Gépek az erdészeti útépítéshez, útkarbantartáshoz

Előszó 
1. Útépítés, útkarbantartás gépeinek rendszerezése 
2. Földmunkagépek
2.1. Földkitermelő-rakodógépek 
2.1.1. Egymunkaedényes kotrógépek
2.1.2. Többmunkaedényes kotrógépek
2.2. Földkitermelő-szállítógépek 
2.2.1. Földtolók (dózerek) 
2.2.2. Földgyaluk (gréderek)
2.2.3. Földnyesők (szkréperek) 
2.3. Szállítójárművek 
2.4. Talajlazító gépek (ripperek) 
2.5. Tömörítőgépek 
2.5.1. Statikus tömörítőgépek
2.5.2. Dinamikus tömörítőgépek
3. Alapanyag-termelés gépei
3.1. Kőbányászat gépei 
3.2. Kavicsbányászat gépei 
4.1. Kőtörők
4.2. Osztályozó berendezések
4.2.1. Mechanikus osztályozás gépei 
4.2.2. Hidraulikus osztályozás gépei 
4.3. Adalékanyag mosó és -szárító berendezések
4.4. Keverők 
4.4.1. Betonkeverő gépe
4.4.2. Aszfaltkeverő berendezések
5. Pályaszerkezet-készítő gépek 
5.1. Betonburkolat-építő gépek 
5.2. Aszfaltburkolat-építő gépek 
5.3. Talajstabilizáló gépek 
Irodalom

2.1.1. Egymunkaedényes kotrógépek
Az egymunkaedényes (egykanalas) kotrógépek (exkavátorok, baggerek, forgókotrók) szakaszos, ciklusos működésűek. Forgó felsővázas kivitelűek és forgó felsőváz nélküliek lehetnek.

A forgó felsővázas kotrógépek fő részei (1. ábra):
a járószerkezet (1);
a forgó felsőváz (2) és
a munkaszerelék (3).

A járószerkezet lánctalpas (1. kép), gumihevederes (2. kép) vagy gumikerekes (3. kép) kivitelű lehet. A járószerkezeten helyezkedik el a munkaszerelék mozgatását végző forgó felsőváz. A forgó felsőváz része a motor, az energiaátviteli rendszer és a kezelőfülke.
A munkaszerelék karokból (gémrendszer), munkaedényekből, ill. az azokat működtető elemekből áll. A munkaszerelék működtetése mechanikus vagy hidraulikus úton történhet.
A mechanikus kotrógépek energiaátviteli rendszere igen bonyolult felépítésű, köteles kotróknak is nevezzük őket, mivel mind a gémrendszer, mind a kanálszár mozgatását sodronykötéllel csörlők segítségével végezzük. A hidraulikus kotrógépek napjainkra szinte teljesen kiszorították a mechanikusakat, mivel sokkal egyszerűbb kivitelűek, könnyebben kezelhetőek, továbbá biztonságosan üzemeltethetők, nem érzékenyek a túlterhelésre. A forgó felsővázas kotrógépek azon változatait, melyeken a különböző munkaszerelékek (hegybontó-, mélyásó-, markoló- stb. szerelék) cserélhetők, univerzális kotrógépeknek nevezzük.

A forgó felsőváz nélküli gépeknél (2. ábra) a munkaszerelékeket többnyire hidraulikusan működtetjük és traktorra (1) szereljük, ezért ezeket a gépeket traktorkotróknak is nevezzük. A traktorkotró (4. kép) az egyik legáltalánosabban alkalmazott hidraulikus kotró. Elterjedését a nagy sorozatban gyártott traktorbázis és a hidraulikus hajtás lehetősége segítette. Az alapgép hátuljára szerelik fel a félig elforduló kotrószereléket (2), az elejére pedig egy tolólapot vagy egy rakodókanalat (3). A gép elejére szerelt munkaeszközre jellemző, hogy csak függőleges síkban mozog, míg a hátsó kotrószerelék – oszlop vagy csap körül – mindkét oldalra elfordulhat. A kotrószerelék gyakran oldalra eltolható a kerekek síkjáig, növelve a gép hasznos munkaterületét. A kotrószerelék kialakítása hasonló a hidraulikus forgó felsővázas kotrógépek munkaszerelékeihez, leggyakrabban kombinált hegybontó-mélyásó vagy markoló szereléket alkalmazunk. A nagyobb stabilitás érdekében a gumikerekes gépeknél az alváz hátsó része hidraulikus kitámasztókkal van ellátva.