Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.

1. Durumbúza (Pepó Péter) 
1.1. Termesztésének általános ismeretei 
1.2. Morfológiai, élettani jellemzők 
1.3. Termesztésének agroökológiai feltételei 
1.5. Termesztésének agrotechnikai elemei 
2. Tavaszi búza (Pepó Péter) 
2.1. Termesztésének általános ismeretei 
2.2. Morfológiai, élettani jellemzők 
2.3. Termesztésének agroökológiai feltételei 
2.4. Biológiai alapok 
2.5. Termesztésének agrotechnikai elemei 
3. Tönkölybúza (Pepó Péter) 
3.1. Termesztésének általános ismeretei 
3.2. Morfológiai, élettani jellemzők 
3.3. Termesztésének agroökológiai feltételei 
3.4. Biológiai alapok 
3.5. Termesztésének agrotechnikai elemei 
4. Rozs (Csajbók József) 
4.1. Termesztésének általános ismeretei 
4.3. Termesztésének agroökológiai feltételei 
4.4. Biológiai alapok 
4.5. Termesztésének agrotechnikai elemei 
5. Zab (Csajbók József) 
5.1. Termesztésének általános ismeretei 
5.2. Morfológiai, élettani jellemzők 
5.3. Termesztésének agroökológiai feltételei 
5.4. Biológiai alapok 
5.5. Termesztésének agrotechnikai elemei 
6. Rizs (Csajbók József) 
6.1. Termesztésének általános ismeretei 
6.2. Morfológiai, élettani jellemzők 
6.3. Termesztésének agroökológiai feltételei 
6.4. Biológiai alapok 
6.5. Termesztésének agrotechnikai elemei 
7. Indiánrizs (Csajbók József) 
7.1. Termesztésének általános ismeretei 
7.2. Morfológiai, élettani jellemzők 
7.3. Termesztésének agroökológiai feltételei 
7.4. Biológiai alapok 
7.5. Termesztésének agrotechnikai elemei
8. Szemes cirok (Ábrahám Éva Babett) 
8.1. Termesztésének általános ismeretei 
8.2. Morfológiai, élettani jellemzők 
8.3. Termesztésének agroökológiai feltételei 
8.4. Biológiai alapok 
8.5. Termesztésének agrotechnikai elemei 
9. Köles (Ábrahám Éva Babett) 
9.1. Termesztésének általános ismeretei 
9.2. Morfológiai, élettani jellemzők 
9.3. Termesztésének agroökológiai feltételei 
9.4. Biológiai alapok 
9.5. Termesztésének agrotechnikai elemei 
10. Fénymag (Dóka Lajos Fülöp) 
10.1. Termesztésének általános jellemzői 
10.2. Morfológiai, élettani jellemzők 
10.3. Termesztésének agroökológiai feltételei 
10.4. Biológiai alapok 
10.5. Termesztésének agrotechnikai elemei 
11. Pohánka (hajdina) (Dóka Lajos Fülöp) 
11.1. Termesztésének általános jellemzői 
11.2. Morfológiai, élettani jellemzők 
11.3. Termesztésének agroökológiai feltételei 
11.4. Biológiai alapok 
11.5. Termesztésének agrotechnikai elemei 
12. Amaránt (Dóka Lajos Fülöp) 
12.1. Termesztésének általános ismeretei 
12.2. Morfológiai, élettani jellemzői 
12.3. Termesztésének agroökológiai feltételei 
12.4. Biológiai alapok 
12.5. Termesztésének agrotechnikai elemei 

Az amaránt termesztésének általános ismeretei
Az amaránt Európában – így Magyarországon is – a köztermesztésben kevésbé elterjedt gabonaféle. Pedig termesztése igen régre, 5000–6000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Közép- és Dél-Amerikában a kukorica mellett fontos gabona, felhasználhatósága sokrétű, beltartalmi értékei kiemelkedőek. A disznóparéjfélék családjába tartozik, nálunk inkább a nem igazán kívánatos, gyomnövényként megjelenő rokona az Amaranthus retroflexus van jelen szántóföldjeinken. Magyarországon a 1980-as évek közepétől foglalkoznak a növény termesztésével, nemesítésével kapcsolatos kutatásokkal az Alföld déli részén.
Nagyon kedvező beltartalmi paraméterei miatt felhasználási területe igen széles körű és napjaink táplálkozási szokásai, a reformétrendek támasztotta különlegesebb igények következtében folyamatosan bővül. Emberi fogyasztásra és állatok takarmányozására is kiválóan alkalmas. Ökológiai termesztésből származó magtermése tőlünk nyugatra igen keresett. Leginkább a magját használják, de a zöld növényi részek is alkalmasak fogyasztásra.
Főzve, pattogtatva, lisztként egyaránt számtalan feldolgozási formája ismert. Őrölve különféle pékáruk, kekszek készíthetők belőle, emellett müzli, flakes, extrudált termékek formájában is kapható, főzve kása készíthető belőle, sőt még panírozáshoz is használatos. Mivel lisztje fehérjében igen gazdag, de gluténmentes, így a manapság – sajnálatos módon – egyre bővülő lisztérzékenyek körébe tartozók is fogyaszthatják.
Állati takarmányként egyaránt kiváló mind a zöld növényi részek, mind a mag. Zöldtakarmányként több Amaranthus-faj is használható, már fajtákat is nemesítettek; vannak, amelyek egy évben többször is vághatók. Nagy zöldtömeget ad (50 t/ha feletti), amely kb. 20 t/ha szárazanyagnak felel meg. Ezzel az inkább elterjedt silócirok és szudánifű hektárnyi hozamához lehet hasonlítani, fehérjetartalma pedig a lucernáéhoz közelít. Zölden etetve is kiváló takarmány, több állatfaj (sertés, baromfi, nyúl, juh, szarvasmarha) is fogyasztja. Silózásra is alkalmas, jó minőségű tartósított takarmány készíthető belőle. Magtermése is rendkívül tápláló, főként a baromfi kedveli, az állatok gyarapodására, valamint a tojástermelésre van jó hatással.
Az amaránt egy rendkívül értékes „álgabona”-féle, sokrétű felhasználási lehetőséggel. Magjának beltartalmi paraméterei lehetővé teszik, hogy a mai reformkonyha egyik alapélelmiszerét képezze. Növekvő piacával érdemes számolni, ezáltal termesztési területe is növekedni fog, amint a társadalom egyre szélesebb köre megismeri.