Könyv
kategóriák

Gazdasági állatok viselkedése - Általános etológia

Szerző: Dr. Gere Tibor - Dr. Csányi Vilmos
Ár: 5200 Ft Kiadói ár: 4160 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A jól ismert szerzőpáros arra vállalkozott, hogy tudományos igénnyel, de közérthető stílusban, a gyakorló állattenyésztő számára is érthető módon bemutassa az állatok viselkedését, vagyis az etológia tudományát az állattenyésztés szolgálatába állítsa.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 334 oldal
ISBN: 9789633563496
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom


Előszó

1. Az etológia története
Az etológia klasszikus koncepciói és a modern etológia irányzatai
A korai etológia
A modern etológia

2. Az etológia evolúciós tudomány
Az evolúciós megközelítés aspektusai
Az evolúció darwini értelmezése
Az állati viselkedés replikatív evolúciós modellje

3. Az ember kőrnyezetforináló szerepe
A tehenészetben alkalmazott gépek és berendezések zootcchnikai értékelése
Az állatvédelem szabályozása
Az állatok jó közérzete és a stressz
Az alkalmazott etológia és az intenzív állattartás
Az llattenyésztési technológia jellegzetességei

4. Az alkalmazott etológia célja és kutatási területe
Az alkalmazott etológia előtt álló feladatok
Az alkalmazott etológia kutatási területe

5. Az etológiai megfigyelések módszerei (Dr. Gere Tihor—Gere Zsolt)
Az etológia leíró módszerei
Közvetlen megfigyelés, észlelés
Az időminta-eljárás
Az esetminta-eljárás
A sorrendi minta módszer
Mérőskála alapján végzett megfigyelés
A társas rangsor megállapítása
A tanulási képesség (tanulékonyság) vizsgálata
A stresszhelyzet vizsgálata
Az etológiai adatok ábrázolása
Az etológiai kísérletek tervezése
A megfigyelések minimális számának megállapítása
A kísérletek elrendezése
Az etológiai megfigyeléseket szolgáló további berendezések és eszközök

6. Etológiai alap ismeretek
A viselkedés szabályozása
A viselkedés idegrendszeri szabályozása
A viselkedés hormonális szabályozása
A hormonok és a viselkedés
Viselkedési ritmusok
A szervezet belső állapotának hatása a viselkedésre
Az állati viselkedés szakaszai
Az állati viselkedés szabályozásának modellezése

7. A viselkedés öröklődése
A viselkedésgenetikai vizsgálatok módszerei
Egyszerű (monofaktoriális) öröklésmenet kimutatása
Gazdasági állatok viselkedésgenetikai vizsgálata

8. A szaporodással kapcsolatos magatartásformák
Párosodási rendszerek
Monogámia
Poligámia
A párok kialakulása
Párzási viselkedésformák
Párosodási szekvenciák
A vemhesség és az ivadékgondozás
Az embriók viselkedése
Az ellés (fialás) alatti viselkedés
Az ivadékgondozás

9. A magatartás egyedi fejlődése
A magatartásminták megjelenése az egyedfejlődés során
Kritikus periódusok
A felnőtt állatra jellemző viselkedésminták megjelenése

10. Az anyagcserével kapcsolatos viselkedés
A táplálékfelvétel szabályozása
Táplálkozásviselkedési minták
A táplálékfelvételt befolyásoló környezeti tényezők
A természetes táplálék kiválasztásának dinamikája
A gazdasági állatok táplálkozási sajátosságai
Az állatok viselkedése a legelőn
Az ivás
Bélsár- és vizeletürítés
A légzés

11. Interaktív viselkedésformák — társas viselkedés
A társas viselkedés indítékai
A csoport mérete
Csoporttípusok
A csoportalkotást szabályozó tényezők
A szociális vonzódás
A fajtársfelisrnerés
A kommunikáció
Az agresszió
Az agresszió formái
Az állatok területhasználata
Az állatcsoportok szerkezete, a szociális rangsor

12. Az állatok érzeti (percepciós) világa
A Vegyi ingerek észlelése (kemorecepció)
A szaglás
Az ízérzékelés
A kemorecepciós viselkedés funkciói
A fényingerek érzékelése
A látás szerepe az állatok viselkedésében
A hangingerek érzékelése és funkciója
A hallás szerepe az állatok viselkedésében
A nehézségi erő érzékelése
A tapintás
A fájdalom érzékelése
Az elektromágneses ingerek érzékelése

13. A kommunikáció

14. A tájékozódás (orientáció)
A kinézis
A taxisok
A Nap állása szerinti tájékozódás
Tájékozódásaz állat által kibocsátott ingerek segítségével

15. Az állatok mozgása (lokomóció)
Az öröklött mozgásmintázatok (OMM)
Arefiexek
Összetett mozgásmintázatok
Variábilis mozgásmintázatok
FormaáHandó mozgásmintázatok tanult elemekből
Viselkedésmintázat belső referenciakép alapján, a 4M mechanizmus
A lokomóció formái

16. A komfortviselkedés

17. A tanulás
Altalános tanulási mechanizmusok .
A megszokás
Az érzékenyítés
A társítás
Speciális tanulási módok
A szülői bevésődés (imprinting)
A szexuális bevésődés
A madarak énektanulása
Elelemszerző tanulás
A jeltanulás
Táplálékszerző technikák tanulása
Tanulás a fizíkai térről
Képi információ a memóriában
Helytanulás
Szociális tanulás
Tanulás a társakról
Tanulás a társaktól
Az állatok intelligenciájának összehasonlítása
A tanulás és az emlékezés élettani alapjai
Modellező magatartás

18. A játék

Kislexikon

Forrásmunkák

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

12. Az állatok érzeti (percepciós) világa


Az élő szervezet fennmaradásának, szaporodásának alapvető feltétele a környezet változó viszonyaihoz való folyamatos alkalmazkodás, az adaptáció. Az adaptáció a környezeti ingerre adott válasz. Nélkülözhetetlen eleme a környezetből származó ingerek felfogása, értelmezése és a szervezet adekvát reagálása az állat belső egyensúlyának (homeosztázisának) megőrzése érdekében. Az állatok viselkedése is ilyen adaptív válaszreakciónak tekinthető a belső (endogén) és a külső (exgén) ingerekre.
Valamely inger (eredetétől függetlenül) növelheti vagy csökkentheti annak valószínűségét, hogy az állat valamilyen viselkedése bekövetkezik. Ugyanez az inger elősegíthet bizonyos cselekvéseket, és gátolhat másokat. A viselkedést elősegítő, kiváltó inger három különböző módon befolyásolhatja az állat viselkedését: érzékenyítheti más ingerekre, elindíthat, kiválthat bizonyos viselkedéseket vagy orientálhatja az állat viselkedését valamilyen irányba. A gátló ingerek ellenkező hatásúak: érzéketlenné teszik az állatot bizonyos ingerekre, leállítják a már folyamatban lévő viselkedését vagy elterelik az állatot az ingerforrástól.
Az ingereket felfogó és közvetítő érzékszervek szerepe nem csupán a passzív információközvetítés, mivel működik egy ingerszűrő mechanizmus, vagyis a környezetből érkező ingereket megszűrik, szelektálják, csupán egy részét továbbítják azoknak az ingereknek, amelyek az állatot a környezetből érik. Elsősorban azokat az ingerfajtákat közvetítik, amelyeknek az adott faj szempontjából valamilyen befolyása volt a törzsfejlődésre, és fontosak a fennmaradása szempontjából.
Azoknak a külső tényezőknek a köre, amelyek befolyásolják a szervezet fennmaradását, az állat életmódjától függően változik. Amikor a faj fennmaradását és szaporodását Csupán korlátozott számú, egyszerű befolyás határozza meg, rendszerint erősen specializált receptorokat fejleszt ki. Ha viszont az állat életmódja bonyolultabb, amelyben fennmaradása szempontjából a külső események szélesebb köre jelentős lehet, akkor sokoldalúbb érzékszervekre van szüksége. Ezek az érzékszervek az információk szélesebb skálájára képesek reagálni, hogy eljuttassák az állat agyába azt az ingert, amely számára az adott pillanatban lényeges lehet.
A hím selyemlepke szaglóreceptora Csak a nőstény állat által kiváltott anyag felismerésére alkalmas, mivel a bábingét elhagyva életének csupán egy célja van, felkutatni a nőstényt és kopulálni vele. A kutya szaglóreceptorai viszont megfelelnek egy olyan állat életmódjának, amely környezete felkutatásában nagymértékben támaszkodik a szaglására, ezzel ismeri fel ellenségeit, párját és így talál élelmet.
A szervezetet érő külső ingereket négy olyan általános tulajdonság jellemzi, amelyeknek szerepe lehet a receptorok kialakításában. Ezek:
1. kvalitatív tulajdonságok (p1. a fény fizikai tulajdonságai vagy a hang magassága);
2. kvantitatív tulajdonságok (a fényerő, a hangerő);
3. az ingerminta változásának idóbeli elrendeződése (dallam, mozgás);
4. az inger keletkezésének a helyével kapcsolatos térbeli tulajdonságok.
Kvalitatív ingertulajdonságok. Az állatvilágban kialakult receptorok az ingerek rendkívül széles skáláját képesek felfogni. A receptorok egy része erősen, specifikus ingerek felfogására alkalmas. Bizonyos kemoreceptorokat például csupán egy meghatározott molekula képes ingerületbe hozni. A színvak állatok látóreceptorainak bizonyos fajtája viszont szélesebb hullámhossz-tartományra érzékeny vagyis az ingerek szélesebb skáláját képes felfogni, tehát univerzálisabb működésű. Hasonlóan működik a gerincesek fülének hallásérzékelő rendszere, amely a hangok frekvenciáját és frekvenciaelosztását is képes érzékelni. Az emlősök nyelvén lévő ízlelőreceptorok hasonló módon összetett rendszerek. Altalában elmondható, hogy az állat életmódja, és a receptorok tulajdonságai szoros összefüggésben alakultak ki a kvalitatív ingertulajdonságok iránti érzékenység tekintetében.
Az inger erőssége és időbeli változása. A receptorok által felfogott ingerek az idegrostokon végigfutó akciós potenciálsorozatok formájában küldik a jelzéseket a központi idegrendszer felé. Az inger minőségétől (vegyi, fény stb.) függetlenül valamennyi receptor közös vonása, hogy az ingerhelyzetben bekövetkező változásokra és az inger erősségére (ingerküszöb) reagálnak.
A receptorok alkalmazkodóképessége az ingerületek gyakoriságára nem azonos. Egyes receptorok gyors vagy lassú alkalmazkodásra specializálódhatnak attól függően, hogy milyen előny származik a szervezet számára az inger erősségének és megváltozásának érzékeléséből. A belső, ún. proprioreceptorok (p1. az emlősök izomorsói) lassabban alkalmazkodnak, és így nem alkalmasak a hirtelen bekövetkező változások felfogására. Nagyon pontosan érzékelik azonban az inger erősségét (62. ábra). Ez összhangban áll a feladatukkal, hogy az izmok állapotáról (tónusáról) küldjenek jelzéseket. Az izmok ugyanis hosszú időn át összehúzott állapotban maradhatnak. Ennek éppen ellenkezője tapasztalható a tapintóreceptorokkal, amelyek gyakran alkalmazkodnak, de kevésbé pontos jelzéseket adnak az inger erősségéről. A kemoreceptorok általában alkalmazkodnak, és igen érzékenyek a vegyületek töménységére. A látóreceptorok bizonyos fajtái viszont gyakran nagy sebességgel adaptálódnak. A gyorsan repülő rovarok összetett szemének bizonyos receptorai annyira érzékenyek, p1. a vibráló fényre, hogy másodpercenként 300 felvillanást is megkülönböztetnek.
Az ingerek térbeli tulajdonságai. Az ingerek térbeli tulajdonságainak érzékelésére nem minden érzékszerv alkalmas. Viszonylag egyszerűbb a helyzet a tapintásérzékeléssel, mivel az ingerület helyét az érintett testrész elhelyezkedése alapján többnyire könnyű meghatározni. Diffundáló vegyi hatóanyag forrásának helyét és távolságát nehezebben képes a szervezet felfogni. Ehhez rendszerint páros szerv szükséges, ahol a két érzékszervbe érkező inger különbsége alapján lehet az irányt meghatározni.
Nagyobb számú inger, amelyek egyidejűleg érik a test felületét, térbeli mintát hozhat létre. A fénysugarak térbeli mintáinak észlelése hozza létre a formalátást, ami szintén életbevágó lehet az állat számára.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai