Gyakorlati Tudástár (PDF)
kategóriák
Talaj és növény, tápanyagellátás - Integrált növénytermesztés 2.
Digitális kiadvány
A talaj feltételesen megújuló (megújítható) természeti erőforrás. Észszerű használata során nem változik irreverzibilisen, „minősége” nem csökken szükségszerűen és kivédhetetlenül. Megújulása azonban nem megy végbe automatikusan, zavartalan funkcióképességének, termékenységének fenntartása, megőrzése állandó, tudatos tevékenységet követel, amelynek legfontosabb elemei az észszerű földhasználat, az okszerű talajvédelem, agrotechnika és melioráció.
ISBN/ISSN: 978-615-6815-01-9
Tartalomjegyzék:
1. A talaj-növény kapcsolatrendszere (Kátai János)
1.1. A talaj funkciója
1.2. A talajok növénytermesztés szempontjából fontosabb fizikai tulajdonságainak összefüggései
1.3. A talajok növénytermesztés szempontjából fontosabb kémiai tulajdonságai
1.4. A talaj élővilága, az edafon szerepe
1.5. Az elemek biogeokémiai körforgalma
1.6. A talajban élő szervezetek tevékenysége, jelentősége
1.7. Magyarország növénytermesztési szempontból fontosabb talajtípusai
1.8. A talajra ható termesztési és antropogén tényezők
1.9. Talajdegradáció – talajvédelem – talajjavítás
1.10. Földértékelés
2. A szántóföldi növények tápanyagellátása (Balláné Kovács Andrea)
2.1. A talajtermékenység, a talajok tápanyagtartalma
2.2. A tápanyag-utánpótlás lehetőségei, alternatív tápanyagpótlás
2.3. Műtrágyázási szaktanácsadás, a műtrágyaadagok számítási módszere
2.4. A talajok tápelem-ellátottságának megismerésére irányuló biológiai módszerek
2.5. Környezetkímélő növénytáplálási szaktanácsadási rendszer
2.6. Alternatív tápanyag-utánpótlás
Olvasson bele:
Műtrágyázási szaktanácsadás, a műtrágyaadagok számítási módszere
A megfelelő módon kiválasztott műtrágyák mennyiségi kijuttatásának kiszámolásához hazánkban évtizedeken át a MÉM-NAK (MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ) műtrágyázási szaktanácsadási rendszer nyújtott segítséget, melynek alapgondolata mérlegszemléletű. E szerint a termésképzéshez szükséges tápelemmennyiség kijuttatása a várható becsült termés alapján történik, figyelembe véve a talaj tápanyag-szolgáltató képességét és bizonyos korrekciós tényezőket, melyek a talaj tápelem-ellátottságát módosíthatják. A trágyázási alapelveket, javaslatokat Buzás, Debreczeni és munkatársai dolgozták ki 1977–78-ban, melyet az alapelveket megtartva, 10 évvel később tovább változtattak.
Az azóta eltelt több évtizedes növénytermesztési gyakorlat, a tápanyag-gazdálkodási tapasztalatok, a környezetvédelem egyre nagyobb térhódítása tette és teszi lehetővé az új tudományos és gyakorlati eredményeket is figyelembe vevő pontosításokat, továbbfejlesztéseket. Fontosnak tartjuk megjegyezni azonban, hogy a módosítások nem befolyásolták az alapelvet, vagyis a mérlegszemléletű tápanyag-kijuttatást. Adott mennyiségű műtrágya kijuttatásának a célja a növények igényeinek megfelelő tápanyag-utánpótlás a talaj termékenységének fenntartásával. A műtrágyaadag MÉM-NAK módszer szerinti kiszámításának fontosabb lépéseit az alábbiakban ismertetjük.
A műtrágyahatóanyag-szükséglet számolása:
M=Q∙fkorr ;
ahol M = műtrágyahatóanyag-szükséglet (kg/ha)
Q = várható, becsült termés
fkorr = korrigált fajlagos hatóanyag-szükséglet (kg/t)
A műtrágyahatóanyag-szükséglet számításának lépései:
a) a tábla termőhely-kategóriába sorolása;
b) a várható termés becslése;
c) a talaj NPK ellátottságának megítélése;
d) a korrigált fajlagos műtrágyahatóanyag-szükséglet (fkorr) kikeresése a táblázatból;
e) műtrágyahatóanyag-szükséglet számolása;
f) módosító tényezők figyelembevétel;
g) műtrágya-szükséglet kiszámítása.
a) A tábla termőhely-kategóriába sorolása
A műtrágyázási irányelvek kidolgozásakor hazánk növénytermesztésbe bevont talajait hat termőhely-kategóriába sorolták a termőhelyi szempontokat figyelembe véve:
I. csernozjom talajok,
II. barna erdőtalajok,
III. kötött réti és glejes erdőtalajok,
IV. homok- és laza talajok,
V. szikes talajok,
VI. sekély termőrétegű vagy erősen erodált lejtős talajok.
A termőhely-kategóriákhoz megállapították az NPK ellátottsági határértékeket és az igen gyenge, gyenge, közepes, jó és igen jó kategóriákat (9., 10., 11. táblázatok).
b) A várható termés becslése
A várható termés becsléséhez meg kell állapítani, hogy az előző öt évben termesztett különböző kultúrák termésmennyiségei (t/ha) milyen termésszinteknek felelnek meg az adott termőhely-kategóriában. Az előző öt év két legjobb termésszintje alapján becsülhető a várható termés mennyisége.