Könyv
kategóriák

A mezőgazdasági műszaki fejlesztés gazdasági vonásai

Szerző: Husti István
Ár: 5800 Ft Kiadói ár: 4640 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A mezôgazdaságban a mûszaki fejlesztés évezredes múltra tekint vissza és örökzöld
feladatnak tekinthetô. Amióta az ember egy kis „tudatosságot” vitt a mezôgazdálkodásba,
egyre kiterjedtebben használja mindazt, amit ma a komplex mûszaki fejlesztés
elemi között tartunk számon. Az idôk során a mezôgazdálkodás cél-, eszköz- és
feltételrendszere sokat változott. A tudomány és a gazdálkodási gyakorlat fejlôdése
a növénytermelésben új fajták és technológiai megoldások sokaságát eredményezte.
Az állattartásban a nomád gazdálkodásról fokozatosan áttértek a háziasított tartásra
és ezen a területen sem múlt el nyomtalanul a tudomány és a technika fejlôdése. A
mai értelemben vett mezôgazdasági termelést a mûszaki fejlesztésben integrálódó
biológiai, kémiai és technikai tényezôk segítik az ökológiai adottságok és a humán
tényezôk egyidejû figyelembevétele mellett. Fontos, hogy az említett tényezôk a
gyakorlati megvalósítás során megfelelô harmóniában legyenek egymással, ellenkezô
esetben egy sajátos „minimumtörvény” következtében a legalacsonyabb szinten
jelen lévô komponens fogja meghatározni a fejlesztés végsô eredményét. Ezért fontos
a komplexitás érvényesítése a mezôgazdálkodást szolgáló mûszaki fejlesztésben.
Husti István munkáját azoknak ajánlom, akik komolyan érdeklôdnek a mezôgazdasági
mûszaki fejlesztés kérdései iránt. Kiemelendônek tartom, hogy a könyv a
mûszaki fejlesztés gazdasági vonásaira helyezi a hangsúlyt. Ezzel a felhasználók, a
mezôgazdasági termelésben érdekeltek járhatnak jól, hiszen a gyártók, forgalmazók
részérôl meglehetôsen sok technokrata megközelítéssel találkozunk, amikor egyre
bôvülô kínálatukat reklámozzák. A gazdálkodó számára megfelelô megoldás kiválasztásához
célszerû a mûszaki-technológiai jellemzôk mellett a gazdasági szempontok
figyelembevétele is. Így nagyobb biztonsággal hozhatók olyan fejlesztési
döntések, amelyeket késôbb nem kell megbánni, mert „többet nyerhetünk a réven,
mint amennyit veszítünk a vámon”.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 217 oldal
ISBN: 9789639935754
Méret: A5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Elôszó
Bevezetés
1. Az innovációról általában
1.1. Az innováció lényege
1.2. Az innováció céljai
1.3. Az innovációs folyamatmodellek
1.3.1 A lineáris innovációs modell
1.3.2. SCHUMPETER elsô modellje
1.3.3. SCHUMPETER második modellje
1.3.4. KLINE és ROSENBERG visszacsatolt láncmodellje
1.3.5. SCHUMPETER harmadik modellje
1.3.6. A kettôs hajtású (csatolt) innovációs modell
1.3.7. ROTHWELL modellje
1.4. Az adaptív innováció
2. Az agrárinnováció sajátosságai és modellje
2.1. Az agrárinnováció jellemzôi
2.2. Az agrárinnováció modellje
2.3. A magyar agrárinnováció helyzete és fejlesztési kérdései
3. A mezôgazdasági mûszaki fejlesztés
3.1. A mezôgazdasági mûszaki fejlesztés értelmezése
3.2. A mezôgazdasági mûszaki fejlesztés hatótényezôi,
a komplexitás jelentôsége
3.3. A környezeti kapcsolódások szerepe
3.3.1. A társadalmi-politikai törekvések szerepe
3.3.2. Az infrastruktúra
3.4. Mûszaki fejlesztés kapcsolata a technológiafejlesztéssel és
a versenyképességgel
3.4.1. A technológiafejlesztés egyes kérdései
3.4.2. Mûszaki fejlesztési teendôk a versenyképesség javítására
3.5. A mûszaki fejlesztés teendôi
3.5.1. Általános elemek
3.5.2. Gyakorlati teendôk
4. A gépesítés helye, szerepe a mûszaki fejlesztésben
4.1. A gépesítés feladatai és alapösszefüggései
4.2. A mezôgazdasági gépesítés fokozatai
4.3. A gépesítés menedzsment összefüggései
5. A géprendszer-tervezés alapjai és módszerei
5.1. A géprendszerek jellemzôi
5.2. A géprendszer-kialakítás általános szempontjai
5.3. A géprendszer-méretezés alapegyenlete
5.3.1. Az adott idôszak alatt munkavégzésre fordítható
idôtartamot befolyásoló tényezôk
5.3.2. A mezôgazdasági gép, vagy gépcsoport idôegységre jutó
teljesítményét befolyásoló tényezôk
5.4. A géprendszer-tervezés módszerei
5.4.1. Hagyományos módszerek
5.5.2. A korszerûbb eljárások
6. Tipikus mezôgazdasági géprendszerek
6.1. A szántóföldi géprendszerek
6.1.1. A funkcionális géprendszerek
6.1.2. Az ágazati géprendszerek
6.2. A kertészeti géprendszerek (WACHTLER, 1999 alapján [in 28.])
6.2.1. Szôlôtermesztés, borászat géprendszere
6.2.2. A zöldségtermesztés géprendszere
6.2.3. A gyümölcstermesztés géprendszere
6.3 .Az állattartási géprendszerek (PATKÓS, 1999 alapján [in 28.])
6.3.1. A szarvasmarhatartás géprendszere
6.3.2. A juhtartás géprendszere
6.3.3. A sertéstartás géprendszere
6.3.4. A baromfitartás géprendszere
7. A gépbeszerzés alternatív lehetôségeinek versenyeztetése
7.1. A sajáterôs beruházás
7.2. Beruházás hitelbôl
7.3. A lízing
7.4. A döntés-elôkészítési módszertan lényege
7.5. A kalkulációk eredményei
8. A géphasználat egyes kérdései
8.1. A gépi technológiák
8.1.1. A technológia fogalma
8.1.2. A technológiatervezés
8.1.3. A technológiafejlesztés indokai, lehetôségei
8.2. A géphasználat szervezése
8.2.1. A mezôgazdasági gépi munkák szervezési sajátosságai
8.2.2. A géphasználat szervezési elvei
8.2.3. A gépi munkafolyamatok szervezésének gyakorlati teendôi
8.2.4. A folyamatszervezés módszertani alapjai
8.3. A gépkihasználás gazdasági hatásai
8.3.1. A kihasználás értelmezése
8.3.2. A gépkihasználás gazdasági összefüggései
9. Gazdálkodási feladatok
9.1. A tárgyi-eszközgazdálkodás vállalkozói modellje
9.1.1. Az optimális használatban tartás ideje
9.1.2. A használt gépek aktuális értéke
9.2. A forgóeszköz-gazdálkodás
9.2.1. A forgóeszköz-szükséglet meghatározása
9.2.2. Készletgazdálkodás
9.2.3. A forgóeszközök finanszírozása
10. Gazdasági elemzések
10.1. A mûszaki-gazdasági elemzések
10.1.1. A mûszaki-gazdasági elemzések feladatai
10.1.2. Az elemzô munka végrehajtása
10.1.3. A géphasználattal összefüggô fontosabb elemzések
10.1.4. Egyéb elemzések
10.2. A gépberuházások gazdasági kalkulációja
10.2.1. A gépberuházások gazdaságossági vizsgálatának célja
és alapelvei
10.2.2. A beruházás-gazdaságosság alapmutatói
Záró gondolatok
Irodalomjegyzék

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A mezôgazdaság számára a traktor a legfontosabb energiaszolgáltató eszköz. Mai
fogalmaink szerint a traktor olyan önálló erôforrással, erôátvitellel és járószerkezettel
ellátott gép, amely kapcsolószerkezete, erôleadó tengelye (TLT) és hidraulikus
berendezései segítségével alkalmas különbözô mezôgazdasági gépek és pótkocsik
vontatására és üzemeltetésére. A mezôgazdaságban használt traktorok csoportosítása
történhet az erôgép rendeltetése, a járószerkezet kialakítása, a motor teljesítmény,
továbbá a kormányzás és a teljesítmény-átvitel módja szerint.
Rendeltetés és kialakítás szerint a mezôgazdasági erôgépek lehetnek: szántó
(talajmûvelô), univerzális, kertészeti, eszközhordozó és kerti traktorok, önjáró célgépek,
valamint multifunkcionális jármûvek.
A traktorok a járószerkezet kialakítása szerint lehetnek kerekes (kettô illetve
négykerék hajtással), lánctalpas, féllánctalpas, valamint különleges gumihevederes
járószerkezettel ellátottak.
A motorteljesítmény alapján, a 15 kW teljesítmény alatti kerti traktorokat nem
számítva 4 csoportot célszerû megkülönböztetni. Ezek Pm = 15–50 kW, Pm = 50–80
kW, Pm = 80–130 kW, Pm > 130 kW motorteljesítményû kategóriák. A teljesítményátviteli
módok mechanikus, hidrosztatikus, hidrodinamikus, hidromechanikus,
elektromos és ezek kombinációjaként kialakított rendszerûek lehetnek.
A motor a traktor legigényesebb szerkezeti része. Meghatározó szerepe van a traktor
teljesítményében, energetikai mutatóiban, a felhasználhatóság lehetôségeiben, a
környezetszennyezésben és a megbízhatóságában.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai