Könyv
kategóriák

A családi gazdálkodás ökonómiája

Szerző: Dr. Vasa László
Ár: 4400 Ft Kiadói ár: 3520 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

ÚJRA KAPHATÓ!
Napjaink gazdasági és társadalmi folyamatai egyre inkább az egyensúlytalanság irányába változnak. Nem csupán a társadalmi, hanem a természeti környezet is változik, mégpedig negatív módon. E folyamatok nyilvánvalóvá teszik a fenntartható komplex (gazdasági-társadalmi-ökológiai) rendszerek szükségességét, melyben a háztartások kiemelt szerepet játszanak. Az egyes háztartások automatikusan a fenntarthatóság irányába egyensúlyoznak. A háztartás-üzem szimbiózisa, amely általában is jelen van a gazdaság egészében, különös sajátossággal jelenik meg a mezőgazdaságban. A családi gazdaságban szorosan összefonódik a háztartás és a gazdaság, az önellátás és az árutermelés: a tőke a család tulajdonában van, amely kontrollálja az inputokat, döntéseket hoz, de egyben végzi a termelő tevékenységet is.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 240 oldal
ISBN: 9789639935815
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

1. Bevezetés
1. A háztartás-ökonómia elmélete
1.1. A háztartás-tudományi diszciplína részterületei, kapcsolódó
tudományágak
1.2. A háztartás fogalmi körülhatárolása
1.3. A „háztartási háromszög”
1.3.1. A háztartás erôforrásai
1.3.2. A háztartás mozgástere – a cselekvési alternatívák
1.4. A háztartás gazdálkodási területei
1.5. A háztartás gazdasági kapcsolatrendszere
2. A háztartás-ökonómia fôbb hazai és külföldi irányzatai
2.1. A háztartásgazdaság jelentôségének feltárására irányuló
kutatások
2.1.1. A háztartásgazdaság jelentôségét hangsúlyozó
elméletek
2.1.2. A társadalmi polarizáció vizsgálata
2.1.3. A család és a háztartás viszonya
2.1.4. A háztartási stratégiák és a háztartástervezés jelentôsége 62
2.1.5. Az otthoni munka jelentôsége, az értékelésével kapcsolatos
felfogások
2.2. A mezôgazdasági háztartások kutatásának irányzatai
2.2.1. Háztartásszerkezet- és életstílus-vizsgálat
2.2.2. Jövedelemkombináció, pluriaktivitás és erôforrásallokáció
2.2.3. A vállalkozói, gazdálkodói magatartásminták vizsgálata 81
2.2.4. A háztartások és a családi gazdaságok szimbiózisa
2.2.5. A családi ciklus érvényesülése a mezôgazdasági háztartásokon
belül
2.2.6. A háztartások szerepe a falusi kapcsolathálókban
2.3. A háztartás-ökonómia szakirodalmi hátterének összegzése
3. A háztartás-ökonómiai elméletek fejlôdése
3.1. A háztartás-gazdaságtan kezdetei
3.1.1. A háztartások kialakulása és szerepük az ôskorszakban 93
3.1.2. Az arisztotelészi háztartástan és annak történelmi
hatásai
3.1.3. A vallási értékorientációk és hatásuk a háztartástudományra
3.2. A háztartások nemzet-gazdaságtani megközelítése
3.2.1. Iparosodás és polgári felemelkedés – klasszikusok és
elôhírnökeik
3.2.2. A „hagyományos” neoklasszikus háztartáselmélet
3.2.3. Az „új” neoklasszikus háztartáselmélet – a „New Home
Economics"
3.3. A háztartással kapcsolatos gazdaságtani megközelítések
értékelése; a háztartás lehetséges szerepei a posztindusztriális
korban
4. A családi gazdaságok
4.1. A családi gazdaságok kialakulásának történelmi sajátosságai 130
4.2. Farm vagy családi gazdaság?
4.3. A családi gazdaságok fogalmi körülhatárolása
4.3.1. Elméleti megközelítés
4.3.2. Jogi megközelítés
4.3.3. Nemzetközi tekintés
4.4. A családi gazdaságok kategorizálása
4.4. 1. A családi gazdaságok egy lehetséges tipizálása
5. A családi gazdaságok gazdálkodásának néhány háztartásökonómiai
aspestusa
5.1. A családi gazdaság háztartás-ökonómiai rendszerének elemei 167
5.2. Családi gazdaság: háztartáson alapuló erôforrás-menedzsment 170
5.2.1. Döntési folyamat és családi irányítás: családi gazdaságok
és családi irányítású vállalkozások
5.2.2. A nemek szerepe
5.2.3. Családi ciklus
5.2.4. A családi ciklus szakaszolása a dinamikus háztartásvizsgálatok
szempontjából
5.2.5. A munka mint a háztartások által biztosított erôforrás
a családi gazdaságokban
5.2.6. A háztartás termelési függvénye
5.3. A családi gazdaságok integrált háztartásmodellje
6. Egy kvalitatív kutatás megállapításai
6.1. A kutatás módszertana
6.2. A kutatás eredményei
6.3. A vizsgálat tanulságai
7. Következtetések
8. Felhasznált irodalom

