Könyv
kategóriák

A merinói juhok tenyésztése és kiválasztása

Szerző: Dr. Vahid Yousefi - Kóbori Judit
Ár: 3400 Ft Kiadói ár: 2720 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A könyv a merinói fajta biológiai és genetikai sajátosságainak sorra vételével, a leggazdaságosabb tartástechnológiai módszerek ismertetésével, műszaki leírásokkal segíti a tenyésztők munkáját.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 200 oldal
ISBN: 9789639422353
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS
A mezőgazdaság és ezen belül az állattenyésztés helye a magyar gazdaságban
Tenyészpolitikai követelmények
Takarmányozási és tartási körülmények
Rétek és legelők
Tartási körülmények
Szaktudás és megbecsülés
A juhtenyésztés nemzetgazdasági és üzemi jelentősége
A juh származása, házíasítása és elterjedése
A magyar juhtenyésztés múltja és jelene

A juhfajták és csoportosításuk
A merinói juhok története
A merinófajták eredete és tulajdonságai
Gyapjúhozamú fajták
A finomposztó-gyapjas merinó
A rambuillet vagy francia fésűsmerinó
A kaukázusi finomgyapjas fajta
A sztavropoli finomgyapjas fajta
A grozniji finomgyapjas fajta
Húshasznú fajták
he de france
A suffolk
A hampshire-down
A texelfajta
Vegyes hasznosítású fajták
Magyar fésűsmerinó
Aszkániai merinó
Német húsmerinó (volt NDK)
Német húsmerinó (volt NSZK)
Merinó precoce
Az ausztrál merinó

A juh küllemi bírálata és a testalakulás
Küllemi bírálat
A juh külső testalakulása, hasznosítási típusok
Afej
Atörzs
A végtagok
A testméretek felvétele
Az életkor megállapítása
A juh elnevezése ivar, kor és hasznosítás szerint

A juhászat tenyésztési irányának meghatározása és tenyészpolitikai
követelményei

A tenyésztéscél és fajtamegválasztás összhangja
A juh értékmérő tulajdonságai
Termékenység és nevelőképesség
Egészséges szervezet
Gyapjútermelő képesség
Hústermelő képesség
Tejtermelő képesség
Testalkat, testnagyság
Kor
Kondíció, élelmesség
Származás, örökítőképesség
Ivadékvizsgálat
A gyapjútermelő képesség vizsgálata
A hústermelő képesség vizsgálata

A tenyészjuhok egyedi elbírálása
Merinojuhok fajtatisztaságának elbírálása
Adatgyűjtés és törzskönyvezés
A juhtörzskönyvezés történelmi múltja
A törzskönyvezés alapfeltételei
Allattenyésztési adatbank

A merinói juhok bundájának ismertetése és elbírálása
Gyapjúismeret
A gyapjú fogalma
A bőr szerkezete
A gyapjúszál képződése
A gyapjúszál tulajdonságai
A gyapjúszál ívelődése
A gyapjúszál színe
A gyapjúszál fénye
A gyapjúszál „finomsága” (vastagsága)
A gyapjúszál erőssége
A gyapjú hosszúsága
A gyapjúszál simulékonysága
A gyapjúszál nyújthatósága
A gyapjúszál zsugorodóképessége
A gyapjú sűii]sége (fajsúlya)
A gyapjú nedvességfelvétele
A gyapjú kihozatala
A gyapjú hőszigetelése
A gyapjú összértékének meghatározása (szortimentum)
A gyapjúhozam
Nyírótömeg, gyapjúanyag, rendement
A gyapjú minőségére ható külső tényezők
A fény hatása
A hő hatása
A víz és a vegyszerek hatása
A kártevők hatása
A gyapjú kereskedelmi értékét csökkentő tényezők megállapítása
és megjelölése a bundán

Gyapjúnyírás és kezelése
A nyírás előkészítése
A nyírás
Kézinyírás
Gépi nyírás
A lenyírt gyapjú osztályozása, kezelése
Afehér gyapjú
A haslábgyapjú házi mosása
A gyapjú szikkasztása és zsákolása
A lenyírt gyapjú zsákolása és raktározása
A gyapjúfélék meghatározása
A lenyírt gyapjú kezelése és megmunkálása
Mosás
A gyapjú házi feldolgozása

A tenyészjuhok kiválasztása és elbírálása
Az anyajuhok kiválasztása és bonitálása
A tenyészkosok elbírálása

Anyák és a kosok selejtezési irányelvei
Az anyák selejtezésének okai
Az életkor
Ivarzási rendellenességek, szaporodási zavarok
A meddőség
Elégtelen takarmányértékesítés, gyógyíthatatlan betegség
A kosok termékenyítőképességét befolyásoló tényezők és selejtezésük okai
Az életkor
Az évszak
A takarmányozás
A hőmérséklet
Az ondóvétel gyakorisága
A kosok selejtezésének egyéb indítóokai

A juhászat termelési irányait és gazdaságosságát befolyásoló tényezők
A környezet hatása

A juh takarmányozása
A juh energiaforgalma
A juh táplálóanyag-szükséglete (Juhok takarmányozása)
Életfenntartó szükséglet
Az anyajuhok táplálóanyag-szükséglete
A növendék juhok táplálóanyag-szükséglete
A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete

A juh tejtermelése
A juhtej gazdasági jelentősége
A juh tejtermelése, feldolgozása és hasznosítása
A tejképződés élettana
A tejképződés szakaszai
A tejleadás, (tejbelövelés)
A tej fizikai tulajdonságai
A tej összetétele
A laktáció
A juh tejtermelését befolyásoló tényezők
Próbafejések A juh fejése
A juh kézi fejése
A juhok gépi fejése
A kifejt juhtej kezelése, tárolása, szállítása
A tej gyűjtése és hűtése
A nyerstej minőségi követelményei
A tej hűtése, szellőztetése, tárolása
A tej csírátlanítása és konzerválása
A juhtej feldolgozása

A juhászat gazdaságossága

Irodalom

198
131
133
133
134
136
136
145
145
150
151
151
159
164
167
167
170
170
170
171
171
172
176
180
181
181
182
183
189
189
190
191
191
192

