Digitális kiadvány
kategóriák

A szarvasmarhatartás gyakorlata I.

Szerző: Dr. Böő István
Ár: 3700 Ft Kiadói ár: 2590 Ft Megtakarítás: 30 %
Kosárba
pénztárhoz

Digitális kiadvány
A kötet bemutatja a legelterjedtebb szarvasmarha-fajták tulajdonságait és környezeti igényeiket, az állattartás minden területén gyakorlati tanácsokkal segítve az optimális tartási mód kialakítását a nagy mennyiségű és állandó minőségű termék-előállítás érdekében.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 263 oldal
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

TENYÉSZTÉSI ALAPISMERETEK
A szarvasmarha elnevezése ivar, életkor és hasznosítás szerint
A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai
Termelő (primer) értékmérő tulajdonságok
Tejtermelő képesség
Hústermelő képesség
Takarmányértékesítő képesség
Egyéb (szekunder) tulajdonságok
A szarvasmarha külső testalakulása
Mit mond a küllem a gyakorlatnak?
A szarvasmarha tenyésztése
Törzskönyv
ENAR
Teljesítményvizsgálat, adatok feldolgozása
Tenyészcél
Tenyészértékbecslés és kiválasztás (szelekció)
A párosítás alapelvei
Tenyésztési módszerek

SZARVASMARHA - FAJTÁK
Kettőshasznú fajta
A magyartarka-szarvasmarha
Tejtermelő fajták
Holstein-fríz
Jersey marha
Hungarofríz-fajta
Húsmarha fajták
A magyar szürke szarvasmarha
A hereford fajta
Charolais
Fehér-kék belga
Limousin

AZ ÁLLAT ÉS KÖRNYEZETE
Honnan tudjuk meg, hogy sikerült-e állataink környezeti
igényeit kielégíteni?
Milyen a jó állattartó épület?
Állattartó épület helye
Járványvédelmi szempontok

A SZARVASMARHA KÖRNYEZETI IGÉNYEI
Az istálló levegőminősége
Gyakoribb épülethibák okozta magatartásváltozások,
következmények
Viselkedés hidegben
Viselkedés melegben
Viselkedés rossz nedvességtartalmú (páratartalmú)
istállólevegőnél
Viselkedés szennyezett istállólevegőnél
Viselkedés rossz padozatú, rossz pihenőterű istállókban

A TAKARMÁNYOZÁS- TERMÉKELŐÁLLÍTÁS- KOMFORT-
ÉRZET- EGÉSZSÉGVÉDELEM ÖSSZEFÜGGÉSEI
Magvak (abrakok, szemestakarmányok, erőtakarmányok)
ZöldtakarmányokSzénák
Silók (erjesztett takarmányok, szilázsok, szenázsok)
Gyökér-és gumós takarmányok
Szalmafélék
Legelők
Az ivóvíz

A VEMHESÍTÉS KÉRDÉSEI
Ivarérettség, tenyészérettség
Az ivarzás jelei
Mikor termékenyítsünk?
Miért nem ivarzik?

TENYÉSZÜSZŐ-NEVELÉS
A tenyészüsző-nevelés biológiai háttere
Mikor történjen a tenyésztésbe vétel?
A tenyészüsző takarmányozása
Vemhes lett-e üszőnk vagy tehenünk?

HOGYAN KÉSZÍTJÜK ELŐ ELLÉSRE TEHENÜNKET?
Elapasztás
Ellés
Az újszülött borjú ápolása
Tehénistállók
Kötött rendszerű tehénistállók
Kötetlen rendszerű tehéntartás

A TERMELÉSARÁNYOS TAKARMÁNYOZÁS
Néhány kérdés a tejelő tehenek takarmányozásával kapcso-
latban

BORJÚNEVELÉS

A BORJAK TARTÁSÁNAK ÁLLATVÉDELMI SZABÁLYAI

A JÓ TEJMINŐSÉG EGYIK LEGFONTOSABB FELTÉTELE A
SZAKSZERŰ FEJÉS
Kézifejés
Milyen kézi fejés - fogások vannak?
A kézi fejés szabályai
Gépi fejés

A TEJ

TEJHIGIÉNIAI SZABÁLYOK

TEJ KEZELÉSE

A FEJŐGÉP SZERKEZETE, MŰKÖDÉSE
Fejési rendszerek.

FEJŐBERENDEZÉSEK TISZTÍTÁSA

A SZARVASMARHA HIZLALÁSA

HÚSMARHA
Milyen legyen a húsmarha?
A hústehén tartása, takarmányozása.
A borjú
A növendéküsző
A hízómarha

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A gyakorlatban jól hasznosítható, új típusú könyvet szeretnék az Ön kezébe adni.
Mire gondolok?
Nem követem a szak- és ismeretterjesztő könyvek eddig megszokott alapszerkezetét: a századokra visszatekintő történeti áttekintést, a szarvasmarha-tenyésztés világgazdasági és hazai jelentőségének, hasznosságának, a termékek piaci helyzetének leírását, mindezek kapcsán a téma fontosságának bizonygatását, majd a tartás, szaporítás, tenyésztés, takarmányozás, állategészségügy stb. külön-külön fejezetekben történő ismertetését.
Nem azért, mert nem tisztelem a hagyományokat és mindenáron formabontó akarok lenni! Egyszerűen a tények és a tények okozta szükségszerűség késztet erre!
Mire ez a könyv megjelenik, az Európai Unió egyik tagországa vagyunk!
Már most is egyértelmű, hogy az állati eredetű élelmiszerek, így a tej és a marhahús előállításában azok tudnak „talpon maradni”, akik költségtakarékos termelés mellett a fizetőképes piacokon keresett minőséget állítják elő, de most már nem alkalomszerűen, hanem megfelelő mennyiségben, folyamatosan és az „óltól az asztalig” ellenőrizhetően!
Az élelmiszerek legfontosabb minőségi kritériumává az élelmiszerbiztonság lépett elő. A tej és a hús jó beltartalmi értéke, megjelenése (csomagolása), a megbízható állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai háttér ma már nemcsak a feldolgozás és a forgalmazás, hanem a termelés területén is pusztán csak belépők a piacokra!
Ennél is több kell!
Világszerte – de különösen Európában – növekszik az igény arra is, hogy az állati termékek előállítása környezetbarát, de legalábbis környezetkímélő legyen és – nemcsak divatból – az állatvédelem követelményeinek is megfeleljen!
Élelmiszerbiztonság, minőség, ökológia, állatvédelem, biotermék – valljuk be, ezek az Európai Unióban felértékelődő fogalmak, főként azok gyakorlatban történő érvényesítése megkívánja, hogy helyes értelmezésükkel foglalkozzunk, hiszen némelyiknek még az értelmezése sem egységes. Az állatvédelmet pl. sokan kizárólag érzelmi kategóriaként kezelik és az állatszeretettel azonosítják, a kedvtelésből tartott vagy hobby-állatok jogaihoz sorolják, a gazdasági haszonállatokra csak akkor gondolnak, amikor azokat a média egy-egy felháborító eset kapcsán eszükbe juttatja. Az elhivatott állatvédő sem tudja elképzelni, hogy ökológiája nemcsak a pusztán legelő gulyának, de egy szakosított szarvasmarha-telepnek is van. Sokan úgy gondolják, hogy nagy mennyiségű állati eredetű élelmiszert kizárólag intenzív módszerekkel lehet előállítani, ugyanakkor az élelmiszerbiztonságot, a jó minőséget kizárólag a biotermékek garantálják, pedig ez a „vagy-vagy” megítélés nyilvánvalóan téves! Ha intenzív technológián nem valamiféle lélektelen, gépies tevékenységet értünk, s az „intenzív” szó nem a termelés bármi áron való fokozását jelenti, akkor kevesebb lesz a baj, mint ahogy az ökológiai állattartás sem valamiféle „paradicsomi” állapotot takar!
Talán ezzel az egyetlen példával is indokolni tudtam, miért foglalkozik a könyv részletesebben a fenti kategóriák értelmezésével és kevesebbet azokkal a technológiai folyamatokkal, melyeket meggyőződésem szerint már egy kezdő szarvasmarhatartó is ismer.
Felértékelődik és más „megvilágítást” kap az állategészségügy szerepe, a gyógyítás helyett a megelőzés lép előtérbe, ebben a munkában pedig az állattartónak a legszorosabban együtt kell működnie a szakemberrel!
Van mit javítanunk tehát a szemléletünkön is !
Miközben a könyvben természetesen követem a mesterképzés központi tematikáját, a fentiek értelmében a hangsúlyok eltolódására van szükség: csak annyi elméletre, amennyi a gyakorlati teendők megértéséhez szükséges, és arra, hogy a tartás–szaporítás–tenyésztés–takarmányozás–állategészségügy kérdéseit ne egymástól elválasztva, hanem összefüggéseikben tárgyaljuk, vagyis úgy, ahogy azok a mindennapi életben jelentkeznek.
Eredeti kéziratomban a szarvasmarhatartás gyakorlatának egészével foglalkoztam. A könyv kiadásának költségvetése azonban a téma „kurtítására” kényszerített, így fájó szívvel kellett kihagynom az állategészségüggyel kapcsolatos ismeretanyagot, amelyet – különös tekintettel állatorvosi mivoltomra is – mindenképpen szeretnék Önöknek átadni! Kiadómmal egyetértésben a sorozat folytatás lenne a „Szarvasmarha-egészségügy gazdáknak”!

A szerző

mutass többet mutass kevesebbet

A témához kapcsolódó további kiadványok

A kategória legkedveltebb kiadványai