
Könyvek
kategóriák
A mezőgazdasági műszaki fejlesztés gazdasági vonásai
A mezôgazdaságban a mûszaki fejlesztés évezredes múltra tekint vissza és örökzöld feladatnak tekinthetô. Amióta az ember egy kis „tudatosságot” vitt a mezôgazdálkodásba, egyre kiterjedtebben használja mindazt, amit ma a komplex mûszaki fejlesztés elemi között tartunk számon. Az idôk során a mezôgazdálkodás cél-, eszköz- és feltételrendszere sokat változott. A tudomány és a gazdálkodási gyakorlat fejlôdése a növénytermelésben új fajták és technológiai megoldások sokaságát eredményezte. Az állattartásban a nomád gazdálkodásról fokozatosan áttértek a háziasított tartásra és ezen a területen sem múlt el nyomtalanul a tudomány és a technika fejlôdése. A mai értelemben vett mezôgazdasági termelést a mûszaki fejlesztésben integrálódó biológiai, kémiai és technikai tényezôk segítik az ökológiai adottságok és a humán tényezôk egyidejû figyelembevétele mellett. Fontos, hogy az említett tényezôk a gyakorlati megvalósítás során megfelelô harmóniában legyenek egymással, ellenkezô esetben egy sajátos „minimumtörvény” következtében a legalacsonyabb szinten jelen lévô komponens fogja meghatározni a fejlesztés végsô eredményét. Ezért fontos a komplexitás érvényesítése a mezôgazdálkodást szolgáló mûszaki fejlesztésben. Husti István munkáját azoknak ajánlom, akik komolyan érdeklôdnek a mezôgazdasági mûszaki fejlesztés kérdései iránt. Kiemelendônek tartom, hogy a könyv a mûszaki fejlesztés gazdasági vonásaira helyezi a hangsúlyt. Ezzel a felhasználók, a mezôgazdasági termelésben érdekeltek járhatnak jól, hiszen a gyártók, forgalmazók részérôl meglehetôsen sok technokrata megközelítéssel találkozunk, amikor egyre bôvülô kínálatukat reklámozzák. A gazdálkodó számára megfelelô megoldás kiválasztásához célszerû a mûszaki-technológiai jellemzôk mellett a gazdasági szempontok figyelembevétele is. Így nagyobb biztonsággal hozhatók olyan fejlesztési döntések, amelyeket késôbb nem kell megbánni, mert „többet nyerhetünk a réven, mint amennyit veszítünk a vámon”.
ISBN/ISSN: 9789639935754
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház
Tartalomjegyzék:
Elôszó
Bevezetés
1. Az innovációról általában
1.1. Az innováció lényege
1.2. Az innováció céljai
1.3. Az innovációs folyamatmodellek
1.3.1 A lineáris innovációs modell
1.3.2. SCHUMPETER elsô modellje
1.3.3. SCHUMPETER második modellje
1.3.4. KLINE és ROSENBERG visszacsatolt láncmodellje
1.3.5. SCHUMPETER harmadik modellje
1.3.6. A kettôs hajtású (csatolt) innovációs modell
1.3.7. ROTHWELL modellje
1.4. Az adaptív innováció
2. Az agrárinnováció sajátosságai és modellje
2.1. Az agrárinnováció jellemzôi
2.2. Az agrárinnováció modellje
2.3. A magyar agrárinnováció helyzete és fejlesztési kérdései
3. A mezôgazdasági mûszaki fejlesztés
3.1. A mezôgazdasági mûszaki fejlesztés értelmezése
3.2. A mezôgazdasági mûszaki fejlesztés hatótényezôi,
a komplexitás jelentôsége
3.3. A környezeti kapcsolódások szerepe
3.3.1. A társadalmi-politikai törekvések szerepe
3.3.2. Az infrastruktúra
3.4. Mûszaki fejlesztés kapcsolata a technológiafejlesztéssel és
a versenyképességgel
3.4.1. A technológiafejlesztés egyes kérdései
3.4.2. Mûszaki fejlesztési teendôk a versenyképesség javítására
3.5. A mûszaki fejlesztés teendôi
3.5.1. Általános elemek
3.5.2. Gyakorlati teendôk
4. A gépesítés helye, szerepe a mûszaki fejlesztésben
4.1. A gépesítés feladatai és alapösszefüggései
4.2. A mezôgazdasági gépesítés fokozatai
4.3. A gépesítés menedzsment összefüggései
5. A géprendszer-tervezés alapjai és módszerei
5.1. A géprendszerek jellemzôi
5.2. A géprendszer-kialakítás általános szempontjai
5.3. A géprendszer-méretezés alapegyenlete
5.3.1. Az adott idôszak alatt munkavégzésre fordítható
idôtartamot befolyásoló tényezôk
5.3.2. A mezôgazdasági gép, vagy gépcsoport idôegységre jutó
teljesítményét befolyásoló tényezôk
5.4. A géprendszer-tervezés módszerei
5.4.1. Hagyományos módszerek
5.5.2. A korszerûbb eljárások
6. Tipikus mezôgazdasági géprendszerek
6.1. A szántóföldi géprendszerek
6.1.1. A funkcionális géprendszerek
6.1.2. Az ágazati géprendszerek
6.2. A kertészeti géprendszerek (WACHTLER, 1999 alapján [in 28.])
6.2.1. Szôlôtermesztés, borászat géprendszere
6.2.2. A zöldségtermesztés géprendszere
6.2.3. A gyümölcstermesztés géprendszere
6.3 .Az állattartási géprendszerek (PATKÓS, 1999 alapján [in 28.])
6.3.1. A szarvasmarhatartás géprendszere
6.3.2. A juhtartás géprendszere
6.3.3. A sertéstartás géprendszere
6.3.4. A baromfitartás géprendszere
7. A gépbeszerzés alternatív lehetôségeinek versenyeztetése
7.1. A sajáterôs beruházás
7.2. Beruházás hitelbôl
7.3. A lízing
7.4. A döntés-elôkészítési módszertan lényege
7.5. A kalkulációk eredményei
8. A géphasználat egyes kérdései
8.1. A gépi technológiák
8.1.1. A technológia fogalma
8.1.2. A technológiatervezés
8.1.3. A technológiafejlesztés indokai, lehetôségei
8.2. A géphasználat szervezése
8.2.1. A mezôgazdasági gépi munkák szervezési sajátosságai
8.2.2. A géphasználat szervezési elvei
8.2.3. A gépi munkafolyamatok szervezésének gyakorlati teendôi
8.2.4. A folyamatszervezés módszertani alapjai
8.3. A gépkihasználás gazdasági hatásai
8.3.1. A kihasználás értelmezése
8.3.2. A gépkihasználás gazdasági összefüggései
9. Gazdálkodási feladatok
9.1. A tárgyi-eszközgazdálkodás vállalkozói modellje
9.1.1. Az optimális használatban tartás ideje
9.1.2. A használt gépek aktuális értéke
9.2. A forgóeszköz-gazdálkodás
9.2.1. A forgóeszköz-szükséglet meghatározása
9.2.2. Készletgazdálkodás
9.2.3. A forgóeszközök finanszírozása
10. Gazdasági elemzések
10.1. A mûszaki-gazdasági elemzések
10.1.1. A mûszaki-gazdasági elemzések feladatai
10.1.2. Az elemzô munka végrehajtása
10.1.3. A géphasználattal összefüggô fontosabb elemzések
10.1.4. Egyéb elemzések
10.2. A gépberuházások gazdasági kalkulációja
10.2.1. A gépberuházások gazdaságossági vizsgálatának célja
és alapelvei
10.2.2. A beruházás-gazdaságosság alapmutatói
Záró gondolatok
Irodalomjegyzék
Olvasson bele:
A mezôgazdaság számára a traktor a legfontosabb energiaszolgáltató eszköz. Mai
fogalmaink szerint a traktor olyan önálló erôforrással, erôátvitellel és járószerkezettel
ellátott gép, amely kapcsolószerkezete, erôleadó tengelye (TLT) és hidraulikus
berendezései segítségével alkalmas különbözô mezôgazdasági gépek és pótkocsik
vontatására és üzemeltetésére. A mezôgazdaságban használt traktorok csoportosítása
történhet az erôgép rendeltetése, a járószerkezet kialakítása, a motor teljesítmény,
továbbá a kormányzás és a teljesítmény-átvitel módja szerint.
Rendeltetés és kialakítás szerint a mezôgazdasági erôgépek lehetnek: szántó
(talajmûvelô), univerzális, kertészeti, eszközhordozó és kerti traktorok, önjáró célgépek,
valamint multifunkcionális jármûvek.
A traktorok a járószerkezet kialakítása szerint lehetnek kerekes (kettô illetve
négykerék hajtással), lánctalpas, féllánctalpas, valamint különleges gumihevederes
járószerkezettel ellátottak.
A motorteljesítmény alapján, a 15 kW teljesítmény alatti kerti traktorokat nem
számítva 4 csoportot célszerû megkülönböztetni. Ezek Pm = 15–50 kW, Pm = 50–80
kW, Pm = 80–130 kW, Pm > 130 kW motorteljesítményû kategóriák. A teljesítményátviteli
módok mechanikus, hidrosztatikus, hidrodinamikus, hidromechanikus,
elektromos és ezek kombinációjaként kialakított rendszerûek lehetnek.
A motor a traktor legigényesebb szerkezeti része. Meghatározó szerepe van a traktor
teljesítményében, energetikai mutatóiban, a felhasználhatóság lehetôségeiben, a
környezetszennyezésben és a megbízhatóságában.
A kategória legkedveltebb kiadványai


Gasson, Errington Családi farmgazdaság

Dr. Sutus Imre Számvitel az agrárgazdaságban

Dolmány Ferenc, Hajós László, Magda Sándor A munkaerő gazdaságtana

R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy Korszerű farmmenedzsment

Dr.Tamás János Környezetinformatika az agrár-környezetvédelemben

Nábrádi András, Pupos Tibor, Takácsné György Katalin (szerk.) Üzemtan II.

Dr. Dinya László Sikeres vállalkozások

Kárpáti László, Lehota József (szerk.) Agrármarketing

Dr.Hajós László Mezőgazdasági szövetkezetek az Európai Unióban

Hajós László - Berde Csaba Emberi erőforrás gazdálkodás
