általi kelesztéssel
A gabonavetőgéppel 4 cm mélyre vetjük a rizst, ezért jobb minőségű vetőágyat igényel. Vetés után le kell hengerezni a területet, hogy a nedvesség közvetlen érintkezhessen a maggal. Hengerezés után a barázdahálózatot el kell készíteni a területben. A preemergens növényvédelmet is el lehet végezni, de a rögösebb talajfelület csökkentheti a vegyszer hatásfokát. Ha nem túl száraz a föld, a talajnedvességgel is kikelhet a rizs, de eső nélkül vontatott, nem egységes. Kisebb területeken lehet erre hagyatkozni, de több száz hektárt erre alapozni nem szabad. A sortávolság mindkét estben 12-15 cm lehet, ez a vetőgép típusától függ. Ez nem változtat a beállított vetőmag dózison, csupán a folyóméterre vetett magszám eltérő.

Ezt a vetési módot akkor válasszuk, ha esős periódusra van kilátás a meteorológia szerint. Amennyiben ez nem teljesül, futó árasztással kell keleszteni. A két árasztás közötti időt viszont hosszabbra kell venni, hogy a maghoz elérjen az oxigén.

Szórva vetés talajfelületre
Akkor alkalmazzuk, ha a talajba vetésre nem alkalmas a terület és a rizs optimális talajba vetési idejéből kezdünk kicsúszni. Ilyen történhet, ha a rizs után rizst szeretnénk vetni, és a magágykészítés idejében nagyon száraz a talaj és a rögöket nem tudjuk megfelelő méretűre aprítani. Kedvezőbb eredményt érhetünk el, ha szórva vetés előtt a területet megjáratjuk gyűrűshengerrel. A vetés lehetséges erőgépre szerelt műtrágyaszóróval a felületen járva, vagy műtrágyaszóró adapterrel ellátott repülőgéppel. Vetés után a lecsapolást segítő barázdahálózatot érdemes behúzni, majd a területet azonnal el kell árasztani 5 cm mély vízzel. Repülőgépes vetés esetén a barázdahálózatot jobb vetés előtt elkészíteni.

Vízbe vetés
A vízbe vetés a rizs számára a legtermészetesebb fejlődési lehetőséget nyújtja. A talajba vetéssel szemben a rizs növekedése gyorsabb, és nagyobb termésátlag érhető el. Amikor kész a magágy, elkészítjük a barázdahálózatot, majd elárasztjuk a rizskalitkákat. Ha rögös volt a talaj a vízbe vetés előtt várunk két napot, egyébként azonnal vethetünk. Ebben az esetben a vetés megvalósítható korongkerekes erőgépre szerelt műtrágyaszóróval a vízben járva, vagy repülőgéppel.

Vízbe vetés vagy szórva vetés esetén figyelembe kell venni az árasztó víz minőségét. Magas szervesanyagtartamú öntözővizek (kettős hasznosítású belvíz elvezetők) megnehezítik a kelesztést, a gyors és nagymértékű algásodás miatt. Ha nincs más kényszerítő körülmény, ebben az esetben ezeket a vetési módokat ne válasszuk. 

Palántázás
A leggyorsabb és legbiztonságosabb növénynevelési módszer, de hazánkban megmaradt a kísérletezés stádiumában. A lényeg, hogy a magot elültetjük nagyon sűrűn egy arra kialakított ágyban, itt ki kel és növekszik a hajtás, majd 3-5 leveles korában kiültetik az előre elárasztott szántóföldre. A kelesztési terület lehet hidegágyi és melegágyi. A hidegágy azt jelenti, hogy a kalitka sarkát lerekesztik és szabad ég alatt folyik a kelesztés. Addig folyik a terület előkészítés, míg fejlődnek a palánták, majd a kalitkában szétültetik a növényeket. Ez a meleg égövön lehetséges, ahol nem hűvös az április eleje. Ezért Magyarországon melegágyi palántanevelés folyhat, például fűtött üvegházakban. Április végére, mire jön a jó idő, kész a 4 leveles palánta, a tápkockákból ki lehetne ültetni. A nagyobb biztonság nyújtotta magasabb termés nem áll arányban a palántázás költségeivel. Épület fenntartás, fűtési energia, óriási kézi munkaerőszükséglet, gépesítési háttér. Nagyüzemileg kivitelezhetetlen.