Szerves kémia III. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek és nagy molekulájú szerves anyagok

Előszó 
Bevezető Nitrogéntartalom kimutatása szerves anyagokból 
Lehetséges A TÉTELEK a nitrogéntartalmú szerves vegyületek témából 
1.1. A nitrogénatom különböző helyei a szerves molekulákban 
1.2 Az aminok általános jellemzése, csoportososítása 
1.3. Az amidok jellemzése, a karbamid tudománytörténeti jelentősége 
1.4 Aminosavak általános jellemzése 
1.5 A benzol, a piridin és a pirrol összehasonlító jellemzése 
1.6. Pirrol és piridin összehasonlító jellemzése 
1.7. Pirimidin és származékai 
2. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek B TÉTELEI 
3. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek gondolkodtató kérdései, lehetséges szóbeli C TÉTELEK Az előző évek érettségizőinek elmondása és az előző érettségik írásbeli feladatai alapján 
4. GYAKORLÓ FELADATOK Javaslat a TÉTELEK megtanulása utánra az írásbeli vizsga előtti ismétléshez 
5. Az élettanilag fontos nagy molekulájú szerves vegyületek és építőelemeik téma lehetséges A TÉTELEI 
    Részletes segédlet az Élettanilag fontos szerves vegyületek és építőelemeik lehetséges A TÉTELEI kidolgozásához 
5.1 A fehérjék általános jellemzése 
5.2. Lipidek 
5.3. Szénhidrátok 
5.4 NUKLEOTIDOK 
6. Élettanilag fontos nagy molekulájú szerves vegyületek és építőelemeik téma B TÉTELEINEK leírása 
6.1. A fehérjék téma B TÉTELEI 
6.2 A lipidek témát érintő B TÉTELEK 
6.3. A szénhidrátok témát érintő B TÉTELEK 
7. Az élettanilag fontos nagy molekulájú vegyületek és építőelemeik gondolkodtató kérdései, lehetséges szóbeli C TÉTELEK 
7.1. A lipidek témát érintő C TÉTELEK 
7.2. Szénhidrátok téma C KÉRDÉSEI 
8. Műanyagok – mestereségesen előállított makromolekulájú anyagok 
8.1. Gondolkodtató kérdések, lehetséges C TÉTELEK 
Felhasznált szakirodalom 

64. KÍSÉRLET (elvégzendő)
Három számozott edényben – ismeretlen sorrendben – a következő fehér porok vannak: szőlőcukor, karbamid, keményítő.
A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsa a három anyagot! Értelmezze a tapasztalatokat is!

Szükséges eszközök és anyagok:

• műanyag tálca;
• 3 sorszámozott edény;
• szőlőcukor;
• karbamid;
• keményítő;
• 6 db kémcső;
• 3 darab vegyszereskanál;
• Lugol-oldat;
• kémcsőállvány;
• kémcsőfogó;
• cseppentő;
• Fehling I.- és Fehling II.-reagens;
• borszeszégő vagy gázégő;
• gyufa;
• védőszemüveg;
• gumikesztyű;
• hulladékgyűjtő.

A kísérlet menete:
3 üres kémcsőbe kevés mintát veszünk a három porból, majd mindegyik mintához egy-két csepp Lugolt csepegtetünk.

Tapasztalat:
Az egyik kémcsőben a barna színű Lugol kékre (szürkére) változik, ebben van a keményítő, mert a keményítő kimutatási reagense a barna színű jódoldat, ami kék (ibolya) színűre változik, mert jódkeményítő keletkezik.
A maradék porokat hevítéssel azonosítjuk!

A kísérlet menete:
A másik két porból szaktudas_1 cm³ mennyiségűt egy-egy üres kémcsőbe teszünk. A kémcsőbe tett szilárd anyagot hevítjük és a kémcső szájánál óvatosan megszagoljuk.
Egyik kémcsőben enyhe melegítésre is megolvad a szilárd anyag, a kémcsőből színtelen, kellemetlen, szúrós szagú gáz távozik, színtelen folyadék marad a kémcsőben. Ez a por volt a karbamid.

Magyarázat:
A karbamid hő hatására megolvad, mert kis móltömegű, molekularácsos anyag. Tovább hevítve kellemetlen szagú ammónia távozik a kémcsőből, a maradék gyökök biuretté kapcsolódnak:

2NH₂-CO – NH₂ → NH₃ + NH₂-CONH – CONH₂

A másik kémcsőben a fehér por megbarnul (karamelizálódik), majd megfeketedik, elszenesedik, a kémcső fala pedig bepárásodik.
Ez a minta volt a szőlőcukor, ami szénhidrát, hevítve szénre és vízre bomlik:

C₆H₁₂O₆→ 6 C + 6 H₂O.

Megjegyzés:
A szőlőcukor és a karbamid a Fehling-reakcióval is azonosítható. A szőlőcukor adja a próbát, vagyis hatására a mélykék színű komplex zöld-sárga-narancssárga árnyalatokon keresztül vörös színű réz(I)oxid csapadékká alakul. A karbamiddal elvégzett Fehling-reakció negatív. megmarad a komplex mélykék színe.

Kísérletek szőlőcukorral