Gyakorlati Tudástár (PDF)
kategóriák
A Stihl láncfűrészek újdonságai (2024)
A STIHL láncfűrészek újabb és újabb típusai folyamatosan jelen vannak a magyar erdészeti gyakorlatban. Napjainkban a Magyarországon használt összes motorfűrész 61%-a STIHL gyártmányú. Jelen szakkönyvünket egy összegző műnek tekintünk, mivel az itt található információk az évente megjelenő STIHL katalógusokban, a folyamatosan kiadott STIHL prospektusokban, továbbá az interneten mind-mind elérhetőek, azonban ilyen módon összegezve sehol nem találhatóak meg.
Bízunk abban, hogy az összeállítás hasznos segítséget nyújt a STIHL láncfűrészek innovációi iránt érdeklődők, továbbá az ezeket a gépeket beruházni szándékozók számára.
ISBN/ISSN: 978-963-575-130-3
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház
Tartalomjegyzék:
Előszó
1. A láncfűrészekről általában
1.1. Motorfűrészek
1.1.1. Motorfűrészek szerkezeti felépítése
1.1.2. Motorfűrész motorok
1.1.3. Motorfűrész tengelykapcsolók
1.1.4. Motorfűrész fűrészelő részek
1.2. Elektromos láncfűrészek
1.3. Akkumulátoros láncfűrészek
2. A STIHL cég rövid története
3. STIHL láncfűrészek Magyarországon
3.1. STIHL láncfűrészek az erdészeti gyakorlatban
3.2. STIHL láncfűrészek magyarországi vizsgálata, minősítése
3.3. STIHL láncfűrészek az oktatásban
4. Korszerű megoldások a STIHL motorfűrészein
4.1. Motorikus innovációk
4.1.1. STIHL 2-MIX motortechnológia
4.1.2. STIHL katalizátor kétütemű motorhoz
4.1.3. STIHL magnéziumdugattyús 2-MIX motor
4.1.4. STIHL elektromos porlasztófűtés
4.1.5. STIHL M-Tronic motorvezérlés
4.1.6. STIHL Injection rendszer
4.1.7. STIHL ElastoStart indítóberendezés
4.1.8. STIHL ErgoStart indítóberendezés
4.1.9. STIHL dekompressziós szelep
4.1.10. STIHL hosszú élettartamú légszűrő-rendszer
4.1.11. STIHL szerszám nélküli üzemanyagtartály-zár
4.2. A fűrészelő részek innovációi
4.2.1. STIHL vezetőlemezek
4.2.2. STIHL fűrészláncok
4.2.3. STIHL gyorsláncfeszítő szerkezet
4.2.4. STIHL QuickStop és STIHL QuickStop Super láncfék védőmechanizmusok
4.2.5. STIHL EMATIC lánckenőrendszer
4.2.6. STIHL szerszám nélküli lánckenőolaj-tartály zár
4.3. Innovációk a biztonságért
4.3.1. STIHL AV professzionális antivibrációs rendszer
4.3.2. STIHL elektromos fogantyúfűtés
5. Korszerű megoldások a STIHL akkumulátoros láncfűrészein
5.1. Akkumulátor-innovációk
5.1.1. STIHL lítium-ion akkumulátorok
5.1.2. STIHL AK és AP moduláris akkumulátoros rendszerek
5.1.3. STIHL bottTainer gépjárműbe integrált mobil akkumulátortöltő rendszer
5.2. Szerkezeti elemek innovációi
5.2.1. Állítható olajszivattyú
5.2.2. Hűtőlevegő szűrő
5.3. Vezérlőrendszer-innovációk
5.3.1. STIHL intelligens elektronika
5.3.2. STIHL LED kijelző
5.3.3. STIHL olajérzékelő szenzor
6. Korszerű megoldások a STIHL elektromos láncfűrészein
6.1. Elektromos innovációk
6.1.1. STIHL túlterhelés elleni védelemi rendszer
6.2. Szerkezeti elemek innovációi
6.2.1. STIHL olajtartály-szintjelző
7. Smart Connector flottakezelő és menedzselő rendszer
8. Korszerű üzem- és kenőanyagok a STIHL láncfűrészeihez
8.1. STIHL kétütemű üzemanyagok
8.2. STIHL kétütemű motorolajok
8.3. STIHL lánckenőolajok
9. Korszerű tartozékok a STIHL láncfűrészeihez
10. A jelenleg vásárolható STIHL láncfűrész-típusok
10.1. STIHL motorfűrészek
10.2. STIHL felső fogantyús motorfűrészek
10.3. STIHL akkumulátoros láncfűrészek
10.4. STIHL felső fogantyús akkumulátoros láncfűrészek
10.5. STIHL akkumulátoros mini láncfűrész
10.6. STIHL elektromos láncfűrészek
Irodalom
Olvasson bele:
3.1. STIHL láncfűrészek az erdészeti gyakorlatban
A STIHL láncfűrészekről a hazai erdészeti szakirodalomban először 1955-ben olvashatunk, amikor Radó Gábor beszámol a Lipcsei Vásáron tapasztaltakról. Beszámolójában a következőket olvashatjuk: „A szovjet „Druzsba" könnyű, egy-emberes 10,5 kg szárazsúlyú benzinmotorfűrészéhez hasonlóan a német STIHL gépgyár „BLK" típusának súlya 11 kg. Konstrukciója tömör, alkatrészei jól védettek. Önálló munkán, vastag állományok esetén pedig kisegítő munkában termelékeny és az adatok szerint üzembiztos. 3,5 LE motorteljesítménye 50 cm-es vezetőlemezzel is elegendő. Üzemóránként 0,75 liter keveréket fogyaszt. Alacsony építése a döntésnél egészen mély vágást tesz lehetővé. Láncát tömör szegecsek helyett visszahajtott hüvelyekkel készítik.” Arról nem ír, hogy a STIHL BLK láncfűrész (29., 30. képek) Magyarországon ekkor már ismert volt-e, ill. nálunk mikor került először alkalmazásba. Ugyanezt a típust Szepesi (1958) is említi anélkül, hogy hazai használatára utalna.
A STIHL Contra (31., 32. képek) a STIHL motorfűrészek között az első, ami erdeinkben megjelent, 1962-től kezdődően (Szőke, 1975). Szepesi (1963) „A motorfűrész” c. könyvében arról ír, hogy: az amerikai típusok mellett egyre inkább előre törnek a STIHL, a Dolmar, a Solo típusú nyugatnémet motorfűrészek”. Részletesen ismerteti a STIHL Contra motorfűrészt és annak kezelését, amiből szintén arra következtethetünk, hogy talán elsőként a STIHL típusok közül, ez a gép ebben az időben Magyarországon már használatban volt.
Palócz (1964) arról értekezik, hogy: „A fakitermelés gépesítését 1965 végére 80%-ra kell fokozni, ehhez két típusú 6,0 HP-s és a 3,0 HP-s STIHL motorfűrészt fogunk alkalmazni.”.
Horváth Gy. (1965) a szálfás, illetve szállítható hosszban való fakitermelés technológiáihoz STIHL motorfűrészeket (a konkrét típusok megadása nélkül) rendel. Szepesi (1966) a fontosabb egyszemélyes motorfűrész-típusok közt említi a STIHL Contra-t (33. kép) és a STIHL-08-at (34. kép).
Az 1970-es évek elején vált széles körűvé a fakitermelésben a hosszúfás termelési munkarendszer, melynek különböző technológiái működtek szerte az országban. E technológiákban a döntés és a gallyazás a legtöbb helyen már STIHL motorfűrészekkel valósul meg, Zalában a Baki Erdészet területén pl. a STIHL Contra és a STIHL-050 AV típusokkal (35., 36. képek) (Mátrabérci - Spingár, 1974).
1974-ben az erdőgazdaságainkban mintegy három és félezer motorfűrész dolgozik (Luka Barcza, 1974), melyek jelentős része STIHL-050 AV típusú. Ezen gépek 1969-1972 közötti alkatrész-felhasználásába ad betekintést a 37. ábra. Ebből következik, hogy ez a STIHL típus 1969-ben már meghatározó gépe volt a hazai erdőgazdálkodásnak. Szőke 1976-ben „napjaink motorfűrészének” nevezi a STIHL 050 AV-t.
Az 1970-es években az Erdészeti Tudományos Intézet különböző fakitermelési technológiákat javasol az erdészeti gyakorlat számára. Ezek egy részében STIHL motorfűrészeket rendel a döntés műveletéhez. Pl. „A nyár fakitermelésben alkalmazott Timberjack technológiák” -ban a STIHL-051 AV-t (Szepesi, 1978); vagy az „Az aprítéktermelés lehetséges munkarendszerei”-ben szintén a STIHL-051 AV-t (Mátrabérczi, 1979) (38. kép).
Az Erdészeti Tudományos Intézet 1981-ben adta ki „A VII. ötéves tervidőszak javasolt fahasználati géprendszere” c. ajánlást a gyakorlat számára, amelyben a kis és a középkategóriás motorfűrészek között az első helyen javasolja a STIHL típusok alkalmazását, a nehéz kategóriában pedig csak ezeket (Szepesi szerk., 1981). Javaslatot tesz az elaprózott területű termelőszövetkezeti erdők kitermelésére is, melyben a döntés-gallyazás-darabolás műveleteihez a STIHL-028 AVEQ, a STIHL-038 AVEQ, a STIHL-056 AVSE típusokat javasolja (Walter szerk., 1982).