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

Az anyajuhok kiválasztása és bonitálása


A juhászatokban az anyajuhok tenyész- és haszonállatok egyaránt. Az ivadék szülői, és így örökíthető tulajdonságaik döntőek a következő nemzedék gazdasági értékére. Egyúttal azonban az anyajuhok termelik a textilipar gyapjúszükségletének nagy részét. Gyapjú- és tejtermelő képességük nagysága így közvetlen befolyást gyakorol az árutermelésre. Indokolt, hogy az anyák kiválasztására
— tenyész- és haszonértékükre való tekintettel — a legnagyobb gondot fordítsunk. „Hogy juhászataink termelékenysége nem megfelelő szintű, annak oka, hogy nem egyedenként értékeljük a tenyészanyákat, hanem csak szám szerint tartjuk őket nyilván, és legfeljebb a nyáj átlagos gyapjú, tej- stb. termelése iránt érdeklődünk. Az értékmérő tulajdonságok egyedi számonkérése alkalmával kiderülne, hogy az egyik anyajuh még sohase bárányozott, a másik minden évben ikreket ellett; az egyik folyton betegeskedik, a másik egészséges; az egyik apró, a másik közepes, a harmadik nagy testű példány; az egyik bőven termel finom, egészséges gyapjút, a másikról kevés és talán durva gyapjút lehet csak nyírni; a tejelésben is vannak bőven és keveset termelők, híg ás sűrű tejet adók; finnyás és vézna testűek; igénytelenek és jó hústartók” (SCHANDL JÓZSEF).
Egy anyajuhtól jelentősen kevesebb bárány születik, mint egy tenyészkostól, Az ivadék genetikai örökségének 50%-a azonban az anyától származik, ezért nem közömbös az anyák genetikai értéke sem. A juhászat gyapjútermése pedig úgyszólván teljes egészében az anyáktól függ, mert a juhállomány túlnyomó hányadát az anyák alkotják.
A hazai merinóállomány genetikai tekintetben meglehetősen heterogén. A testtömeg, a fürthosszúság, a finomság, a test benőttsége, a bunda tömöttsége, a nyírótömeg, a tejelákenység ás a szaporaság vonatkozásában az állomány igen változatos, ezért a szakszerű tenyészkiválasztás rövid időn belül nagy előrehaladást hozhat.
A nyáj bonitálásának megkezdése előtt a bárányokat a taposási veszély elhárítása céljából különítsük el az anyáktól, és zárjuk őket az akolban a bárányok számára elkülönített helyre (bárányetetőtér). A bonitálást kétféleképpen végezhetjük, éspedig a szabadból az akolba vagy fordítottan. A reggeli órákban, amikor a juhok még éhesek, szívesebben indulnak a szabadba. Amikor pedig a legelőn már jóllakott a nyáj vagy nagy melegben, könnyebben hajthatók bárányaikhoz a hűvös akolba. A nyájat mindig a megszokott kapun keresztül hajtsuk, mert az állatok számára szokatlan irányban végzett bonitálás hátráltatja a munkát, és az állatokat fölöslegesen zaklatja.
A munka zavartalan végzéséhez a választórácsokból az állatok haladási iránya felé készítsünk tölcsér alakú rekesztéket, amelynek szűk torkolatán csak egy állat képes áthaladni. A tölcsér torkolatán túl foglal helyet a bonitálást végző személy és mellette a jegyzőkönyvet vezető írnok. A bonitáló a juh bal oldala mellé üljön, mert a többségben levő árutermelő juh bal fülében elhelyezett krotáliát, így könnyebben tudja olvasni ás a selejtezés alkalmával is a bal fülhegyet csipkézi.
A bárányokat az akolban távolabb különítsük el, mert az anyák és bárányaik bégetése a hallási lehetőséget rontja, ami az írnok munkáját zavarja, az adatok megbízhatóságát veszélyezteti ás késlelteti a munkát. A munka elvégzéséhez a bonitáló személyen ás az írnokon kívül a juhásszal együtt kisegítő munkaerőre is szükség van. Ezek közül egy személy hátul hajtja a nyájat a tölcsér irányába, egy ember adogatja a juhokat a tölcsér torkolatában álló juhásznak, végül a torkolat kijáratában egy munkás tartja a juhot a vizsgálathoz. A juhász mindig a tölcsér torkolatában tartózkodjon, mert juhait csak mögöttük állva ismeri meg. A juhász minden olyan juhról tájékoztassa a bonitálót, amelynek a külsejéből fel nem ismerhető fogyatékossága van. Ugyancsak figyelmeztesse a bonitálót, ha az a jó báránynevelő ás ikreket ellő anyát a szervezet nagyobb igénybevétele következtében elhullatott hasgyapjú vagy kisebb alkati, ill. egyéb fogyatékosság miatt selejtezni kívánja. A szelekciós munkát csak nappal és lehetőleg szabadban végezzük, mert a gyapjú finomságának ás a fülszámnak stb. meghatározása rossz látási viszonyok között vagy lámpafénynél tévedésre ad alkalmat.
Az anyajuhok kiválasztásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni:
— termelékenység ás nevelőképesség;
— egészségi állapot, szervezeti szilárdság;
— a kor;
— a termelőképesség;
— igénytelenség, élelmesség;
— átörökítő képesség.
Termékenység és nevelőképesség. Kízárandó a tenyészállatok közül az az egyed, amely a hormontermelés vagy belső elválasztású mirigy(ek) működési zavara következtében nem ivarzik, szervi elváltozások miatt nem fogamzik, ismételten elvetél vagy életképtelen magzato(ka)t nevel. Tenyésztésre alkalmatlan az az állat, amelyik két vemhesítési időszakban üresen maradt, ill. nem nevelt életképes bárány(oka)t.
Figyelmet érdemel a tőgy és a tőgybimbók fejlettsége, állapota is. Vizsgálni kell, hogy előfordul-e heg a tőgy bőrén, csomó a tőgy állományában, átjárható-e a bimbócsatorna. A szopást nem szívesen tűrő állatot ne tartsuk tenyésztésben.
Egészségi állapot, szervezeti szilárdság. Minél szilárdabb az alkat, annál nagyobb a szervezet ellenálló képessége. A gyógyítható és nyom nélkül gyógyuló betegségben szenvedő anya a gyógyulást követően a legjobb tenyészállatok egyike maradhat. Nem megfelelő tenyészállatnak az olyan anya, amely minden csekély kórok következtében megbetegszik, a tartásra és takarmányozásra nagyon igényes.
Kerüljük a túltenyésztettséget! A túltenyésztett anyák koponyai része feltűnően domború, arci része pedig hosszú, elkeskenyedő, a fül vékony, áttetsző, a fül, a szem és a szeméremtájék környéke kopaszodó, a gyapjas és a fedőszőrös mezők határa nem éles, a bőr feszes, nehezen ráncolható, a csontok vékonyak, az ízületek duzzadtak. A hegedűnyak, az éles gerinc, az elhegyesedő far, a szűk és sekély vagy fűzött mellkas, a viszonylag hosszú láb, a térdes vagy gacsos állás, a puha csüd stb. a betegségre való hajlamosságra, rossz takarmányértékesítő képességre utal.
A testtömeg. A húshasznú fajtájú állományokban a gyorsan fejlődő és nagy testtömegű juhok tartása a célszerű. A gyapjú- és tejtermelésre tartott állományokban a könnyebb, közepes testtömegű anyák tenyésztése a gazdaságosabb.
A juh táplálóanyag-igénye a testtömeggel nő, így a nagyobb tömegű merinó a gyapjútermelésben rosszabb takarmányértékesítő. A tejelőképesség független a testtömegtől.
Hazai viszonyok között leggazdaságosabb a 45—50 kg testtömegű, merinó fajtájú állatokat tenyészteni. Az 50 kg feletti állatok tenyésztése csak igen jó talaj- ill. takarmányozási viszonyok esetén gazdaságos.
A kor. A jerke 5—9 hónapos korban válik ivaréretté. Ahol a bárányok jó közepes takarmányozásban részesülnek és 7 hónapos korukra 32—35 (40) kg testtömeget elérnek, Ott a jerkebárányok e korban és fejlettségben kos alá bocsáthatók anélkül, hogy a korai vemhesülés további fejlődésüket megakadályozná.
A jó tenyészanyák akkor kerüljenek selejtezésre, amikor jobbat állíthatunk a helyükbe! Selejtezzük ki viszont azt a fiatal állatot, amelyik meddőség miatt vagy csekély gyapjú- és tejtermelésével 2 éven belül nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Súlyos vétséget követnek el azok a tenyésztők, akik minden megfontolás nélkül vágóhídra küldik 5—7 éves anyajuhaikat, ha azok még jobb termelők, mint a fiatalabbak. Ezzel az átlagosnál kisebb értékű anyák ivadékait is tenyésztésbe kell venni, és a tenyészkiválasztás folytatására nem lesz lehetőségük. A korai selejtezéssel kiirtjuk állományunkból a legértékesebb, a hosszú és magas életteljesítményt garantáló, legegészségesebb, legellenállóbb vérvonalak képviselőit.
Az állománypótlásra az 5—7 éves, jól szaporodó, jól nevelő, egészséges anyajuhok utódait állítsuk be. Azok az anyajuhok, amelyek egyenletes, jó teljesítményt nyújtanak, akár 12—13 éves korukig is tenyésztésben tarthatók.
Termelőképesség. A gyapjútermelés nem nő arányosan az életfenntartás tápanyagszükségletével, azaz a nagy testtömegű juhok igényesebbek a takarmányuk mennyiségével és minőségével. Azok a jó gyapjútermelők, amelyeken a bundát alkotó fürtök hosszúak, a bunda sűrű, a fürttető zárt, nyitva zsírosan fehér színű. Minél nagyobb erőt igényel a bunda szétnyitása, minél keskenyebb bőrsáv látható az egyes fürtök között, annál sűrűbb a bunda.
A gyapjú minőségének értékelésekor a színre, a finomságra, a belszerkezetre és a bunda kiegyenlítettségére legyünk figyelemmel. Kevésbé jó a homályos, motringos és cérnás belszerkezet. A kétnövésűség gyapjúhiba ugyan, de a juh tenyészértékét nem csökkenti, mert külső okokra vezethető vissza.
A bundát a martól kezdve hátra és lefelé vizsgáljuk át, ha a durvulás már a mar közelében mutatkozik vagy nagyfokú, akkor a bunda kiegyenlítetlen volta miatt az állat továbbtenyésztésre alkalmatlan.
A tejtermelő képesség vizsgálatakor külső „tejjelek” alapján nem, csak a próbafejések adataiból tájékozódhatunk. Ugyanolyan tartási és takarmányozási körülmények között az egyik állat már a bárány(ok) szoptatása közben elapad, a másik állat még a bárány választása után is termel 30—120 tejet.
Azok a jó hústermelő egyedek, amelyeken a bőr puha és könnyen ráncolható, a fej rövid, a nyak telt, kúpidomú, a törzs hosszú, mély, dongás, kerekded, jól izmolt, a végtagok rövidek, felül izmosak, a lábtő és a csánk alatt finom csontozatúak. Lényegesek a széles, izmok hát és a telt combok.
Igénytelenség, élelmesség, átörökítő képesség. Előnyben vannak azok az állatok, amelyek ügyesebbek, élelmesebbek, fürgébbek, valamint értékesebbek azok, amelyek az átmenetileg elégtelen takarmányozás mellett is megőrzik élet- erejüket és termelőképességüket.
Átörökítőképesség. Erre vonatkozóan támpontokat nyújt az ősök és az ősök testvéréinek megismerése. Ehhez is szükséges az állatok egyedi megjelölése, a tenyésztési és törzskönyvi napló vezetése, az egyedi tenyésztési lap felvétele vagy a számítógépes adatfeldolgozás.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai

A méhészmester könyve

Ruff János A méhészmester könyve

Ár: 2900 Ft Kiadói ár: 2320 Ft Megtakarítás: 20 %
Bővebben Kosárba