Ahhoz képest… 50 felett egészségesen

Életmód

Szépségápolás. Látványtár (Lôrincz Andrea) . 8
Kozmetológia. Jobb bôrben (dr. Duray Éva) . 24
Plasztikai sebészet. Megvágva (dr. Rezek Ödön). 41
Wellness. Életmûvészek elônyben (Lôrincz Andrea). 49
Testmozgás. Versenyfutás az idôvel (Ambrus Zsófia). 54
Táplálkozás. Jót tevô betevô (dr. Barna István). 65

Érzékszerveink

Ízlelés. Tényleg sótlan (dr. Krasznai Magda). 76
Látás. Egy szemüveg, két szemüveg (dr. Visontai Zsuzsanna) . 78
Szaglás. Mi ez az illat? (dr. Krasznai Magda). 82

Káros szokásaink

Alkoholfogyasztás. Borban az egészség? (dr. Barna István)
Dohányzás. Végleg letettem? (dr. Krasznai Magda). 90
Túlsúly. Mérlegeljünk (dr. Barna István) . 93

Nôk és férfiak

Nôk változókorban. Kapunk hideget, meleget (dr. Bánhidy Ferenc, dr. Tömösvári Zoltán). 102
Idôsödô férfiak – idôsödô férfiasság. Arccal a falnak (dr. Kopa Zsolt). 108

Gyakori betegségeink

Bôrelváltozások. Foltmentesen (dr. Duray Éva) . 118
Allergiás orrnyálkahártya-gyulladás. Elég a szipogásból! (dr. Krasznai Magda). 129
Emésztôrendszerünk. Belsôségek (dr. Wacha Judit)
Mozgásszervi betegségek. Miben sántikálunk? (dr. Bálint Géza)
Felnôttkori cukorbetegség. Édes élet (dr. Barna István). 150
Fogazat és életkor. Fogas kérdés (dr. Patonay Lajos). 156
Frontérzékenység. Idôjárás-elôrejelzés (dr. Barna István) . 166
Fülzúgás. Csend-ôrség (dr. Krasznai Magda) . 171
Gégebetegségek. Ha torkunkon akad a szó (dr. Krasznai Magda). 173
Halláscsökkenés. Tessék??? (dr. Krasznai Magda). 174
Horkolás. Hárman az ágyban (dr. Krasznai Magda) . 176
Légszennyezettség. Szmog elôttem, szmog utánam (dr. Krasznai Magda)
Lelki bajok. Beszéljünk róla? (dr. Kárpáti Róbert). 180
Magasvérnyomás-betegség. Ha felmegy a pumpa (dr. Barna István). 182
Szûrôvizsgálatok. Mentôövek (dr. Barna István). 188

A szûrôvizsgálat a tünet- és panaszmentes lakosság célzott vagy általános jellegû, bizonyos
idôközönkénti vizsgálatát jelenti. A szûrôvizsgálatok célja, hogy még a tünetek és a panaszok
megjelenése elôtt kimutassa a kialakulóban lévô betegségek jelenlétét. A szûréseket a gyakori,
korai szakaszban csak vizsgálattal kimutatható vagy a népegészségügyi– járványtani jelentôsége
miatt fontos betegségek felfedezésére végzik.
Természetesen a szûrôvizsgálatoknak számos fajtája van, amely országonként, idôszakonként
eltérô. Lehet kötelezô vagy ajánlott (önkéntes részvételû), korcsoport és nem szerinti, egyes területekre
korlátozott, folyamatos vagy kampányszerû, a lakosság egészét vagy csak egy-egy veszélyeztetett
csoportját érintô. Elôfordul az is, hogy valaki panaszok hiányában is kéri bizonyos
betegségek esetleges fennállásának megállapítását, de akár konkrét elképzelés nélkül is általános
egészségi állapotának felmérését.
Az egészséges személyek szûrése munkaalkalmassági, rendszeres foglalkozás-egészségügyi
ellenôrzés vagy véradás alkalmával is történhet, de végeznek szûrést az életkorhoz, illetve egyes
meghatározott betegségekhez kötötten is. A folyamatos családorvosi szûrést behívás vagy spontán
megjelenés alapján végzik.
Bármilyen furcsa, de bizonyos vizsgálatokat magunk is elvégezhetünk. Ha van például egy
mérôszalagunk, rendszeresen ellenôrizhetjük testmagasságunkat, csípô- és haskörfogatunkat.
Testmagasságunk változása jelzi a csontok anyagcsere-folyamatát, amely nôknél rendszerint 30,
férfiaknál 40 éves kor után a csontlebontás irányába tolódik el, és elkezdôdik a csontszövet állományának
fokozatos leépülése. Nôknél a változókorban felgyorsul a csontvesztés a csökkent
ösztrogéntermelôdés következtében. Amint testmagasságunk csökkenését észleljük, érdemes
elmennünk csontsûrûség-vizsgálatra, melyhez családorvosi beutaló szükséges.
A centiméterszalaggal megmérhetjük a csípônk és a derekunk körfogatát is. A derék- és a
csípôkörfogat jellemzô mutatója a túlsúly-, illetve az elhízás mértékének. Ha ismerjük a két
méretet, egyszerûen kiszámíthatjuk azok hányadosát. Ha a derék/csípô hányadosa meghaladja
nôknél a 0,8-as, férfiaknál az 1,0-es értéket, akkor bizony fokozott a lehetôsége annak, hogy
kialakul valamely szív- és érrendszeri megbetegedés.
Ha a centiméterszalag mellett van a háztartásban szobai mérlegünk is, a testsúly és a testmagasság
adatainak ismeretében kiszámíthatjuk testtömegindexünk értékét (BMI = Body Mass
Index). Ha tehetjük, érdemes olyan mérleget beszereznünk, mely a testzsírszázalékot is képes
mérni, ezáltal még pontosabb képet kaphatunk egyes szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris)
kockázati tényezônkrôl. A testsúlycsökkenés bizonyos idôskori hormonváltozásokkal (pajzsmirigy fokozott mûködése, cukorbetegség) vagy táplálkozási nehézséggel, étvágytalansággal akár
elhúzódó gyulladásos, daganatos betegséget is jelezhet. Azonban a testsúlynövekedés hátterében
a táplálkozásból adódó súlygyarapodás mellett az idôszakosan elôforduló vízvisszatartás is
állhat, amely szív-, vese-, illetve májbetegségre utalhat. Az életkor már önmagában is növeli a
szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Elhízott embernél várható a cukorbetegség, magasvérnyomás-
betegség rövid idôn belüli kialakulása.
Ma már bizton állíthatjuk, hogy nincs olyan személy, akinek családjában vagy baráti körében
ne lenne hipertóniás vagy cukorbeteg, a szív- és érrendszeri betegségek közül ezek a
leggyakoribbak. Mindkét betegségre jellemzô, hogy hosszú ideig nem okoz panaszt, nincsenek
jellemzô tünetek. Ezért lényeges a magukat egészségesnek érzô emberek szûrése, mert így a
betegség kialakulására hajlamosító tényezôket, illetve a már kialakult betegséget korán felfedezhetjük.
Ha a saját háztartásunkban nincs vérnyomást vagy vércukorszintet mérô készülék,
egy-egy látogatás alkalmával valamely családtagunk vagy barátunk készülékével ellenôrizhetjük
vérnyomásunk vagy vércukorszintünk értékét.