
Gyakorlati Tudástár (PDF)
kategóriák
Alternatív hüvelyes növények - Integrált növénytermesztés 13.
Digitális kiadvány
A kötet a bab, a lencse, a lóbab, a csillagfürt, a csicseriborsó, a szegletes lednek és a homoki bab termesztésének ismereteit mutatja be.
ISBN/ISSN: 978-615-6815-12-5
Tartalomjegyzék:
1. Bab (Szabó András)
1.1. Termesztésének általános ismeretei
1.2. Morfológiai, élettani jellemzők
1.3. Termesztésének agroökológiai feltételei
1.4. Biológiai alapok
1.5. Termesztésének agrotechnikai elemei
2. Lencse (Szabó András)
2.1. Termesztésének általános ismeretei
2.2. Morfológiai, élettani jellemzők
2.3. Termesztésének agroökológiai feltételei
2.4. Biológiai alapok
2.5. Termesztésének agrotechnikai feltételei
3. Lóbab (Kutasy Erika)
3.1. Termesztésének általános ismeretei
3.2. Morfológiai, élettani jellemzői
3.3. Termesztésének agroökológiai feltételei
3.4. Biológiai alapok
3.5. Termesztésének agrotechnikai elemei
4. Csillagfürt (Kutasy Erika)
4.1. Termesztésének általános ismeretei
4.2. Morfológiai, élettani jellemzői
4.3. Termesztésének agroökológiai feltételei
4.4. Biológiai alapok
4.5. Termesztésének agrotechnikai elemei
5. Csicseriborsó (Szabó Éva)
5.1. Termesztésének általános jellemzői
5.2. Morfológiai, élettani jellemzők
5.3. Termesztésének agroökológiai feltételei
5.4. Biológiai alapok
5.5. Termesztésének agrotechnikai elemei
6. Szegletes lednek (Ábrahám Éva Babett)
6.1. Termesztésének általános ismeretei
6.2. Morfológiai, élettani jellemzők
6.3. Termesztésének agroökológiai feltételei
6.4. Biológiai alapok
6.5. Termesztésének agrotechnikai elemei
7. Homoki bab (Szabó Éva)
7.1. Termesztésének általános jellemzői
7.2. Morfológiai, élettani jellemzők
7.3. Termesztésének agroökológiai feltételei
7.4. Biológiai alapok
7.5. Termesztésének agrotechnikai elemei
Olvasson bele:
A szegletes lednek termesztésének általános ismeretei
A szegletes lednek vad alakja nem ismert. Őshazája a Kaukázustól, a Kaszpi-tengertől Észak-Indiáig terjed. A világon száznál több lednek faj ismert. Magyarországon a kelet-mediterrán eredetű szegletes ledneket vetik. Hazánkban csupán szórványosan termesztik. A Föld többi országában is alternatív növényként termesztik, termesztéséről statisztikai adatokat nem közölnek.
A szegletes lednek termesztése a történelem előtti időkre nyúlik vissza. A szegletes ledneket, mint termesztett növényt az ókori görög és római irodalom is megemlíti. Hazánk területén már a kőkorszakban hasznosították a magját, Aggteleken és a Lengyeliben feltárt ásatások során is találtak lednekmaradványokat. Az ősi nyomokat követően középkori termesztéséről maradtak fenn bizonyítékok. Elsősorban kertekben termesztették, szántóföldi termesztése az 1900-as évek elején kezdődött.
A szegletes lednek igénytelen növény, rossz talajadottságú helyeken, szikeseken a legbiztosabban termő hüvelyesünk, de más talajtípusokon is termeszthető. Elsősorban ott van jelentősége, ahol a borsó termesztése már nem biztonságos.
Termesztése kedvező hatású a talajra, a vetésforgóba jól beilleszthető. Kiváló alkalmazkodóképességű növény. Magja abrakkeverékekben értékes takarmány, jó kiegészítője a gabonafélék aminosavainak. Magja 24–26% (80%-os emészthetőségű) nyersfehérjét tartalmaz, keményítőértéke 51%-os. Kevéssé puffasztó, mint az egyéb hüvelyesek. A nyersfehérje aminosav összetétele hasonló a borsóéhoz, gazdag esszenciális aminosavakban.
A szegletes lednek zöldtakarmányként is hasznosítható. A lednek zöldtakarmányként való felhasználása Magyarországon nem jellemző, külföldön elterjedtebb. Zöldtakarmányként 10% zab vagy 20% napraforgó hozzákeverésével is vethető. Szalmatermése a magtermés kétszerese, szalmájának értéke a betakarítástól függ. Emészthetősége jobb, mint az egyéb hüvelyeseké.
Zöldtrágyázásra fő- és másodvetésben is termeszthető. Főgyökere 60–90 cm mélyre hatol, gyökérgümőiben Rhizobium baktériumok élnek (Rhizobium leguminosarium). Gyökérgümői és nagy zöldtömege révén nitrogénben jelentősen gazdagítja a talajt. Nyugat-Európában szőlők zöldtrágyázására is használják.
A szegletes lednek hüvelye zölden, magja zölden és szárazon is alkalmas humán fogyasztásra. Könnyen emészthető tápdús, ízletes leves, főzelék, püré készíthető belőle (a középkorban népeledel volt). Fogyasztása zölden zöldborsó helyett cukorbetegek részére javasolt.
A lednek jó mézelő, júniusban kiváló méhlegelő. Termesztése várhatóan a jövőben is azokon a termőhelyeken lesz perspektivikus, ahol az egyéb maghüvelyesek termesztése nem biztonságos.
A kategória legkedveltebb kiadványai


Dr. Radics László Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés



Takácsné dr. Hájos Mária A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata

Dr. Radics László (szerk.) A rozs termesztése

Borhi András Permetező drónok - Lehetőségek és korlátok a mezőgazdaságban

Dr. Radócz László - Szilágyi Arnold A kukorica integrált növényvédelme

Dr. Pepó Péter (szerk.) Gabonafélék - Integrált növénytermesztés 6.


