Digitális könyvek
kategóriák
Hegesztési alapismeretek
Digitális kiadvány
Műszaki tanárként a szerkezetlakatosok, gépi forgácsolók, hegesztők és a Hídprogramban résztvevő diákok oktatásában vettem részt. Célul tűztem ki egy olyan Hegesztési alapismeretek szakkönyv megírását, amelyben együtt szerepel az éves oktatandó/elsajátítandó tananyag egyszerű és közérthető formában, és aminek a tartalma megegyezik a Szakképzési Kerettantervben a hegesztők szakmára előírt követelményekkel. További cél volt, hogy minden diák számára egyszerű, közérthető módon és lényegre törően legyen a tananyag megfogalmazva.
Remélem, hogy ezt a könyvet nem csak a szakmai középfokú oktatásban, hanem az egyes munkahelyeken szervezett hegesztői képzések/továbbképzések alkalmával is sikeresen fel tudják majd használni, sőt az otthoni barkács hegesztők is sok hasznos információhoz juthatnak belőle.”
A szerző
ISBN/ISSN: 978-963-575-126-6
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház
Tartalomjegyzék:
Előszó
1. A hegesztés történetének rövid áttekintése
2. Hegesztési alapfogalmak, hegesztési eljárások
2.1. Hegesztés fogalma, célja
2.2. Hegesztés feltételei
2.3. Hegesztési alapfogalmak
2.4. Hegesztési eljárások
2.5. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) felépítése, tartalma, értelmezése
3. Fémek hegeszthetősége, varratképzés, munka- és környezetvédelmi előírások
3.1. Fémek hegeszthetősége és ennek feltételei
3.2. Hegesztési helyzetek és azok értelmezése
3.3. Varratképzési ismeretek
3.4. MSZEN ISO 6947 Szabvány tartalmának ismertetése (Varratok, hegesztési helyzetek, dőlési és elfordulási szög meghatározása, hegesztés és rokoneljárásai)
3.5. Hegesztés rajzi jelölései, alap és kiegészítő jelek
3.6. Hegesztés hő- és fémtani folyamata
3.7. A hegesztőt és környezetét érő terhelések, az ellenük történő védekezés lehetőségei, egyéni és kollektív védőeszközök
3.8. Munka- és környezetvédelmi előírások, hegesztési munkahelyek kialakítása
4. Hegesztési űveletek
4.1. Munkadarabok hegesztéshez történő előkészítésének műveletei
4.2. Hegesztendő munkadarabok szükség szerinti egyengetése, egyengetés műveletei és eljárásai
4.3. Felületek előkészítése, tisztítása
4.4. Darabolás, méretre vágás, darabolási eljárások
4.5. Hegesztési élek előkészítése, leélezése
4.6. Alkatrészek összeállítása, befogás, illesztés, fűzés
4.7. Készülékek használata
5. Hegesztés anyagai, eszközei, berendezései, hegesztőberendezések üzembehelyezése és kezelése
5.1. Szerkezeti anyagok főbb típusai, nemzetközi jelölésük
5.2. A hegesztés anyagai
5.3. A hegesztés hozaganyagai
5.4. Hegesztés segédanyagai
5.5. Hegesztés eszközei és berendezései, védőfelszerelései
5.6. Hegesztőberendezések üzembehelyezése
5.7. Hegesztőberendezések és eszközök biztonságos kezelése
6. Termikus vágási eljárások
6.1. Termikus vágási eljárások (égető, ömlesztő, gőzölögtető) és elvük
6.2. Lángvágás technológiája
6.3. Plazmavágás technológiája
6.4. Lézervágás technológiája
7. Hegesztési feszültségek és alakváltozások
7.1. Hegesztési feszültségek és alakváltozások kialakulása
7.2. Hegesztési hő hatása az alakváltozásra
7.3. Hegesztési feszültségek és alakváltozások csökkentésének lehetőségei
7.4. Hegesztési eltérések és azok csoportba sorolása
8. Hegesztett kötések minőségi követelményei, vizsgálatuk
8.1. Hegesztett kötések minőségi követelményei
8.2. Hegesztett kötések vizsgálati eljárásai
8.3. Hegesztett kötések roncsolásos vizsgálata
8.4. Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálata
Utószó
Felhasznált irodalom
Olvasson bele:
Varratképzési ismeretek
Varratokkal kapcsolatos fogalmak
Hegesztési varrat: a hegesztés kötőeleme a varrat, mely az alapanyagokhoz, és a meglévő hőhatásövezethez sem tartozó, a kötés kohézióját biztosító része.
A varratot a hegesztendő anyagok érintkező részeinek egybeolvasztásával, összesajtolásával, hozaganyaggal (vagy a nélkül) és hő közlésével (vagy a nélkül) hozzuk létre.
Varratsor, hegesztési sor (gyöksor, töltősor, takarósor): A hőforrás egyszeri elmozgatásakor megolvasztott vagy lerakott, majd megszilárdult anyag, amely lehet egysoros vagy többsoros. A varratsornak a varrat hossztengelyével párhuzamosan való elhelyezése a varratsorrend.
Gyök: a gyökhézagba elsőként kerülő hegesztési réteg, többrétegű varratok esetén.
Takaró varrat (korona oldali, gyökoldali): a koronaoldalt fedő utolsó réteg a takaróvarrat, ill. a gyökoldalra hegesztett utolsó varratsor.
Varratokkal kapcsolatos fontosabb elnevezések
Az élalak függ:
• az anyagvastagságtól,
• keresztmetszettől,
• a hegesztendő anyag minőségétől,
• a kötés fajtájától.
Kötés és varrattípusok
Kötéstípusok:
1. tompa kötés;
2. sarokkötés;
3. különleges kötés.
Peremvarrat: Vékony lemezanyagok (2 mm-ig) hegesztésére alkalmazzák. Az élek felhajtása gondos munkát igényel.
I-varrat: Leélezés nélkül hegeszthető 4 mm-es lemezvastagságig. 3 mm lemezvastagság felett ajánlatos kétoldali I-varratot alkalmazni a megfelelő hézag biztosításával (max. 8 mm-ig).
V-varrat: 12 mm-ig alkalmazzuk. A munkadarab éleit 30-30 fokos leélezési szöggel alakítjuk ki.
X-varrat: 12 mm-ig anyagvastagság felett célszerű alkalmazni, mert kevés hegesztő anyag szükséges, mint a V-varrathoz. Kétoldali szimmetrikus hőbevitel következtében csökkenthetők a vetemedések is, szemben a V-varrattal.
U-varrat: 15 mm-nél vastagabb anyagoknál célszerű alkalmazni, mert a keresztmetszet kisebb, mint az X-varraté. Ez a lemez élkiképzés drága.
