Gyakorlati Tudástár (PDF)
kategóriák
Hüvelyesek - Integrált növénytermesztés 7.
Digitális kiadvány
A borsó termesztése fontos szerepet tölt be a vetésváltásban. Kedvező elővetemény hatását jelenti, hogy sekélyen gyökerezik, a talajt nem szárítja ki csak maximum 100–110 cm-ig, korán lekerül és a talajt a növénnyel szimbiózisban élő rizóbiumbaktériumok nitrogénben gazdagítják. A borsó után következő őszi búza 1,0–1,5 t/ha-ral nagyobb termést ad.
A 2012-ben indult Duna Szója Szövetség jóvoltából a Duna-régióban a GMO-mentes szója termesztése. Területe 700 ezer hektárra nőtt.
ISBN/ISSN: 978-615-6815-06-4
Tartalomjegyzék:
1. Borsó (Sárvári Mihály)
1.1. Termesztésének általános ismeretei
1.2. Morfológiai, élettani jellemzők
1.3. Termesztésének agroökológiai feltételei
1.4. Biológiai alapok
1.5. Termesztésének agrotechnikai elemei
2. Szója (Ábrahám Éva Babett)
2.1. Termesztésének általános ismeretei
2.2. Morfológiai, élettani jellemzők
2.3. Termesztésének agroökológiai feltételei
2.4. Biológiai alapok
2.5. Termesztésének agrotechnikai elemei
Olvasson bele:
A szója betegségei
A vírusos betegségek közül a szójamozaik vírus (Soybean mosaic potyvirus) okoz leggyakrabban tüneteket. A szója sárgavírusos megbetegedés (Bean yellow mosaic potyvirus) kevésbé jelentős megbetegedés. A vírusos rügyszáradás (Tobacco ringspot virus) komoly károkat okozhat.
A szója legismertebb baktériumos betegségei a baktériumos barna levélfoltosság (Pseudomonas syringae pv. glicineae) és a szója baktériumos hólyagos foltosság (Xanthomonas campestris pv. glycines, Xanthomonas phaseoli var. sojense).
Gombás betegségek közül a csíranövények pusztulását okozzák a Fusarium fajok, a fehérpenészes rothadás (Sclerotinia scleritiorum), a Rhizoktónia (Rhizoctonia solani) és a Phytum fajok. Állományban a szójaperonoszpóra (Peronospora manshurica), a szójafuzáriózis (Fusarium oxysporum), a fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia sclerotiorum), a diaportés szárfoltosság és szárrák (Diaporthe phaseolorum var. sojae, D. phaseolorum var. caulivora), a szeptóriás barna levélfoltosság (Septoria glycines), a hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina) és a szójaantraknózis (Colletotrichum glycines) okozza a legnagyobb növény-egészségügyi problémákat. Ritkábban fertőz a lisztharmat (Microsphaere diffusa), a szójarozsda (Phacopsora pachyrhizi) és a cerkospórás levélfoltosság és magszíneződés (Cercospora sojina, Cercospora kikuchii).
A kórokozók ellen csávázással, fungicides állománykezeléssel és az agrotechnikai elemek betartásával (főként a vetésváltás szabályainak betartásával), a fertőzött szármaradványok aláforgatásával, a vetésidő és az állománysűrűség megválasztásával és a harmonikus NPK trágyázással tudunk védekezni.