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

2.2. A mezôgazdasági háztartások kutatásának
irányzatai
2.2.1. Háztartásszerkezet- és életstílus-vizsgálat
Az vidéki életminôség és az életvitel-attitûdök különbözô aspektusait
Meissner (1991) egy keletfríz járás háztartásainak példáján keresztül
szemléltette. Választása szándékosan esett a jóléti állam egy gyenge gazdaságszerkezettel,
azonban kedvezô környezeti adottságokkal rendelkezô
térségére. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a lakosság
az objektív feltételek hiányosságai ellenére mind saját sorsával, mind az
életét meghatározó körülményekkel elégedett volt. Immár empirikus
eredmények is bizonyították az addig jószerivel csak hipotézisként
létezô feltételezést, mely szerint az életminôséget negatívan befolyásoló
tényezôket (pl. a munkanélküliség vagy a szabadidô eltöltésének és a
kulturális tevékenységnek keretet adó feltételrendszer hiányosságai)
ellensúlyozzák az objektív módon is értékelhetô adottságok, mint pl. a
természet közelsége, a nyugalom, valamint a relatíve olcsóbb lakáshoz
jutás, illetve az immateriális módon megjelenô kötôdés a tájhoz, a kultúrkörhöz,
illetve kis közösségi hálózatokhoz.
Meissner szociológiai jellegû értékelésétôl eltérôen Häsler (1988)
gazdaságföldrajzi szempontok alapján közelítette meg az életminôség
kérdéskörét, erôsítve a háztartáskutatás interdiszciplináris jellegét.
A szerzô a vidéki térségek objektív módon értékelhetô, anyagi szempontok
alapján meghatározott életminôségét a rurális háztartások által
szubjektíven érzékelt elônyökkel és hátrányokkal állította szembe. Miközben
a szociológusok és a regionális fejlesztésekrôl döntô szakemberek
mindmáig nem egységesek a vidéki térségek kritériumrendszerének
kialakítása tekintetében, a célcsoport meglehetôs határozottsággal képes
volt megítélni saját környezetét: miközben a kutatás során felkeresett
500 háztartás majd mindegyike meg tudott említeni több, vidéki életbôl
fakadó elônyt is, addig a megkérdezettek csak közel harmada számolt be
érzékelt hátrányokról is. Még ha a kutatás eredményeit csupán az érintett
kistérségre és nem az egész vidéki közösségre vonatkozóan tekintjük
is reprezentatívnak, valamint figyelembe vesszük a megkérdezés egyes
módszertani hiányosságait (amelyre egyébként a szerzô maga is utal),
akkor is egyértelmûen megállapítható, hogy a vidéki térségek lakói kedvezôbbként ítélik meg saját életkörülményeiket, mint azt általában gondolnánk.
Erre utal a szerzô végkövetkeztetése is: „Úgy tûnik, hogy a
helyi életminôség egyes, infrastrukturális helyzettôl független tényezôi
képesek a messzemenôkig kompenzálni a funkcionális és a földrajzi
helyzetbôl fakadó hátrányokat.”

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai