Digitális kiadvány
kategóriák

Gyümölcstermesztés

Szerző: Keszei Attila
Ár: 2900 Ft Kiadói ár: 2030 Ft Megtakarítás: 30 %
Kosárba
pénztárhoz

Digitális Kiadvány
A könyv részletesen tárgyalja az alma-, a csonthéjas, a héjas- és a bogyósgyümölcsűek, a különleges gyümölcsfajok (fekete bodza, húsos som, kivi, áfonya stb.) termesztését: a terület megválasztását, az ültetvény létesítését, gondozását, a termés betakarítását, áruvá készítését, tárolását.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 274 oldal
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

A gyümölcstermesztés jelentősége, helyzete és a fejlesztés lehetőségei
Az integrált gyümölcstermesztés
Az integrált termesztés fogalma és kialakulása
A gyümölcsfajok ökológiai igénye
A fajták jellemzői, társítása
A fajtahasználat termesztési ás áruérték-alapjai
A gyümölcsfajták termesztési sajátosságai
A gyümölcsfajták áruértéke
A gyümölcs áruértékének ökonómiai alapjai
A gyümölcsfajták minősége
A fajta örökletes (genetikai) külső ás belső minőségi jellemzői
A gyümölcsfajták minőségére ható környezeti tényezők
A friss gyümölcsökre vonatkozó EU-szabályok és kereskedelmi osztályba sorolások
Fajták társítása
Az egyes gyümölcsfajok termékenyülési viszonyai

Szaporítás és faiskolai termesztés
Ivaros szaporítás
A gyümölcstermő növények alanyai és előállításuk
Csemetenevelés
A gyümölcstermő növények alanyai
Ivartalan szaporítási módok
Szaporítás természetes szaporítóképlettel
Szaporítás a hajtásrendszer különböző részeinek gyökereztetésével
Dugványozás
A növényi szövetek tenyésztése (izolált mikroszaporítás)
Szaporítás szövetek ás szervek átültetésével
Oltás
Nyugalmi időszakban alkalmazott oltásmódok
Tenyészidőszak alatt alkalmazott oltásmódok

Gyümölcsfa-iskolai termékek előállítása
A szaporítóanyag előállítása (törzsgyümölcsös. törzsfaiskola)
Csemetetermelés (törzsanyatelep)
Oltványnevelés. oltványiskola
A telepítés éve
A suhángnevelés éve (hagyományos oltványneveléskor)
A bogyósgyümölcsűek szaporítása
Osztályozás, leltározás, jeltáblázás
Az oltványok kitermelése, tárolása. csomagolása, értékesítése
Faiskolai nyilvántartások

Gyümölcsültetvény létesítése
A termőhelyi adottságok szerepe az ültetvény létesítésében
Természeti viszonyok
Talajviszonyok
Gazdasági viszonyok
Ültetési rendszerek, az ültetvény térállása
Az ültetvény telepítésének tervezése
A telepítés előkészítése
A telepítés menete
Az ültetés ideje
Az ültetési anyag minősége és átvétele
A fák előkészítése az ültetéshez
A gyümölcsfák ültetése
A telepítést követő munkák

A gyümölcsös gondozása, fitotechnikai műveletei
A gyümölcsfák termőfelületének kialakítása
Az alakító metszés célja
A korona alakítását befolyásoló tényezők metszés és a hajlítás elméleti alapjai
A metszés és a hajlítás elméleti alapjai
A metszés elemei
A hajtások helyzete
A vesszők lehajlítása, leívelése
A hajtások csavarása
A metszés és a hajtáslekötözés időszaka
A metszésmódok hatása a növekedésre
A metszés, a vesszőkötözés, a hajlítás hatása a termő képződésére és a termésre
Termőegyensúly
Koronanevelés és művelési mód
A legelterjedtebb koronaformák kialakítása
A gyümölcsfák termőfelületének fenntartása
A termőfelület fenntartásának módjai
A metszés
Ritkító metszés
Bogyóstermésűek termőkorú metszése
Ifjító metszés
A tő- és a gyökérsarjak eltávolítása
Sebkezelés
A nyesedék eltávolítása
Gyümölcsritkítás, termésszabályozás
A gyümölcsös trágyázása, talajművelése, öntözése, növényvédelme
A gyümölcsös trágyázása
A trágyázás célja. a tápanyagellátást befolyásoló tényezők
A gyümölcstermő növények tápanyagszükséglete
A tápanyag-ellátottság hatása a gyümölcs minőségére
A gyümölcsös trágyázásának ideje, módjai
A szervestrágyázás
A műtrágyázás
Talajművelés és talajápolás a gyümölcsösben
A talajművelés célja és feladata
A gyümölcsös öntözése
A gyümölcstermő növények vízigénye
Az öntözés időpontja
Öntözési célok a gyümölcstermesztésben
Öntözési módok a gyümölcstermesztésben
A gyümölcsös növényvédelme
A növény károsodása
Élettelen, nem fertőző okok miatti károsodások
Élő fertőző okok által kiváltott növénykárosodások
A károsítók elleni védekezés módjai
A kórokozók előrejelzése
A kártevők előrje1zse
Az integrált növényvédelem és a gyümölcstermesztés

A gyümölcs betakarítása
A gyümölcs érettsége és a szedési idő
A szedés időpontját befolyásoló és meghatározó tényezők
A szüret előkészítése, szervezése
A gyümölcs kézi szedése
A gyümölcs kézi és gépi mozgatása
A betakarítás eszközei, gépei
A gyümölcs áruvá készítése
A gyümölcs csomagolása
A gyümölcs tárolása
A gyümölcs értékesítése

Az almagyümölcsűek termesztése
Az alma termesztése
Az almatermesztés jellemzése. Termőtájak
A fajtákról általában
Az alma telepítési rendszerei és művelési módjai
Koronaformák és kialakításuk
Az alma karcsú orsó kialakítása
Karcsú (szabad) orsó kialakítása
Szuperorsó kialakítása
Az alma- és a körtegyümölcsös támberendezése
A termőre fordulás gyorsítása
Az almatermesztés technológiája
A termő almafák metszése
A metszés gyakorlata
A metszés időpontja
Sebkezelés
A nyesedék eltávolítása
Vegyszeres növekedés- és termésszabályozás
Az alma tápanyagellátása
A műtrágyázás
A szervestrágyázás
Az almaültetvény talajművelése
Az almaültetvény öntözése
Az alma növényvédelme
Az alma betakarítása, áruvá készítése, tárolása és ipari feldolgozása
Betakarítás
Áruvá készítés
Az alma tárolása
A körte termesztése
A körtetermesztés jellemzése, termőtájak
Körtefajták, fajtahasználat, fajtatársítás
A körte telepítési és művelési rendszerei
A körtetermesztés technológiája
A termőfelület kialakítása, fenntartása
Talajművelés
Tápanyag-utánpótlás
Öntözés
A körte növényvédelme
A körte betakarítása, áruvá készítése, tárolása
Betakarítás
Áruvá készítés
Tárolás
A birs termesztése
A birstermesztés jelentősége
Birsfajták, fajtatársítás, telepítési rendszer
A birstermesztés technológiája
A birs betakarítása, tárolása
Betakarítás
Tárolás
A naspolya termesztése
A naspolyatermesztés jelentősége
A termesztés feltételei
A naspolyatermesztés technológiája

A csonthéjas gyümölcsűek termesztése
A csonthéjas gyümölcsösök ápolása
Talajművelés
Öntözés
Tápanyagellátás
Az egyes csonthéjas gyümölcsfajok tápanyagigénye
A csonthéjas gyümölcsösök pótlása
Az őszibarack termesztése
Az őszibarack-termesztés jelentősége és feltételei
Az őszibarack termőtájai
Az őszibarack-gyümölcsös telepítése
A fontosabb őszibarackfajták és használatuk
Az őszibarack telepítési módja és művelési rendszerei
Az őszibarack koronaformai
A javított katlankorona kialakítása
A karcsú orsó
Az őszibarack-termesztés technológiája
A termő őszibarackfák metszése
Fásmetszés
Ifjítás
Zöldmetszés
Termésszabályozás
Az őszibarack növényvédelme
Az őszibarack betakarítása, áruvá készítése, tárulása
Betakarítás
Áruvá készítés
Az őszibarack tárolása
A kajszi termesztése
A kajszitermesztés jelentősége
A kajszi termőtájai
A kajszigyümölcsös telepítése
A fajtahasználat
A kajszitelepítés módja és művelési rendszerei
A kajszitermesztés technológiája
A fiatal és a termőfák metszése
Betakarítás, áruvá készítés, tárolás
Betakarítás
Áruvá készítés
Tárolás
A cseresznye és a meggy termesztése
A cseresznye- és a meggytermesztés jelentősége, termőtájai Cseresznye- és meggyfajták
Termékenyülés, fajtatársítás
A cseresznye és a meggy telepítési rendszere és művelési módja
Koronaalak, metszés
A gyümölcskötődés vegyszeres serkentése
A termés betakarítása
Szedés, osztályozás
Gépi betakarítás
Tárolás
A szilva termesztése
A szilvatermesztés jelentősége, termőtájai
Szilvafajták
A szilva metszési és művelési módja
Gyümölcsritkítás
A termés betakarítása, osztályozása, csomagolása, tárolása
Betakarítás
Osztályozás
Csomagolás
Tárolás

A héjasgyümölcsűek termesztése
Dió
A dió táplálkozási és gazdasági jelentősége
Diófajták
Telepítés és művelési rendszer
A diófa metszése
Talajművelés, öntözés
Növényvédelem és gyomirtás
A termés betakarítása, tárolása
Mandula
A mandula táplálkozási és gazdasági jelentősége, termőtájai
Mandulafajták
Koronaforma, ültetési rendszer
A mandula metszése
Talajművelés és trágyázás
A mandula növényvédelme
A termés betakarítása, tárolása
Mogyoró
A mogyoró táplálkozási és gazdasági jelentősége
Mogyorófajták
A mogyoró telepítése, gondozása
Metszés
Talajművelés, trágyázás, növényvédelem
A termés betakarítása, tárolása
Gesztenye
A gesztenye táplálkozási és gazdasági jelentősége, termőtájai
Gesztenyefajták
Koronaforma, ültetési rendszer, metszés
Talajművelés, trágyázás, növényvédelem
A termés betakarítása, tárolása

A bogyósgyümölcsűek termesztése
Málna
A málna táplálkozási és gazdasági jelentősége, termőtájak
A málna biológiája
Málnafajták
Telepítési rendszer és művelésmód
Ültetés
Metszés
Talajművelés, vegyszeres gyomirtás
Tápanyagellátás
Öntözés
A málna növényvédelme
Termésbetakarítás, tárolás
Szamóca
A szamóca táplálkozási és gazdasági jelentősége, jellemzése
A szamóca biológiája
Szamócafajták
Telepítési rendszer és művelésmód
A szamóca szaporítása
Terület-előkészítés, ültetés
Talajművelés, vegyszeres gyomirtás
Indázás
Öntözés
Termésbetakarítás, osztályozás, tárolás
Ribiszke
A ribiszke táplálkozási és gazdasági jelentősége, termőtájak
A ribiszke és a köszméte biológiája
Telepítési rendszer és művelésmód
A ribiszkeültetvény létesítése
Metszés
Talajművelés, tápanyagellátás, öntözés
Termésbetakarítás, tárolás
Köszméte
A köszmétetermesztés jelentősége, termőtájak
Telepítési rendszer és művelésmód
Köszmétefajták, fajtatársítás
Metszés, alakítás
Talajművelés, tápanyagellátás
Termésbetakarítás, tárolás
Ribiszke-köszméte fajhibridek
Szeder
Szedermálna

Különleges gyümölcsfajok
Fekete bodza
Húsos som
Rózsa
Áfonya
Fekete berkenye
Kivi
Homoktövis
Nashi vagy japán körte

Függelék

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A körte termesztése
A körtetermesztés jellemzése, termőtájak

Körtefajták, fajtahasználat, fajtatársítás
A körte táplálkozási értéke felülmúlja az almáét. A gyümölcs íz-, zamat- és aromaanyagokban igen gazdag. Nagy táplálkozási értéke ellenére az évi fogyasztásunk alig haladja meg az 5 kg/főt.
Kereskedelmi értékét Csupán kevésbé jó száltíthatósága csökkenti. Felhasználásában a friss fogyasztás és a konzervipari (cukrozott, ecetes befőtt) feldolgozás (a körtetermés több mint 40%-a) a legjelentősebb, emellett pálinka- és aszalványkészítésre, rostos és szűrt ivólének is alkalmas. Mélyhűtött áruként 10—12 hónapig is tárolható.
Nagyobb területen az ország nyugati és északkeleti részében termesztik, mivel az éghajlati viszonyok (kiegyenlítettebb hőmérséklet, több csapadék) a körte számára itt a legmegfelelőbbek.
A fontosabb télikörtetermő tájak (éppen nagy csapadékigénye miatt) elsősorban Vas, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alakultak ki. A nyári körtefajtákból jelentős terület található a Duna—Tisza közén.

Körtefajták, fajtahasználat, fajtatartás

A körtefajták érési idő alapján három csoportba sorolhatók, úgymint nyári
(p1. Ciapp kedveltje. Vilmos stb.) őszi (p1. Bosc-IKobak, Hardy vaj stb.) és téli
(p1. Hardeopont téli vajkörte, Nemes Krasszán stb.; lásd. Függelék 2. táblázat). Fajtatársítás e3etén a fajták tömbös, soros, sorban vegyes vagy szórt elhelyezési niódjai közül Q soros ültetés terjedt cia kö’e’kezó’ kombinációkban:
— nyári körte,
— nyári körte őszi körtével társítva,
— nyári körte téli érésű fajtákkal társítva.
Mivel a körte rovarbeporzású, megbízható termést csak méhek telepítésével érhetünk el. Egy hektár termő körtegyümölcsösben 3—4 méhcsalád (sövénygyümőlcsösben 4—6 méhcsalád) teszi eredményessé a beporzást.

A körte telepítési és művelési rendszerei

A vadkörte aanvú. közepes törzsű, sudaras korona. Elterjedt térállása ‘7x4. ill. 75 vaey X5 iii. Ma már kmzerűtienek (kis hozam. nagy ráfordítás és élőmunkaigény stb.). ezért már ilyeneket nem telepítünk.
A termőkaros orsó. Sor- és tőtávolsága 7,5x4,5 m. Az ültetvények többsée ilyen térállá.sú. de 6x3; ill. 6x4: ás ‘7x4 m-es változatok is előfordulnak. Jelenleg is ez a legelterjedtebb művelési mód. birs- és vadalariyon.
Szabad orsó. Kisebb kéiamunkaerő-igényénél fogva fokozatosan háttérbe szorítja a hagyományos termőkaros orsó művelést. Térállása 6x4 és 5x3,5 m. A növényvédelem hatékonyságának javítása céljából szellős korona kialakítása a cél. A sorból kilógó ágakat vágjuk le. Nyáron a vízhajtásokat távolítsuk cl. Az erős növekedésű fajtákat vegyszerrel kezeljük.
A karcsú- és a szuperorsó. Ezeknek az intenzív koronaformáknak az elterjedése a körtetermesztésben lassú. Ennek főbb oka van:
— kevés a megfelelő gyenge növekedésű, jó összeférhetőséget biztosító alany:
— a fajták növekedési erélye. koronaalakja, termőrészének alakulása. s a mindezzel kapcsolatos későbbi termőre fordulása nem kedvez e két koronaforma elterjedésének.
A ferde karú sövény. A ferde karú sövény a sövények közül legelterjedtebb. Sor- és tőtávolsága 5x3 m. Elsősorban birsalanyon telepített ültetvények.
A ferde karú sövény az olasz Palmetta-sövény egyszerűsített változata. A vázkar kialakításakor a gyenge növekedésű fajták hajtásait 10—15°-os, az erős növekedésű fajták hajtásait 20—25°-os szögben kötözik.. A neveléshez ideiglenes támrendszert használnak.

A körtetermesztés technológiája

A termőfelület kialakítása, fenntartása

A körtefák alakító metszése. Megegyezik az almafákéval. Az ültetés utáni
2—5 évben erős vagy nagyon erős a növekedésük, amit gyengébb metszéssel,
hajtáslekötözéssel, kémiai növekedésgátló készítményekkel csökkenthetünk.
és gyorsíthatjuk a fák termőre fordulását.
A ferde karú sövény kialakítása. A telepítés évében a koronás okvány sor- irányban levő 2 oklalvesszőjét meghagyjuk, a többit tőből lemetsszük. Ha az oldalvessző nem éri el a 40 cm-t, akkor vágjuk vissza, hogy erőteljes növekedésre serkentsük. Az oldalvesszőket 30-35°-os szögben kötözzük le.
Ha suhángot telepítünk. 6—70 cm törzsmagasság fölött 4—5 eszs rűgyet hagyjunk, majd afölöti vágjuk vissza a suhángot. Amikor a hajtások I 0—15 cm-esek. a koronaalakítást hajtásválogatással folytassuk. A vezérhajtás alatti konkurens hajtást tőből távolítsuk cl. Karnak két sorirányhan nőtt hajtást hagyjunk. az alatta l’cődőkct ugyancsak tőből távolítsuk cl.
A következő év tavaszán a karokat 30—35°-os szöaben kötözzű k le. A vezérvesszőt, a növekedés erősségétől függően váejuk vissza. Ha gyeneén fejlett az oldalkar, az első fcjlct[ rögyre rnetsszü ik.
Zöldválogatáskor a karokon — a tengelyhez közel eső 20—25 cm-es távolságon belül — minden hajtást tőből távolítsunk cl. ucyanúgy a füccőleges növekedésú és a csúcsrügy alatti hajtásokat is.
A megmaradt oldalhajtásokat, egymástól 20—25 cm-re ritkítsuk. A neveléshez ideiglenes vagy huzalos támrenciszert létesítsünk.
A termőfák koronaritkítása. Az almafákéhoz hasonló. A legtöbb körtefajta koronája nem hajlamos a sűrúsödésre. ezért óvatosabban ritkítsuk. A terhelés hatására a körtefa jtákon szétterülő koronák alakulnak, amelyek természetes termőívek képzésére hajlamosak. Ezeknek a tem,őíveknek a felső pontján előtörő erős vesszők alatti, lecsüngő részeket visszavágjuk.
A termőgallyazat iljítása. Ugyeljünk alTa, hogy a legjobb teljesítőképességű, 2—3 éves termőrészek részaránya legyen a legnagyobb. A körte jól ifjítható és átoltható.
A lekötözés és a zöldmetszés menete hasonló az almánál leírtakhoz. A metszés, a nyesedék-eltávolítás megegyezik az almáéval. A 30—40 mm ) sebek kezelése az általános részben leírtak szerinti.
Vegyszeres termőfelület- és termésszabályozás. Alkalmazásával a tősarjak irtása is megoldható. A szerkombinációk közül az Alar 85 (150 g) + Rol Fruci Vagy Flordimex (60 mi) sziromhullás utáni (1 hónap múlva) kipermetezése 100 I vízben jó eredményt mutatott. A pemietezést egy hónap múlva ajánlatos megismételni. A kezelést a fák négyéves kora után kezdjük. Az Alar hatására a hajtásnövekedés l5—20%-kal csökkent. Növekedett a termőrügy-berakódás, a kötődés és a terméshozás koraisága. Az adalékanyagok (Ethrel, Rol-Fruct. Fiordiiex) fokozzák az Mar hatását.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai