xxxmenü

Digitális könyvek
kategóriák

A fenntartható fejlődés kihívásai az európai zöld megállapodás tükrében

Szerző: Popp József
Ár: 1 Ft
-+
Kosárba
pénztárhoz

INGYENESEN LETÖLTHETŐ KIADVÁNY
  Vita tárgyát képezi: több vagy egészségesebb élelmiszert termeljünk? A globális szemestermény veszteségelemzése alapján kijelenthető, hogy az aratás előtti veszteség eléri a potenciális termelés 35 százalékát, a betakarítás-tárolás során keletkező veszteség további 20 százalékot, a fogyasztói veszteség pedig a 10 százalékot. A potenciális termelés egyharmada a végső fogyasztás. A veszteség 40-50 százalékos csökkentése elérhető, így további több milliárd ember élelmiszer-szükséglete fenntartható módon biztosítható lenne.
Nem az a kérdés, hogy mennyit termelünk, hanem az, hogy termelünk és fogyasztunk. A fenntartható élelmiszertermelés – és fogyasztás elsőbbséget élvez a termelés maximalizálásával szemben. . A mezőgazdaság szerepe is átalakul a biomassza nem élelmiszer célú felhasználásával, és a növekvő piaci alapú ökoszisztéma szolgáltatásokkal. A nemzetközi agrárközgazdasági elemzések azt mutatják, hogy a kukorica, a növényolaj és a cukornád 15-30 százalékából fenntartható bioüzemanyag és csomagolóanyag készül, nem élelmiszer és takarmány. Prof. Dr. Popp József egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja akadémiai székfoglaló előadásának szakmai tartalmát közkinccsé teszi a szaktudas.hu oldalon, IDE KATTINTVA letölthető. 

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 88 oldal

Tartalomjegyzék:

Az élelmiszer-gazdaság globális összefüggései
A fenntartható fejlődés mérése ‒ kihívások
A fenntartható fejlődés korlátai
A klímaváltozás kockázata
Közös Agrárpolitika versuseurópai zöld megállapodás
A természet gazdaságtana
Összefoglalás

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A KAP korábbi struktúrájában egy önkéntes (éghajlatpolitikai környezetvédelmi intézkedés) mellett két kötelező intézkedés (zöldítés és kölcsönös megfeleltetés) volt. Ezzel szemben a jelenlegi struktúrában egy kötelező intézkedés maradt, a megerősített feltételrendszer, de 2024-ben ezt is enyhítették. A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) követelményeit 2024-ben a gazdatüntetések hatására a Bizottság csökkentette, így megkönnyítve azok teljesítését. Megszűnt a kötelező parlagterület, a vetésforgóra vonatkozó előírás a növénytermesztés diverzifikálásával is teljesíthető, a tagállamok nagy rugalmasságot kaptak a feltételességi követelményektől való egyedi vagy ideiglenes eltérések bevezetése tekintetében és a 10 hektárnál kisebb farmok mentesülnek a feltéteséggel kapcsolatos ellenőrzések és szankciók alól, pedig az összes farm 70%-a és a művelt terület 15%-a ebbe a kategóriába tartozik.  Az Európai Zöld Megállapodás célértékeit nem építették be a KAP-ba, ezért az eredménymutatók mérése hiányában alig követhető nyomon a KAP zöldítésének hatása.

A közvetlen kifizetések 25%-a ökorendszerek támogatására használható fel (önkéntes), a KAP költségvetésének 40%-át pedig klímavédelmi célokra kell felhasználni. A vidékfejlesztési támogatások 35%-a klíma- és környezetvédelmi, biodiverzitási és állatjóléti célokat szolgál (önkéntes). Az összes támogatás 72%-a közvetlen kifizetés, 25%-a vidékfejlesztési támogatás, végül 3% termeléshez kötött támogatás. Míg a KAP támogatása folyamatosan nőtt, illetve stagnált, az összes támogatás arányában folyamatosan csökkent, 73%-ról 25%-ra 1980-2022 között. A KAP zöldítési szabályozása alapvető eszköz a jelenlegi éghajlati, környezeti és biodiverzitási problémák kezeléséhez, de ennek nagy részét lebontották. A KAP tehát nagy rugalmasságot biztosít a tagállamoknak a zöldítésben.

A teljes kiadvány IDE KATTINTVA letölthető! 

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai