Zöldségfélék trágyázása és öntözése

Előszó
1. Bevezetés (Dr. Terbe István)
2. Növényi tápelemek (Dr. Terbe István)
2.1 Növényi tápelemek felosztása
   2.1.1 Felosztás mennyiségi szempontok szerint
   2.1.2 Felosztás a felvétel helyétől függően
   2.1.3 Felosztás kémiai tulajdonságok alapján
   2.1.4 Felosztás fiziológiai hatásuk alapján
   2.1.5 Felosztásuk a felvételük módja szerint
2.2 Hiány és mérgezési tünetek, abszolút és relatív tápanyaghiány
2.3 Tápanyagellátás és a minőség kapcsolata
3. Talajok megválasztása, művelése és a tápanyagellátás kapcsolata a zöldségtermesztésben
3.1 Kertészeti termesztésre alkalmas talajok (Dr. Juhos Katalin)
    3.1.1 A talajok fizikai tulajdonságai
      3.1.1.1 Fizikai talajféleség
      3.1.1.2 A fizikai talajféleség hatása a vízgazdálkodási tulajdonságokra
      3.1.1.3 A talajszerkezet fogalma és jelentősége a levegőkapacitás vonatkozásában
      3.1.1.4 A szerves anyagok jelentősége a talajszerkezetben
    3.1.2 A talajok kémiai tulajdonságai és tápanyag-szolgáltatása
3.2 Tápanyag-vizsgálati módszerek a szabadföldi és hajtatott zöldségtermesztésben (Dr. Juhos Katalin)
3.3 A zöldség növények talajművelése (Dr. Percze Attila)
    3.3.1 A talajművelés rendszere
    3.3.2 A zöldségnövények talaj és művelésigénye
    3.3.3 A talajművelés sorrendje és a művelési módok
       3.3.3.1 A tarlógondozás
       3.3.3.2 Az alapművelés
       3.3.3.3 Az alapművelés elmunkálása
       3.3.3.4 A magágykészítés
4. A víz, az öntözés és a tápanyag-utánpótlás kapcsolata (Dr. Tóth Árpád)
4.1 Az öntözés célja
4.2 Az öntözővíz jellemzői és vízkezelési eljárások
    4.2.1 Az öntözővíz minősítése kémiai tulajdonságai alapján
    4.2.2 A vizek minősítése az eltömődés lehetősége szerint
    4.2.3 A víz minősítése a növényzetre gyakorolt hatása alapján
    4.2.4 Az öntözőelemek eltömődésére hajlamosító vizek és az üledékek kezelése
4.3 Vízforrások
4.4 Az öntözési rend meghatározása
    4.4.1 Az öntözés időpontjának meghatározása a talaj víztartalmának mérésével
    4.4.2 Az öntözés időpontjának meghatározása meteorológiai adatok alapján
    4.4.3 Az öntözés idejének meghatározása egyéb módszerekkel
4.5 Öntözési és tápoldatozási módok
    4.5.1 Tápoldatok és kemikáliák kijuttatására szolgáló eszközök
        4.5.1.1 Tápoldatozó berendezések
        4.5.1.2 Vízmennyiségmérő
        4.5.1.3 Az öntözés elektronikus vezérlése
        4.5.1.4 Meteorológiai állomás
    4.5.2 A víz szűrése
    4.5.3 Árasztásos és barázdás öntözés
    4.5.4 Gumitömlős öntözés
    4.5.5 Esőszerű öntözés
        4.5.5.1 A szórófejek típusai
        4.5.5.2 Fix telepítésű szórófejek
        4.5.5.3 Csévélhető tömlős gépek
        4.5.5.4 Többtámaszú önjáró gépek
    4.5.6 Mikroöntözés
        4.5.6.1 A csepegtető öntözés üzemeltetésének problémái
        4.5.6.2 Csepegtető elemek
        4.5.6.3 Felszín alatti csepegtető öntözés
        4.5.6.4 A csepegtető öntözőrendszer tervezése
        4.5.6.5 A csepegtető öntözőrendszer karbantartása
5. Tápanyagellátás
5.1 Trágyaanyagok megválasztása (Dr. Terbe István)
    5.1.1 Trágyák felosztása származásuk alapján
        5.1.1.1 Szerves trágyák
        5.1.1.2 Mesterséges vagy műtrágyák
5.2 Trágyamennyiség meghatározása (Dr. Terbe István)
5.3 Trágyázás időzítése (Dr. Terbe István)
    5.3.1 Trágyázás időzítése a növény fejlődéséhez igazítva
    5.3.2 Naptárhoz igazítva
    5.3.3 Technológiához igazítva
5.4 Trágyakijuttatás és -bemunkálás módja (Dr. Ombódi Attila)
   5.4.1 Talajon keresztüli trágyázás
      5.4.1.1 Trágyakijuttatáshoz felhasznált eszközök
      5.4.1.2 Precíziós kijuttatás
   5.4.2 Tápoldatozás
      5.4.2.1 A tápoldatozás értékelése
      5.4.2.2 A tápoldatozáshoz felhasznált műtrágyákkal szembeni elvárások
      5.4.2.3 Törzsoldat készítés
      5.4.2.4 A tápoldat és a tápoldatozás főbb jellemzői
   5.4.3 Levéltrágyázás
      5.4.3.1 A levéltrágyázás helye a tárgyázási rendszerben
      5.4.3.2 A levéltrágyázás jelentősége a tápanyagok pótlásában
      5.4.3.3 Levéltrágyák használatának gyakorlati kérdései
   5.4.4 Széndioxid adagolás
5.5 Szaporító-, tápkocka-, konténerföldek tápanyagellátása (Dr. Kappel Noémi)
   5.5.1 Zöldségfélék víz- ás tápanyagigénye a palántanevelés során
   5.5.2 Tápanyagutánpótlás és öntözés a palántanevelés során
   5.5.3 Klasszikus palántanevelő közegek anyagai és azok jellemzése
5.6 Hajtatott növények trágyázásának sajátosságai (Dr. Ombódi Attila)
6. Alternatív megoldások. Termésnövelők, mikrobiológiai készítmények és növénykondicionálók (Dr. Biró Borbála)
6.1 Termésnövelő baktérium készítmények
   6.1.1 Növényerősítő készítmények
   6.1.2 Növényvédő készítmények
   6.1.3 Talajszerkezet-javító készítmények
   6.1.4 Növény-mikroba kölcsönhatások (szinergizmus és antagonizmus)
      6.1.4.1 Az oltóanyagot befolyásoló biotikus kölcsönhatások
      6.1.4.2 Az oltóanyagot befolyásoló abiotikus tényezők
6.2 Mikorrhiza és jelentősége (Dr. Posta Katalin)
   6.2.1 Mikorrhizákról általában
   6.2.2 Mikorrhiza szimbiózis kialakítása
   6.2.3 A mikorrhizaoltás előnyös hatásai
      6.2.3.1 Tápelem mobilizálás és felvétel mikorrhiza gombák segítségével, növényi növekedés és terméshozam fokozása
      6.2.3.2 A növény vízfelvételének fokozása, szárazságtűrő képességének változása mikorrhiza gombák hatására
      6.2.3.3 Mikorrhiza oltás és beltartalmi értékek változása
      6.2.3.4 Betegség elleni rezisztencia változása mikorrhiza gombák hatására
   6.2.4 Gyakorlati tanácsok mikorrhiza oltóanyag használatához
6.3 Növénykondicionáló készítmények (Biostimulátorok) (ifj. Malatinszki György)
   6.3.1 A növényeket érő stresszhatás negatív következményeinek csökkentése
   6.3.2 Gyökérképzés
   6.3.3 Termésminőség javítása
   6.3.4 A növényi ellenálló képesség fokozása
   6.3.5 A tápanyagfelvétel fokozása
7. Zöldségfélék öntözésének és trágyázásának sajátosságai
7.1 Burgonyafélék trágyázása és öntözése (Dr. Ombódi Attila)
   7.1.1 Burgonyafélék vízigénye és öntözése
   7.1.2 Burgonyafélék talajigénye
   7.1.3 Burgonyafélék tápanyagigénye és trágyázása
7.2 Káposztafélék trágyázása és öntözése (Dr. Pap Zoltán)
   7.2.1 Káposztafélék vízigénye és öntözése
   7.2.2 Káposztafélék talajigénye
   7.2.3 Káposztafélék tápanyagigénye és trágyázása
7.3 Kabakosok trágyázása és öntözése (Dr. Balás Gábor)
   7.3.1 Kabakosok vízigénye és öntözése
   7.3.2 Kabakosok talajigénye
   7.3.3 Kabakosok tápanyagigénye és trágyázása
7.4 Hagymafélék trágyázása és öntözése (Tóth János)
   7.4.1 Hagymafélék vízigénye és öntözése
   7.4.2 Hagymafélék talajigénye
   7.4.3 Hagymafélék tápanyagigénye és trágyázása
7.5 Pillangósok trágyázása és öntözése (Kaszás László, Dr. Hodossi Sándor)
   7.5.1 Pillangósok vízigénye és öntözése
   7.5.2 Hüvelyesek talajigénye
   7.5.3 Hüvelyesek tápanyagigénye és trágyázása
7.6 Gyökérzöldségfélék trágyázása és öntözése (Takácsné Dr. Hájos Mária)
   7.6.1 Gyökérzöldségek vízigénye és öntözése
   7.6.2 Gyökérzöldségfélék talajigénye
   7.6.3 Gyökérzöldségek tápanyagigénye és trágyázása
7.7 Levélzöldségfélék trágyázása és öntözése (Dr. Terbe István)
   7.7.1 A levélzöldségek vízigénye és öntözése
   7.7.2 Levélzöldségek talajigénye
   7.7.3 Levélzöldségek tápanyagutánpótlása és trágyázása
7.8 Csemegekukorica trágyázása és öntözése (Dr. Terbe István)
   7.8.1 Csemegekukorica vízigénye és öntözése
   7.8.2 Csemegekukorica talajigénye
   7.8.3 Csemegekukorica tápanyagigénye és trágyázása
7.9 Spárga trágyázása és öntözése (Fehér Béláné dr.)
   7.9.1 A spárga vízigénye és öntözése
   7.9.2 A spárga talajigénye
   7.9.3 A spárga tápanyagigénye és trágyázása
8. Ökológiai tápanyag utánpótlás a zöldségtermesztésben (Kaponyás Ilona)
8.1 Az ökológiai gazdálkodás fejlődése
8.2 Az ökológiai gazdálkodás alapelvei
8.3 Az ökológiai tápanyag utánpótlás alapjai
8.4 Vetésforgó, növényváltás
8.5 Tápanyag utánpótlás
8.6 Az ökotrágyák csoportosítása
   8.6.1 A szerves trágya
   8.6.2 Guano
   8.6.3 Állati eredetű termékek, melléktermékek
   8.6.4 Élelmiszeripari termékek, melléktermékek
   8.6.5 Fa- és papíripari melléktermékek
   8.6.6 Fahamu
   8.6.7 Műtrágyák, talajjavítók a 2003/2003/EK rendelet szerint
   8.6.8 A mikroelemek
   8.6.9 Az alga alapú készítmények
8.7 Gyakorlati javaslatok a tápanyag utánpótláshoz
Felhasznált irodalmak

A rendkívül éles piaci verseny, a fogyasztóknak a termékminőséggel szembeni egyre nagyobb elvárásai, a környezetvédelmi előírások szigorodása, a jövedelmező gazdálkodás szempontjai, vagyis az ökonómiai és ökológiai szempontok együttes érvényesülése új szemléletet követel az öntözés és az agrokémia területén is.
A terméshozamok mellett a hangsúly a kertészeti, így a zöldségtermesztés kapcsán is egyre inkább a minőségre és a termésbiztonságra helyeződik át. Míg korábban megkülönböztettünk belföldi és exportminőséget, kelet-európai és nyugat-európai piaci igényt, addig napjainkra körvonalazódott, hogy liberalizálódott kereskedelmi viszonyaink között és a túlkínálat hatására csak jó és rossz termékről beszélhetünk, kizárólag csak jó minőséggel van esélyünk nemzetközi viszonylatban kereskedni, de rossz áruval, bizonytalan termesztéssel, még a hazai piacokról is kiszorulunk.
Átfogó, zöldségtermesztésre kidolgozott agrokémiai irányelvek először 1981-ben jelentek meg, az akkori legújabb kutatási eredményeknek, műszeres vizsgálatoknak és számítógépes feldolgozásnak megfelelően. Ennek továbbfejlesztésére, az azóta jelentősen megváltozott gazdasági és környezetvédelmi viszonyokhoz igazodó, mérlegszemléletű trágyázási rendszer újragondolására 2004-ben került sor.
Míg korábban beszéltünk öntözést igénylő, öntözést csak feltételesen, száraz évjáratokban igénylő, és öntözést nem igénylő zöldségfajokról, napjainkra a klímaváltozás kapcsán világossá és egyértelművé vált, hogy biztonságos és gazdaságos üzemi szintű árutermelés, de az önellátó gazdaságok sikeres működése is, csak öntözött körülmények között valósulhat meg. Az öntözés, a korszerű vízellátási rendszerek hiánya óriási akadálya a jövedelmező, versenyképes és dinamikusan fejlődő szántóföldi zöldségtermesztésnek.
Termesztéstechnológiát a környezeti tényezők együttes kezelése nélkül fejleszteni, úgy korszerű tápanyag-ellátásban gondolkodni, hogy a csapadékviszonyokat és a vízellátást figyelmen kívül hagyjuk, nem lehet, ezért e két technológiai elem szoros kapcsolatának, egymáshoz való viszonyának szem előtt tartásával íródott a könyv.
Az első, általános rész a víz és a tápanyagok fiziológiai szerepével, az öntözés és trágyázás kémiai és műszaki alapjaival foglalkozik. Kitér az árutermelő nagyüzemekben és a kisgazdaságokban használatos víz- és tápanyag-ellátási módszerekre. Foglalkozik azokkal a gyakori öntözési és tápanyag-utánpótlási hibákkal, amelyek sokszor okai a sikertelen gazdálkodásnak. Egyre népszerűbbé válik a mikrobiológiai készítmények és más növénykondicionáló szerek felhasználása a hazai zöldségtermesztésben. Ezért e témakörnek is külön fejezetet szenteltünk.
A könyv második részében az egyes zöldségfélék víz- és tápanyag-igényének ismertetésére kerül sor. Részletesen foglalkozik a talajigénnyel, a talaj megválasztásával, szem előtt tartva a víztakarékosságot, az okszerű és mérlegszemléletű tápanyag-gazdálkodás szabályait, javaslatot tesz egy-egy növényfaj trágyázására és öntözésére.
Egyes növények esetében az üvegházi és fólia alatti hajtatás technológiája jelentős mértékben átalakult. A paprika, paradicsom, uborka és padlizsán termesztése nagyobb felületen talaj helyett mesterséges közegen folyik, mint ahogy az e termesztéshez szükséges palántákat is hasonló módon állítják elő. Esetenként ugyan említésre kerül az ilyen termesztési mód, de a könyv célja alapvetően a talajon történő termesztés ismertetése. A vízkultúrás termesztéssel részletesen egy nemrég megjelent külön szakkönyv foglalkozik.