Könyvek
kategóriák
Díszkertek öntözése
Hazánk éghajlati adottsága nem kedvező ahhoz, hogy az egész tenyészidőszakban kifogástalan gyep-, díszcserje- és virágtakaró vegyen körül bennünket. A nyaranta előforduló csapadékhiányos időszak nem teszi lehetővé a magas minőségű zöldfelület fenntartását vízpótlás nélkül. Az öntözés lehetőséget nyújt arra, hogy növényegészségügyi feladatainkat is hatékonyabban tudjuk ellátni, mert az egészséges növényi szervezet sokkal hatékonyabb a kórokozókkal szemben. A jól ápolt díszkert az esztétikai látványon túl leköti a port a levegőből, csökkenti a környezet zaját és hűti a levegőt. A kertbe telepített automata öntözőberendezés hozzájárul a minimális fenntartási munkához és a funkcionalitáshoz. A berendezés gondoskodik arról, hogy a növények a megfelelő mennyiségű vizet kapják, így optimalizálja a vízfelhasználást. Az igényes környezet a folyamatos öntözés alkalmazásával valósul meg. Az ehhez szükséges tudás megszerzéséhez kíván segítséget nyújtani a Magyar Öntözési Egyesület tagjaiból szerveződött írógárda. A szerzők széles körű képzettséggel és hosszú gyakorlattal rendelkeznek, így kiforrott, hasznos információkat adnak át az öntözött kert létesítéséhez, fenntartásához.
ISBN/ISSN: 978-963-575-152-5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház
Tartalomjegyzék:
Ajánlás
Előszó
1. Az öntözés természeti körülményei
A parköntözés meghatározása
A parköntözés célja
Az éghajlat
A csapadék térbeli eloszlása Magyarországon
A csapadék mennyiségének évenkénti változékonysága Magyarországon
A vízpótláshoz szükséges vízmennyiség meghatározása
Evapotranspiráció (párolgás és párologtatás), ET
Evapotranspiráció – potenciális evapotranspiráció (ET0, PET)
Tényleges evapotranspiráció párolgás (ET)
A növény vízfogyasztása
Deficitöntözés
Az öntözés hatékonysága
Az öntözővíz mennyiségének meghatározása
A területi tényező módszere
Növényi tényező meghatározása
Egyedsűrűség meghatározása
Mikrokliamtikus tényező
Egyéb befolyásoló tényezők
Megengedhető stressz tényező
Filcesedés
A terület vízigényének kiszámítása
Tartalékok képzése
A rendelkezésre álló vízmennyiség meghatározása
A hatékony öntözés megvalósítása
Az öntözőrendszer pillanatnyi és abszolút teljesítménymaximuma
Az öntözési időkeret pontos kijelölése
Különböző célú öntözőtelep tervezése során ajánlott paraméterek
Az öntözővíz
Vízfolyások
Állóvizek
Talaj- és rétegvizek
Tisztított szennyvíz
Ivóvíz használata
Az öntözővíz minősége
Az öntözővíz hőmérséklete
A víz mintavételezése
Termesztőközegek az öntözésben
I. Talaj
II. Szerves anyagot tartalmazó mesterséges közegek
III. Szerves anyagot nem tartalmazó mesterséges közegek
IV. Szintetikus talajkondicionáló
A talaj-víz-növény kapcsolat
Nedvességtartalom
Térfogattömeg, porozitás
A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai
Teljes vízkapacitás, szabadföldi (szántóföldi) vízkapacitás, hasznosítható vízkészlet, holtvíztartalom, hervadáspont
A növényzetet érő környezeti hatások
Sóstressz
Szárazságstressz
A helyes öntözés gyakorlata
A talajok osztályzása fizikai féleség szerint
A fizikai talajféleség meghatározása
Beszivárgás–talaj–rézsű
A növény számára hasznosítható vízkészlet (DVnövény)
A talaj tömörödése
A talaj víztartalmának mérése
Tenziométer
2. Áramlástechnikai ismeretek
Hidrosztatika
Hidrosztatikus nyomás
A hidrosztatika alapegyenlete
Hidrodinamika
Kontinuitási egyenlet
Az áramló folyadék energiája
Csősúrlódás
Egyéb hálózati veszteségek
Megengedett sebesség
Káros jelenségek a csőhálózatban
Fő (gerinc)-vezeték méretezése
Szárny (osztó)-vezeték méretezése
Hálózatkialakítási szempontok és megoldások
Üzemi nyomás
Nyomáspróba
Fizikai behatásokkal szembeni ellenálló képesség
Szakaszoló szerelvények beépítése
3. Az öntözőrendszer vízkijuttató elemei
Öntözési módok
Esőszerű öntözés
Mikroöntözés
Az öntözés vízkijuttató eszközei
Spray esőztetők
Rotator szórófejek
Turbinás öntözőfejek
Turbinás szórófej telepítési leírása
Mikroöntözők és csepegtetők
Az egyenletes öntözés feltételei különböző szórófej-elrendezés esetén
Négyzet elrendezés
Háromszög (rombusz) elrendezés
Téglalap elrendezés
Az öntözés intenzitása
Az öntözés minőségét befolyásoló tényezők
Nyomás
Szél
A szórófejek közötti távolság, a forgási sebesség, magasság
Az öntözés egyenletessége
Christiansen-féle mutató (CU)
Kijuttatási egyenletességi mutató (DU)
Programozási együttható (SC)
4. Az öntözés vezérlése, öntözőszivattyúk
Az öntözés agya a vezérlő
A vezérlők működése
Az „okos” vezérlők
Kódolt négy- és kétvezetékes rendszer
Rádiófrekvenciás kapcsolat a vezérlővel
Az öntözésvezérlő beállítása
Alapszintű programozási példa
A vezérlők elektromos bekötése
Érzékelők, kiegészítők használata az öntözésvezérléshez
Időjárás-érzékelő
Talajnedvesség-érzékelő
Esőérzékelő
Átfolyásérzékelő
Szélérzékelő
Fagyérzékelő
Evaporációmérő
Szivattyúindító relé
Távvezérlés lehetősége
Hidraulikus szelepek
Vezérlő (pilot) szelepek
24 V változó áramú szelep
9 V egyenáramú impulzus szelep
Vezérlőkábel
Elektromos vezeték toldása
Toldás száraz környezetben (beltér)
Toldás nedves környezetben (kültér)
Elektromos alapfogalmak
Elektromos feszültség
Elektromos áram
Ellenállás
Impedancia
Műszerek és segédanyagok
Digitális AC/DC multiméter
A digitális multiméter használata
Lakatfogó
Érintés nélküli érzékelők
Hanggenerátoros vezetékkereső
Mérővezetékek
Segédanyagok
Áramütés, baleset-megelőzés
Öntözőszivattyúk felépítése, védelme, vezérlése, szabályozása
Szivattyúk elektromos jellemzői, típusai
Háromfázisú aszinkron motor
Egyfázisú aszinkron gép
Teljesítménytényező: koszinusz fi (cosϕ)
Védettségi fok
A szivattyúk
A szivattyú üzemének legfontosabb jellemzői
A szivattyúk munkapontjának módosítása
Telepítési javaslatok nyomásközpont építéséhez
A szivattyú kialakítása
Szivattyúk vezérlési megoldásai
Az elektromos szivattyúk védelme
A motorvédelem funkciói
Szivattyúk hűtése
Túlterhelés
Szárazon futás
Védelmi eszközök
Szintérzékelők
Áramlásérzékelők
Hőkioldó
Áram-védőkapcsoló
Elektromos őr, komplex elektronikus védelem
Frekvenciaváltó a szivattyú szabályozásában
Szivattyúk gyakorlati méretezése
5. Az öntözőtelep vízforrása, mikroöntözés, tápoldatozás, a víz kezelése
Az öntözővíz
Vízforrás
A vízszűrés fogalma, feladata
A szűrők jellemző adatai
Előszűrés
Centrifugális homokleválasztó
Kőzet töltésű szűrő
Résszűrők
Hálós (szita) szűrő
Lamellás szűrő
Szűrőtelepek
A tápoldatozás fogalma, célja
A tápoldat jellemzői
Kémhatás, pH
Vezetőképesség, EC
Tápoldatok és kemikáliák kijuttatására szolgáló eszközök
Oldótartály
Venturi-cső
Oldatszivattyúk
Az öntözővíz energiáját felhasználók
Külső energiaforrást használók
Vízkezelő és tápoldatozó központ
A mikroöntözési mód
A vízkijuttatás eszközei: csepegtetőelemek
Mikroszórófejes öntözés
A vízkijuttatás eszközei a mikroszórófejek
Felszín alatti csepegtető öntözés
Mikroöntöző telepek tervezésének főbb szempontjai
Mikroöntözőtelep létesítésének gyakorlati fogásai
Kijuttató elemek
Mikroöntöző telepek fenntartási, karbantartási feladatai
Az üledékek lerakódásának megelőzése
Üledékek oldása
6. Vízszállító csövek, kötőidomok technikai jellemzői, szerelésük
A csővezeték anyagai
Polietilén (PE) csövek
Alapfogalmak, jelölések
A polietilén jellemzői
PVC (Poli-Vinil-Clorid) cső
Az alkalmazott cső kiválasztásának szempontjai
A csővezetékek és szerelvények csatlakoztatása
Oldhatatlan kötések
Oldható kötések
Tömítőanyagok
Menettömítő anyagok
Műanyag csövek kötőidomai (fittingek)
A kötőidom kiválasztásának szempontjai
Roppanóbetétes (gyorskötő) idomok és szerelésük
Nyeregidomok és szerelésük
Kúpos idomok és szerelésük
Csepegtető szalagidomok és szerelésük
Bordás idomok és szerelésük
Gyorskapcsolású csőidomok
Eszközök a csőszereléshez
A vízhálózat szerelvényei
7. Az öntözőtelep építésének lépései
Az öntözőrendszer felépítése
Az öntözőrendszer építése
A helyszín felmérése, a vízforrás adatainak beszerzése
Helyszínrajz készítése
Területfelmérési módszerek
A vízforrás jellemzői
A rendelkezésre álló vízmennyiséget korlátozó tényezők
A vízvételi hely adatainak felvétele, becslése
A kijuttatóelem kiválasztása, a szórófejek elhelyezése
A terület adottságai
Öntözőrendszer tervezése és kivitelezése lejtős területeken
A vezérlő programozása lejtős területen
Más figyelembe veendő elemek
A szórófejek zónákba csoportosítása
A csővezetékek hidraulikai méretezése, szelepválasztás
Vezérlő kiválasztása, elektromos vezetékek méretezése
Öntözési program tervezése
Mennyi öntözővízre van szükség?
Az öntözési időtartam tervezése
Az öntözési program tervezése számítással
Mennyi vizet kell kijuttatni?
Park-, kert-, pázsitfenntartásban
az öntözési idő meghatározására használt módszerek
Az öntözés időpontjának meghatározása
Telepítési vázlatrajz elkészítése
Szórófejek elhelyezése a tervrajzon
Anyaglista, árajánlat készítése
Részletes költségvetés elkészítése
Az öntözőrendszer kivitelezése
A szelepdoboz beépítése
Szórófejek taposás, vandalizmus elleni védelem
Az öntözőtelep csővezetékeinek beépítési mélysége
Az árokásás eszközei
Az árokásás kivitelezése
Védőcsövek
Építmények alatti védőcső
Elektromos vezeték védőcsöve
Az öntözési program tervezése számítással
Labdarúgópálya öntözése
Golfpálya öntözése
8. Az öntözőtelep fenntartása
Tavaszi beüzemelés
A tavaszi beüzemelés menete
A beüzemelés gyakorlati kivitelezése
Az öntözőrendszer működtetése
A szivattyúk üzemzavarai, ezek lehetséges okai
Gyakori hibajelenségek és javításuk
Az öntözőrendszer víztelenítése, téli tárolása
Az öntözőrendszer víztelenítésének műszaki megoldása
Felhasználható aggregátok
Kiegészítő eszközök
A víztelenítés menete hálózati víz esetén
A víztelenítés menete szivattyú+áramláskapcsoló, nyomáskapcsoló vagy öntözővezérlő (Master/Pump valve) vezérléssel
Befejező munkák
Vezérlők téliesítése
Az öntözőtelep beruházási költsége
Vízforrás létesítése
A terület tagoltsága
A vízforrás jellemzője
A telep minősége
Az öntözőtelep üzemi költsége
Ciszterna
Hálózati ivóvíz
Kút
9. Irodalomjegyzék
10. Függelék
Az öntözésben használt rajzjelek
Öntözési szakkifejezések
Olvasson bele:
Az öntözővíz
A víz a föld felszínén és felszíne alatt előforduló természeti kincs, amely állandó körforgásban van, és amelynek mennyisége lényegesen nem változik. A víznek ősidők óta fontos szerepe volt a földi élet, a termelés és a társadalmi-gazdasági fejlődés alakulásában. Korunk társadalmi-gazdasági élete szinte minden vonatkozásban összefügg a vízviszonyokkal. A víz és a társadalom állandó kölcsönhatásban van egymással.
A víz a növény szempontjából a táplálék felvételét szolgáló oldószer és szállítóeszköz, a párolgás útján védelmet nyújt a túlzott felmelegedés ellen, a növényi sejtekben a szükséges feszültséget fenntartó anyag, és végül az alkotóelemei révén pótolhatatlan tápanyag.
A víz használati értéke azon természeti tulajdonságai, amelyek alkalmassá teszik az emberi szükséglet kielégítésére.
Ezek a gazdaságilag jelentős tulajdonságok a következők:
a) megjelenési formái,
b) biológiai,
c) fizikai és
d) kémiai tulajdonságai.
a) A megjelenési formák főbb jellemzői gazdasági szempontból a következőkben foglalhatók össze:
A felszíni vizekre jellemző, hogy nagy tömegűek, a vízfolyások magasságkülönbségből eredő mozgáskészsége jelentős, időben és térben változó mennyiségűek, utánpótlásuk gyors, errodáló és hordalékmozgató hatásuk jelentős, élőszervezet-tartalmuk nagy. A párolgó vizek gazdaságilag fontos jellemzői, hogy térben és időben gyorsan változnak, a makro- és mikroklímát jelentős mértékben befolyásolják, és a víz körforgásában öntisztító
szerepük van.
A felszín alatti vizek egyidejűleg tárolt térfogata nagyobb, mint a kontinensek felszíni vizei, mozgáskészségük lényegesen kisebb. Mennyiségük tér- és időbeli változása kisebb mértékű, valamint utánpótlásuk is lassúbb. Élőszervezet-tartalmuk kisebb, ezért ivóvíz, mikroöntözés céljára alkalmasabbak.
b) A víz biológiai tulajdonságainak igen nagy a gazdasági jelentősége. Sokoldalú fiziológiai szerepe közismert. Mint a növényi élet egyik alapelemének a mezőgazdasági termelésben is meghatározó szerepe van. Hazai viszonyok között 1 kg növényi szárazanyag-termeléshez 250-1000 l vízmennyiség szükséges. A növénytermesztés alapja, a talaj termékenysége is a vízviszonyok függvénye, de a növényzet a vízháztartási elemeket (lefolyás, párolgás) is módosíthatja.
A víz számos élőlény számára olyan közeg, amely életteret jelent. A vizekben tenyésző hasznos mikroorganizmusok életfunkciói révén megy végbe a víz természetes, biológiai öntisztulása. A káros biológiai tulajdonságok közül megemlíthető, hogy a vízben olyan vírusok, baktériumok is tenyésznek, amelyek az egészségre ártalmasak.
c) A víz fizikai tulajdonságai közül a legjelentősebb a domborzati viszonyokból eredő helyzeti energiája, amely viszonylag kedvező hatásfokkal alakítható át más energiává. A vizek azon tulajdonságán, hogy a nála nagyobb fajsúlyú testeket mozgásában magával ragadja és sodorja, alapul a természetes talajlesodrás, az erózió.
A víz nagy fajhője a tengerek klímabefolyásoló hatásában, a hőátadásban és a hőelvonásban hasznosul.
d) A víz kémiai tulajdonsága, hogy sok vegyületnek alkotórésze, és az anyagok jelentős részével könnyen lép kémiai reakcióba. Kémiai tulajdonsága sok esetben káros hatású, mint például a beton és vasbeton szerkezetek állékonyságát veszélyeztető, ún. korróziós hatás.
Az öntözés tervezésében első lépésként tisztázni kell a víz beszerzésének lehetőségét. Magyarország vízmérlegében a bevételi oldal kb. 168 km3-re becsülhető évente.
Ebből 112 km3 víz a határon túlról érkezik, 56 km3 hazánkban hull le, melyből 5 km3 elfolyik, így a déli határainkon 117 km3 víz távozik. A befolyó víz mennyiségét hosszútávon stabilnak vehetjük, mivel nagy folyóink vízgyűjtői
magas hegységekben (Alpok, Kárpátok) vannak. A napi vízhozam, a csapadékkal szinkronban, a szélsőség felé módosulhat. A Duna esetében az ausztriai vízierőművek jelentős mennyiségű vizet tároznak és kiegyenlítik a víz mennyiségének ingadozásait.
A hivatalosan felhasznált öntözővíz mennyisége ma kb. 0,3 km3 évente. Ez a mennyiség az éves vízmérleg becslésének hibahatárán belül van, érdemben nem befolyásolja a készleteket.